Hegyi nyala

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Hegyi nyala
Bika
Bika
Természetvédelmi státusz
Veszélyeztetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon blank.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülők (Theria)
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Rend: Párosujjú patások (Artiodactyla)
Alrend: Kérődzők (Ruminantia)
Alrendág: Pecora
Család: Tülkösszarvúak (Bovidae)
Alcsalád: Tulokformák (Bovinae)
Nemzetség: Csavartszarvú antilopok (Tragelaphini)
Nem: Tragelaphus
Faj: T. buxtoni
Tudományos név
Tragelaphus buxtoni
(Lydekker, 1910)
Szinonimák

Buxton-hegyiantilop

Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Hegyi nyala témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Hegyi nyala témájú kategóriát.

A hegyi nyala vagy Buxton-hegyiantilop (Tragelaphus buxtoni) az emlősök (Mammalia) osztályának a párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a tülkösszarvúak (Bovidae) családjába tartozó faj.

A csavartszarvú antilopok utolsóként felfedezett faja, csak 1910-ben fedezték fel. Nevét felfedezője, Ivor Buxton őrnagy után kapta.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A hegyi nyala elterjedési területe az Etióp-magasföld mindössze 150 négyzetkilométeres szeletére korlátozódik, főként a Bale-hegység 3000-4000 méter magasságú régióiban él. Bozótosok, felföldi lápok, hanga- és köderdők lakója. 3000 és 3700 méter közötti magasságban fekvő területeken él, valamilyen állandó vízforrás közelében.

Manapság csak 4000 példány él ebből a fajból.

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A hegyi nyala fej-törzs-hossza 190-260 centiméter, marmagassága 90-120 centiméter, szarva hossza 118 centiméter is lehet. Testtömege a bikánál 180-300 kilogramm, míg a tehénnél 150-200 kilogramm. A bika szőrzetének színe a homokszíntől a sötétbarnáig változhat. Farán, combján és lágyékán 6-10 fehér pötty és 2-5 fehér csík található. Szőrzete a nyakán és a vállán hosszú, merev szálú. Tarkójától a farkáig rövid sörény húzódik. A tehén színezete és mintázata a bikáéra hasonlít, de a szőre rövid és sima. A tehénnek nincs szarva és kisebb termetű mint a bika. A szemek között és a pofa környékén fehér rajzolat látható. Oldalt ülő, nagy fülek árulkodnak az állat kifinomult hallásáról. A fehér hegyű, szélesen terpesztett szarv másfél-két csavart ír le a hossztengelye körül.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Alkonyatkor aktív. A tehenek és borjaik csordákat alkotnak, a bikák magányosan élnek. Tápláléka levelekből, hajtásokból és füvekből áll. Akár 16 évig is élhet.

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nőstény

A tehén ivarérettségét 12 hónaposan éri el, míg a bika csak 18 hónapos korában. A párzási időszak október-december között van. A vemhességi idő 7-9 hónapig tart, ezt követően a tehén egy borjat hoz a világra. Hat hónap után következik be az elválasztás.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]