Heller–Forgó-féle hűtőberendezés
 |
Ezt a szócikket némileg át kellene dolgozni a wiki jelölőnyelv szabályainak figyelembevételével, hogy megfeleljen a Wikipédia alapvető stilisztikai és formai követelményeinek. |
A Heller–Forgó-féle légkondenzációs hűtőberendezés két Kossuth-díjas magyar mérnök találmánya. Ez egy olyan közvetett léghűtéses rendszer, melyben a kondenzátor víz hűtőközegének visszahűtése zárt rendszerben, vízveszteségektől mentesen, levegővel történik.
A rendszer két fő eleme:
- a keverő kondenzátor és
- a hűtővíz visszahűtését végző apróbordás hőcserélő.[1]
Jelentőségét a jászberényi Fémnyomó- és Lemezárugyár – a Lehel Hűtőgépgyár jogelődje – vezetői Gorjanc Ignác és László Károly felismerték s a gyártás megteremtésével vált igazán világhíressé. A hűtőberendezés az a termék – a hűtőszekrény mellett – amelyre a Lehel Hűtőgépgyár büszke lehet.
Két magyar mérnök, Heller László és Forgó László olyan légkondenzációs berendezés terveit alkotta meg, amely megoldja a hőerőművek addigi nagy hűtővízszükségletének a problémáját. A Heller–Forgó-féle hűtőelem – így terjedt el a népszerű elnevezése – nagy jelentőségű találmány, amelyre a világ több pontján is felfigyeltek.
Az elv és a keverő kondenzátor alkalmazása Heller László nevéhez fűződik, a visszahűtést végző apróbordás hőcserélőt Forgó László szerkesztette.[1] Találmányuk lényege az volt, hogy az erőmű gőzturbinájából kilépő fáradt gőzt, vákuum-gőzt hideg víz befecskendezésével kondenzálták, cseppfolyósították. A még meleg víz az apróbordás hőcserélőbe kerül, ott lehűl és zárt hűtőkörben elpárolgás nélkül újból hasznosíthatóvá válik a folyamat ismétlődésekor.
Egykorú sajtóközlemény, így méltatja a találmány lényegét: „A hőerőművek roppant vízszükséglete abból származik, hogy a széntüzelésű hőerőműveknél a tüzelőanyagban lévő hő kb. 50%-át kell vízhűtés útján elvonni…. Ezért egy közepes hőerőmű napi vízszükséglete megfelel Budapest teljes napi vízfogyasztásának…”
Az 1957-58-as évek folyamán terjedt el szélesebb körökben ezen igen jelentős magyar találmány híre.
Első esetben az 1957. évi Budapesti Nemzetközi Vásáron (BNV) mutatta be a Heller–Forgó-féle hűtőelem itt gyártott prototípusát. A találmány 1958 májusában elnyerte a Brüsszeli Világkiállítás nagydíját és hamarosan elindult a világsiker útján.
Elsőként a legnagyobb angol villamossági cég, az English Electric Company kötött erre igen magas összegű szabadalmi szerződést és 1958-ban Kína is megrendelte a Heller-Forgó-féle berendezést.[2]
A Lehel gyár kollektívája jól számított, amikor a hűtőelemek gyártásában kiváló exportlehetőséget látott. 1959 nyarán megindult a hűtőelemek gyártása és év végén már a dunaújvárosi hűtőtoronyba építettek be az első hűtőelemeket. Majd 1959 szeptemberében kezdték el az angliai megrendelés teljesítését. Majd az akkori Nyugat-Németországban (NSZK) 1967-ben Ibbenbürenben létesült hűtőtorony a jászberényiek munkája nyomán. A gyöngyös–visontai erőmű is Heller–Forgó-féle hűtéssel épült. Iránban 1985-ben épült erőmű, ahol szintén magyar szerelőcsapat dolgozott a hűtőtornyok szerelésén.
A Hűtőgépgyár több hazai és még több külföldi berendezésekhez szállított hűtőelemeket jelentős mennyiségben. Az exportszállításokat kezdetben a Komplex, majd a Transelektro Magyar Villamossági külkereskedelmi Vállalat bonyolította. 1991-ben az Electrolux megvásárolta a hűtőgépgyárat, a hűtőelemgyártás nem illett az Electrolux-csoport profiljába, így nem tartott rá igényt. 1992-ben az EGI megvásárolta a gépeket és eszközöket, a gyártás jogát, és bérbe vette az üzemcsarnokot. 1992-ben a GEA megvásárolta az EGI-t, majd létrehozta GEA EGI Energiagazdálkodási Zrt-t, és az új üzemcsarnokot épített a Hűtőgépgyár mellett. A vállalatot a folyamatos gyártmány-, technológia- és rendszerfejlesztés, a mérnöki szaktudás és a professzionális szerződés-végrehajtás tartja a világ indirekt száraz hűtőrendszer szállítóinak élén.³
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Balogh Antal - Bihari Péter: Erőművek, Budapest, 2002 (230-233. oldal) (magyar nyelven) (PDF). bme.hu. (Hozzáférés: 2013. július 31.)[halott link]
- ↑ Sztálinvárosban építik fel az első nagyteljesítményű hazai légkondenzátort. Kína is megrendelte a Heller-Forgó féle berendezést (magyar nyelven) (TIF). Sztálinvárosi Hírlap - József Attila Könyvtár - Dunaújváros, 1958. augusztus 26. (Hozzáférés: 2013. július 31.)
Források[szerkesztés]
- Hűtőgépgyár 20. évforduló évkönyv 1952-1972 Szerkesztő: Romhányi András és Tóth János
- Figyelő 1958. febr. 18. száma
- Kiss Erika: A Hűtőgépgyár és Jászberény fél évszázada
- GTE Ötvenéves a Lehel 1952-2002 Tábi István és Kaszab Árpád
- GEA EGI Energiagazdálkodási Zrt. weblapja
- Heller László és Forgó László légkondenzációs hűtőtornya a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala weblapján
- Hogyan néz ki belülről egy hűtőtorony? – Hovamerre.blog.hu, 2019. szeptember 18.