Hegymegi Kiss Pál

Linkek hozzáadása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk Hegymegi Kiss Pál politikusról szól. Hasonló címmel lásd még: Kiss Pál (egyértelműsítő lap).
Hegymegi Kiss Pál
Született1885. március 12.
Porcsalma
Elhunyt1950. május 3. (65 évesen)[1]
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
HázastársaBolgárfalvi és jósintzi Sebesi-Jósintzi Márta (1912–1950)[2]
SzüleiKiss Áron
Foglalkozása
Tisztsége
  • magyarországi parlamenti képviselő (1922–1926)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1926–1931)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1931–1935)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1945. november 4. – 1947. augusztus 31.)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1947. augusztus 31. – 1947. november 20.)
IskoláiKolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem (–1909, jogtudomány)
KitüntetéseiII. osztályú polgári hadiérdemkereszt, koronás arany érdemkereszt
SírhelyeÓbudai temető
Sablon • Wikidata • Segítség

Hegymegi Kiss Pál (Porcsalma, 1885. március 12. – Budapest, 1950. május 3.) ügyvéd, liberális politikus, országgyűlési képviselő, belügyminisztériumi főtanácsos, Kiss Áron (1845 – 1908) filozófiadoktor féltestvére.

Életpályája[szerkesztés]

Édesapja hegymegi Kiss Áron református püspök, egyházi író volt, édesanyja Kajzár Berta. Elemi és középiskoláit Debrecenben végezte, majd beiratkozott a Debreceni Református Jogakadémiára, amelynek elvégzése után 1909-ben Kolozsváron a Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetemen szerzett jogi és államtudományi oklevelet. Doktorrá sub auspiciis regis[m 1] avatták. Kezdetben szolgabíróként dolgozott. 1909-től főispáni titkár volt Ugron Ákos Udvarhely vármegyei és Haller János Udvarhely és Maros-Torda vármegyei főispánok mellett. 1912. február 18-án Székelyudvarhelyen házasságot kötött bolgárfalvi és jósintzi Sebesi-Jósintzi Mártával.[2] 1912-ben a belügyminisztériumba rendelték, 1917-től a városi közigazgatás osztályvezetője volt, az őszirózsás forradalom alatt pedig miniszteri tanácsosként működött. Eközben a menekült jegyzők és közigazgatási tisztviselők kormánybiztosa is volt, s helyettes államtitkári címet is kapott. A Friedrich-kormány alatt miniszteri osztályfőnökként vezette a belügyminisztérium rendőri ügyeit, ám hamarosan felmentették állásából. Rassay Károllyal 1921-ben megalapította a Függetlenségi Kisgazda-, Földműves- és Polgári Pártot, amelynek igazgatója lett, s az 1922-es választásokon a kampány adminisztratív irányítója volt. Debrecen 2. számú egyéni választókerületében a szavazatok 68,9%-át szerezte meg. 1935-ig Debrecen nemzetgyűlési illetve országgyűlési képviselője volt, s többször a baloldali ellenzék vezérszónokaként lépett fel. Az 1945-ös és az 1947-es választásokon újra mandátumot szerzett, s a Magyar Szabadság Párt, illetve a Magyar Függetlenségi Párt képviselőjeként, később pedig pártonkívüliként politizált.

Az Óbudai temetőben nyugszik.[3]

Síremléke az Óbudai temetőben (40/2-I-144).

Főbb művei[szerkesztés]

  • A magyar közigazgatás demokratikus átszervezéséről (Debrecen, 1924)
  • A demokratikus magyar felsőházról (Budapest, 1926)
  • A magyar közélet és Debrecen fontosabb kérdéseiről (Debrecen, 1928)
  • Széljegyzetek a választójogi javaslatról (Budapest, 1938)

Megjegyzésk[szerkesztés]

  1. ↑ Egyetemi intézmény, mely szerint bizonyos végzett egyetemi hallgatókat, akik összes vizsgálataikat és doktori szigorlataikat kitüntetéssel tették le, a király védnöksége mellett ünnepiesen felavatnak. Forrás: Sub auspiciis regis [Tiltott forrás?] a Kislexikon weboldalán.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Pál Kiss, https://macse.hu/gudenus/mfat/fam.aspx?id=19952
  2. ↑ a b Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
  3. ↑ Dr. Varga József: Hegymegi Kiss Pál sírja. [2014. október 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. május 12.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Hegymegi_Kiss_Pál&oldid=26756876”