Dardanellák
| Dardanellák | |
 | |
| Országok |  Törökország |
| Hosszúság | 68,5 km |
| Legnagyobb szélesség | 5,8 km |
| Legkisebb szélesség | 1,25 km |
| Legnagyobb mélység | 107 m |
| Települések | Çanakkale |
| Elhelyezkedése | |
 Dardanellák
Pozíció Törökország térképén
| |
 é. sz. 40° 12′, k. h. 26° 24′40.200000°N 26.400000°EKoordináták: é. sz. 40° 12′, k. h. 26° 24′40.200000°N 26.400000°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Dardanellák témájú médiaállományokat. | |
A Dardanellák (törökül: Çanakkale Boğazı, görögül: Δαρδανέλλια, Dardanellia, az ókorban Hellészpontosz, görögül Ἑλλήσποντος, Hellespontos) Törökország északnyugati részén fekvő tengerszoros, amely az Égei-tengert köti össze a Márvány-tengerrel. A Boszporusszal és a Márvány-tengerrel együtt alkotja a Török-szorosok rendszerét, amely tengeri összeköttetést biztosít a Fekete-tenger és a Földközi-tenger között. A szoros egyben Európa és Ázsia természetes földrajzi határának része: északnyugati partján a Gallipoli-félsziget, délkeleti oldalán Kis-Ázsia fekszik.[1]
A Dardanellák elnevezése az ókori Dardanosz (latinul Dardanus) város nevéből származik, amely a szoros ázsiai partján, a mai Çanakkale közelében feküdt. Az ókorban a szoros Hellészpontosz (Ἑλλήσποντος) néven volt ismert.[1]
A szoros legjelentősebb városa Çanakkale. Északnyugati oldalát a Gallipoli-félsziget alkotja, amely 1915–1916-ban az első világháború egyik jelentős hadszíntere volt. Az Antant 1915-ben tengeri, majd szárazföldi hadműveletekkel próbálta ellenőrzése alá vonni a Dardanellákat és megnyitni a Fekete-tenger felé vezető útvonalat, de a hadjárat sikertelenül végződött.[2]
A szoros hossza mintegy 68,5 km, legkisebb szélessége körülbelül 1,25 km, legnagyobb szélessége 5,8 km. Átlagos mélysége mintegy 65 méter, legmélyebb pontja pedig a Nara-fok közelében eléri a 107 métert.[3]
A Dardanellák első állandó közúti átkelője az 1915 Çanakkale híd, amelyet 2022. március 18-án nyitottak meg a forgalom előtt. A függőhíd Gelibolu és Lapseki között köti össze a szoros európai és ázsiai partját. 2023 méteres középső nyílásával átadásakor a világ leghosszabb középső nyílású függőhídja lett.[4]
Vízrajza
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A szorosban két, ellentétes irányú vízáramlás figyelhető meg. A felszíni áramlás a Márvány-tenger felől az Égei-tenger irányába halad, míg a mélyebb rétegekben a sósabb égei-tengeri víz ellenkező irányban, a Márvány-tenger felé áramlik.[1]
Nemzetközi jogi jelentősége
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A Dardanellák hajózási és katonai jelentősége miatt a szoroson való áthaladás hosszú ideje nemzetközi megállapodások tárgya. A Dardanellák, a Márvány-tenger és a Boszporusz hajózási rendjét jelenleg az 1936. július 20-án aláírt Montreux-i egyezmény szabályozza. Az egyezmény elismeri a kereskedelmi hajók áthaladásának szabadságát, ugyanakkor a hadihajók áthaladására – különösen háború idején, illetve a nem fekete-tengeri államok esetében – külön korlátozásokat állapít meg. Törökország az egyezmény alapján ellenőrzési jogkörrel rendelkezik a szorosok felett.[5]
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
- 1 2 3 "Dardanelli" (olasz nyelven). Enciclopedia Treccani. Hozzáférés: 2026. október 4.
- ↑ "Gallipoli campaign" (angol nyelven). National Army Museum. Hozzáférés: 2026. október 4.
- ↑ "Çanakkale İl Afet Risk Azaltma Planı" (PDF) (török nyelven). T.C. Çanakkale Valiliği / AFAD.
{{cite journal}}: Cite journal requires|journal=(súgó) - ↑ "1915 Çanakkale Köprüsü" (török nyelven). Karayolları Genel Müdürlüğü (Török Közúti Főigazgatóság). 2022. Hozzáférés: 2026. október 4.
- ↑ Réti Balázs, PhD. "A montreux-i konferencia és a tengerszorosok (1936)". szakcikkadatbazis.hu. JURA. 2015/2, 234–238.. o. Hozzáférés: 2026. október 4.