Hegyi fakúsz

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Infobox info icon.svg
Hegyi fakusz
Certhia familiaris 01.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Magyarországon védett
Eszmei érték: 25 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Verébalakúak (Passeriformes)
Család: Fakúszfélék (Certhiidae)
Nem: Certhia
Faj: C. familiaris
Tudományos név
Certhia familiaris
Linnaeus, 1758
Szinonimák

Hosszúkarmú fakúsz

Elterjedés
Zöld színű területZöld színű terület
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Hegyi fakusz témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Hegyi fakusz témájú médiaállományokat és Hegyi fakusz témájú kategóriát.

A hegyi fakúsz vagy hosszúkarmú fakúsz (Certhia familiaris) a verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a fakúszfélék (Certhiidae) családjába tartozó faj.[1][2]

Rendszerezése[szerkesztés]

A fajt Carl von Linné német természettudós írta le 1758-ban.[3]

Alfajai[szerkesztés]

  • Certhia familiaris bianchii Hartert, 1905
  • Certhia familiaris brittanica Ridgway, 1882
  • Certhia familiaris caucasica Buturlin, 1907
  • Certhia familiaris corsa Hartert, 1905
  • Certhia familiaris daurica Domaniewski, 1922
  • Certhia familiaris familiaris Linnaeus, 1758
  • Certhia familiaris japonica Hartert, 1897
  • hosszúfarkú fakúsz (Certhia familiaris macrodactyla) C. L. Brehm, 1831
  • Certhia familiaris persica Zarudny & Loudon, 1905
  • Certhia familiaris tianschanica Hartert, 1905[2]

Előfordulása[szerkesztés]

Európa és Ázsia területén honos. A természetes élőhelye elsősorban a hegyvidékek öreg tű- és lomblevelű erdői. Költőhelyén állandó, de kóborol.

Kárpát-medencei előfordulása[szerkesztés]

Magyarországon állandó és rendszeres fészkelő.[4]

Megjelenése[szerkesztés]

Testhossza 12-13 centiméter, szárnyfesztávolsága 17-21 centiméter, testtömege 8-11 gramm.[4] Vékony, lefelé hajló csőre van. Tollazata alfajtól függően a szürkétől a vörhenyesbarnáig terjed.

IKAl 20101121 Vogel.jpg

Életmódja[szerkesztés]

A fák kérgének repedéseiben jellegzetes csavarvonalban keresgéli apró rovarokból (pattanóbogarak, hangyák, levélbogarak, poloskák) és pókokból álló táplálékát.[4]

Szaporodása[szerkesztés]

A hím énekel, a tojó fészket épít, évente kétszer. Fészekalja 4-10 tojásból áll, melyen 14-15 napig kotlik. A fiókákat még 15-16 napig gondozza.

Védettsége[szerkesztés]

A Természetvédelmi Világszövetség értékelése szerint nem fenyegeti különösebb veszély, és mivel ez az európai populációkra is igaz, SPEC értékelése sincsen. Magyarországon mindemellett védett, eszmei értéke 25 000 forint.[4]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2018. február 11.)
  2. ^ a b Integrated Taxonomic Information System besorolása. (Hozzáférés: 2018. február 11.)
  3. Hand Books the Birds. (Hozzáférés: 2018. február 11.)
  4. ^ a b c d Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. (Hozzáférés: 2018. február 11.)

Forrás[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]