Helter Skelter (Beatles-dal)
| The Beatles Helter Skelter | ||||
| dal a(z) The Beatles albumról | ||||
| Megjelent | 1968. november 22. | |||
| Felvételek | Abbey Road Studios, 2. stúdió 1968. július 18., szeptember 9.– 10. | |||
| Stílus | Rock, hard rock, heavy metal | |||
| Nyelv | angol | |||
| Hossz | 4:29 (sztereó változat) 3:40 (monó változat) | |||
| Kiadó | Apple Records | |||
| Szerző | Lennon–McCartney | |||
| Producer | George Martin | |||
| A(z) The Beatles album dalai | ||||
| ||||
A Helter Skelter egy dal, amely a The Beatles együttes 1968-as azonos című albumán jelent meg. A dal szerzője Paul McCartney, de a dal Lennon–McCartney-szerzeményként jelent meg.
A dal ötletét egy Pete Townshend-interjú adta, amit McCarteny a skóciai kiruccanása alatt olvasott. A zenész a The Who együttes legújabb számát, az I Can See for Milest úgy jellemezte, mint ami a zenekar leghangosabb, legnyersebb, legmocskosabb és egyben legszókimondóbb dala. Erre felbátorodva határozta el, hogy ő is megalkotja a The Beatles leghangosabb dalát.[1][2] A cím egyszerre utal egy spirális csúszdára és egy kaotikus állapotra.[3]
A dal első felvételi napja 1968. július 18-án volt. A dalt három alkalommal rögzítették, de hosszúak és zavarosak lettek. Az első nyers felvétel 10:40 hosszúságú volt, a második 12:35 perces (ezt bluesos hangzásúra sikeredett). Végül az utolsó felvétel már 27 perces volt.[4]
A szeptemberi felvételek során az együttes megpróbált egy rövidebb változatot kidolgozni.[5] Ekkoriban George Martin helyett Chris Thomas felügyelte a produceri munkákat.[6] A hangzavarkeltés érdekében az együttes tagjai közül többen olyan hangszeren is játszottak, amelyen nem igazán tudtak: például John Lennon basszusgitáron és szaxofonon játszott, addig Mal Evans amatőr szinten próbált trombitálni.[7] A felvételeken McCartney fejvesztve énekelt, addig Ringo Starr keményen ütötte a dobokat (a szám végén hallható ikonikus bekiabálása is: "I've got blisters on my fingers", vagyis "Hólyagok nőttek az ujjamon!"[8])
Az album megjelenését követően egy Los Angeles-i hippi, Charles Manson az album több dalából is zűrzavaros üzenetet olvasott ki. Az elmélete szerint a The Beatles tagjai a Biblia Jelenések könyvében leírt apokalipszis négy lovasa, akiknek dalaik rejtett, profetikus üzenetet tartalmaznak.[9] A Helter Skelter elmélete szerint akkor jön el az apokalipszis, amikor a Fekete Párduc mozgalom Rocky Raccoon vezetésével fellázadnak és kivégzik a fehér embereket (vagyis piggiket). Az elképzelés gyakorlati átültetése lett az az 1969. augusztus 8-i eset, amikor szektatagjaival közösen behatoltak Roman Polanski Los Angeles-i házába, és az ott tartózkodó személyeket (többek között Polanski 9 hónapos terhes feleségét, Sharon Tate-t is) megölték. Amikor másnap a szekta tagjai a LaBianca házaspárt is megölték, annak hűtőszekrényén vérrel vésték fel a Helter Skelter szót. Az eset a The Beatlest teljesen megrendítette (különösen azért, mert Ringo ismerte Sharon Tate-t).
A dal később, 1976-ban a Capitol lemezkiadó gondozásában kislemezen is megjelent. De biztonsági okokból csak a B oldalra (az A oldalon a Got to Get You into My Life szerepelt), azonban a harmadik helyet érte el a kislemez listákon.
Közreműködött
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Ian MacDonald szerint:[10]
- Paul McCartney – ének, szólógitár, basszusgitár
- John Lennon – vokál, szólógitár, basszusgitár, tenorszaxofon
- George Harrison – vokál, ritmusgitár
- Ringo Starr – dob
- Mal Evans – trombita
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Barry Miles (2009). Paul McCartney. Cartaphilus Kiadó. 539. o.
- ↑ "A Beatles 'Helter Skelter'-je volt a legelső metal dal?". Rockbook.hu. 2021-12-14CET08:24:09+00:00. Hozzáférés: 2025-01-23.
{{cite web}}: Check date values in:|date=(súgó) - ↑ Távolodó, Marton László (2020. augusztus 29.). "A punk és a Beatles - dunszt.sk | kultmag". dunszt.sk. Hozzáférés: 2025. január 23..
- ↑ Marsi József (2022). Beatles kódex. 104. o.
- ↑ Ian MacDonald (2015). A fejek forradalma. Helikon Kiadó. 367. o.
- ↑ Bánosi György, Tihanyi Ernő (1999). Beatles zenei kalauz. 37. o.
- ↑ Bánosi György, Tihanyi Ernő (1999). Beatles zenei kalauz. 37–38. o.
- ↑ Fáy Miklós (2000). "A Beatles Amerikában". Mozgó Világ (magyar nyelven). 26 (17).
- ↑ "A Manson-gyilkosságok sötét részletei". www.evamagazin.hu. 2023. szeptember 2. Hozzáférés: 2025. január 23..
- ↑ Ian Macdonald (2015). A fejek forradalma. Helikon Kiadó. 365. o.