Hegedűs Mária

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hegedűs Mária
Élete
Született 1951. március 18.
magyar Hajdúnánás
Elhunyt 2017. december 24. (66 évesen)
Kazincbarcika
Nemzetiség magyar
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) vizuális költészet
Irodalmi irányzat avantgárd
Első műve Vendég voltam apám kertjében
Fontosabb művei Karnevál
Az én karneválom
Összeszőtt mezők
Párizsi napló
Irodalmi díjai BarcikArt díj

Hegedűs Mária (Hajdúnánás, 1951. március 18.Kazincbarcika, 2017. december 24.) magyar költő, vizuális művész, pedagógus.

Életrajz[szerkesztés]

1951. március 18-án született, Hajdúnánáson. Törpebirtokos, majd kényszertagosított nagyszüleivel és szüleivel egy hajdúdorogi tanyán töltötte korai gyermekkorát. Édesapja, Hegedűs Miklós, később a hajdúnánási mezőgazdasági gépjavító állomáson dolgozott. Édesanyja, Papp Erzsébet, gondoskodott a nagyszülőkről és nevelte a három leánygyermeket, akik közül Mária a középső. Mindhárman a hajdúnánási Kőrösi Csoma Sándor Gimnáziumban érettségiztek.

1969-ben egy évig segédmunkásként dolgozott Csepelen, majd 1970-től a Hajdúnánási Városi Művelődési Házban volt népművelő. 1974-ben népművelés-könyvtár szakon diplomázott a Debreceni Tanítóképző Főiskolán. Még ugyanebben az évben Kazincbarcikán az Egressy Béni Művelődési Központban folytatta népművelői pályáját. 1978-tól 1984-ig ugyanitt a városi tanács művelődési osztályán volt népművelési felügyelő.

1984-től nyugdíjazásáig a kazincbarcikai Irinyi János Szakközépiskola könyvtárosa és magyar szakos tanára volt. Közben folytatta tanulmányait: 1982-ben magyar-népművelés szakon diplomázott az ELTE Bölcsészettudományi Karán. 2000-től PhD hallgató az ELTE Modern Irodalom Tanszékén.

1988-ban Eötvös József ösztöndíjat kapott. 2005-től tagja a Magyar Írószövetségnek.

Munkássága[szerkesztés]

Hegedűs Mária: Vendég voltam apám kertjében, 1996

Hegedűs Mária vizuális alkotásai 1985-től vannak jelen a hazai és nemzetközi avantgárd művészeti életben. Ekkor lett tagja a párizsi Magyar Műhely baráti körének. Előadásaival, performanszaival rendszeresen részt vett a Magyar Műhely hazai és külföldi találkozóin. Alkotói és mentori kapcsolatot ápolt a Magyar Műhely alapítóival Bujdosó Alpárral, Nagy Pállal és Papp Tiborral. Első műveit és tanulmányait a párizsi Magyar Műhely folyóirat mutatta be.

Később a hazai és külföldi avantgárd folyóiratok folyamatosan közölték vizuális költeményeit, tanulmányait, képeit tárlatokon mutatták be. (Magyar Műhely Párizs-Bécs-Budapest; Európai Költőfesztivál Leuven; kollektív magyar avantgárd tárlat Lyon; Kaldron elektronikus folyóirat (Kanada); Peaper and Kity Galeria (Kingston Kanada); Espace 181 Galeria, Algorithmes Galeria (Palaiseau-Párizs); Marcelland küldeményművészeti fesztiválok, Operafesztivál Miskolc; Médium-Art, Négyzet, Páratlan antológiák; Matricák, Megapixel pályázatok; Élet és Irodalom, Kortárs, Új Forrás, Életünk, Agria, Spanyolnátha folyóirat.)

Első önálló kötete, a Vendég voltam apám kertjében 1987-ben jelent meg. Az édesapját ő ápolta éveken át. A férfi 1985-ben – hosszú szenvedés után – csontrákban halt meg. Debütáló könyvével a szerző lírai számvetésében szembenéz gyökereivel, szüleihez való viszonyával és saját élethelyzetével is.[1]

Eddig csak kiállításokon volt látható az …évek óta tart ez a nyár, és a Mátka című sorozata, illetve az ezekhez kapcsolódó performansz.

Kőbéka, 1999

Doktori dolgozatát az Arkánum szerkesztőjéről, a Magyar Műhely baráti köréhez is sok szállal kötődő kortárs költőről, Bakucz Józsefről írta, illetve írja. A dolgozat részletei hazai folyóiratokban olvashatóak. Hegedűs Mária könyvei egy-egy alkotói korszakot is jelentenek. Az én karneválomban az Apollinaire nevével fémjelzett ikonikus vizuális költemények műfaji sokszínűségét alkotja meg, az Összeszőtt mezőkben a tárgyköltészet műfaján belül, talált tárgyakon jeleníti meg térbeli költői szövegeit (ciklusai: „fűkőtemény”; „gyökér-, vessző-, ékszer-, kőkőtemény”). Az „ékszerkőtemények” utolsó darabja a Kőbéka. Óriási, „hosszú életű” kőteknős, kőlábakkal körülrakva, hatalmas páncélja állandóságot, az örökkévalóságot jelképezi, a hátán betűkből kirakott üzenet. A kompozíció a lélek eredeti létének formáját testesíti meg.[1]

Az elsőként Francis Edeline által megalkotott logo-mandala műfaját magyarul Papp Tibor határozta meg, majd művelte, és kiadta könyv alakban is sokféle változatát. Ezt követően magyar nyelven a kazincbarcikai Magolcsay Nagy Gábor, Hegedűs Mária tanítványa készített logo-mandalákat, tovább kísérletezve a műfaj lehetőségeivel.

A mandalák műfaji kérdéskörét is feszegeti – a szövegkörnyezet átalakítására tett kísérletezéssel - a Kézszobrok és logo-mandalák című Olivier Bonnin szobraival alkotott közös könyv.

Olivier Bonnin képzőművész meghívására 2008 novemberében egy hónapig élt Palaiseau-ban, ahol a helyi művészeti közösség munkáit tanulmányozhatta. Élményeiről a Párizsi napló című könyvben számolt be. 2009-2012 között a Palaiseau-ban megismert művészeket – Olivier Bonnin, Loredana Rancatore, Rosa Puente és Gerard Chamayou művészeket Kazincbarcika város támogatásával bemutatták Kazincbarcikán és Budapest galériáiban (KAS, Ráday Képesház, Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Galéria).

2012-ben rendezvényszervezője volt a „Művészet városi környezetben” című nemzetközi szimpóziumnak, amely Olivier Bonnin és Gerard Chamayou kezdeményezésére, Kazincbarcika város és intézményei részvételével, nagy társadalmi összefogással valósult meg.

Tanítványa, Petrezselyem Judit, magyar szakos tanár a „…a művek élik a maguk életét” címmel szakdolgozatban elemezte vizuális költeményeit.

Kiállításainak megnyitóin, könyvbemutatóin elhangzott szakmai értékelések az alábbi nevekhez kapcsolhatók: Szkárosi Endre, Papp Tibor, Vass Tibor, Bohár András, L. Simon László, Szuhaj Katalin, Deres Péter.

Kiállítások, könyvbemutatók, performanszok[szerkesztés]

  • 1985 Kalocsa, Magyar Műhely Találkozó (kollektív kiállítás)
  • 1986 Hadersdorf, Magyar Műhely Találkozó (kollektív kiállítás)
  • 1987 Lyon, Magyar avantgárd (kollektív kiállítás)
  • 1988 Leuven, Európai Költőfesztivál (kollektív kiállítás)
  • 1989 Szombathely, Magyar Műhely Találkozó (kollektív kiállítás)
  • 1995 Kazincbarcikaönálló kiállítás
    • Keszthely, Magyar avantgárd 1985-1995 (retrospektív, kollektív kiállítás, önálló performansz)
  • 1996 Kazincbarcika, Az én karneválom (könyvbemutató, ősbemutató, performansz)
    • Miskolc, Az én karneválom Más-Kép (önálló kiállítás, performansz)
    • Miskolc, Többlet (kollektív kiállítás)
  • 1998 Miskolc, Marcelland (kollektív mail-art kiállítás)
  • 1999 Kazincbarcika – önálló tárgyköltészeti kiállítás
    • Dick Higgins-emlékkiállítás Budapest, Ernst Múzeum
    • Miskolc, Ajánlott irodalom (kollektív mail-art kiállítás)
  • 2000 Kazincbarcika, Összeszőtt mezők (könyvbemutató, ősbemutató, performansz)
    • Budapest, Összeszőtt mezők Osiris Könyvesház (könyvbemutató)
  • 2002 Miskolc, Mégse Légyott Bartók-Puccini (kollektív e-mail fesztivál)
  • 2004 Kazincbarcika, Nyolcak (kollektív kiállítás)
  • 2005 Kazincbarcika, Gimi Galéria (önálló retrospektív kiállítás)
    • Sajóbábony, művelődési ház (önálló retrospektív kiállítás)
    • Kazincbarcika, Lépcsőház Galéria Irinyi János Szakközépiskola (önálló retrospektív kiállítás)
  • 2007 Kazincbarcika, „évek óta tart ez a nyár” (önálló kiállítás, performansz)
  • 2008 Szendrő, kastély „évek óta tart ez a nyár” (önálló kiállítás, performansz)
    • Eger, Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola könyvtára (előadás, retrospektív kiállítás)
    • Budapest, Francesco Galéria „évek óta tart ez a nyár” (önálló kiállítás)
    • Palaiseau, (Párizs) Espace 181 & Algorithmes galériák (önálló retrospektív kiállítás, performansz)
  • 2009 Budapest, Magyar Írószövetség „évek óta tart ez a nyár” (önálló kiállítás)
    • Budapest, Libraire Latitudes (francia idegen nyelvű könyvesbolt) (önálló kiállítás és performansz)
    • Dubicsány, Fignár-udvar Pajta Galéria (kollektív kiállítás)
    • Mucsony, Hunyadi János Művelődési Ház (kollektív kiállítás)
    • Kingston, (Kanada) Peaper & Kity Galeria (kollektív kiállítás)
    • Kazincbarcika, Párizsi napló (könyvbemutató, ősbemutató)
  • 2010 Kazincbarcika, Nyolcak (Kollektív kiállítás)
    • Eger, Eszterházy Károly Kepes Szakkollégium (interaktív költői gyakorlat: Kosztolányi galaxis)
    • Putnok, múzeumok éjszakája (önálló, egész éjszakás program és kiállítás)
    • Budapest, Ráday Képesház Rosa Puente és Hegedűs Mária Fűző és Mátka című kiállítás
    • Budapest, Karinthy terem 5. MATRICÁK nemzetközi elektrográfiák kiállítás (kollektív tárlat)
    • Kazincbarcika, Gimi Galéria Mátka (önálló kiállítás)
  • 2011 KLEEMA-X csoport Kazincbarcika, (kollektív kiállítás)
    • MEGA-PIXEL Budapest, Magyar Alkotóművészek Háza (kollektív kiállítás)
    • Eger, Eszterházy Károly Kepes Szakkollégium (24 óra interaktív líra) Üres képkeret, előadás, kiállítás
    • Putnok, Holló László Galéria Olivier Bonnin Kéz/szobrok-Hegedűs Mária Logo/mandalák közös tárlat
  • 2012 Budapest, Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Galériája Olivier Bonnin-Hegedűs Mária: Kézszobrok és Körversek
    • Eger, Eszterházy Károly Kepes Szakkollégium (24 óra interaktív líra) Logo mandalák kiállítás és előadás
    • Palaiseau, (Párizs) Algorithmes Galéria Olivier Bonnin-Hegedűs Mária: Kézszobrok és logo-mandalák kiállítás
    • Budapest, MTA Jakobinusok Terme 6. MATRICÁK Nemzetközi elektrográfiák kiállítás (kollektív tárlat)
  • 2014 Kazincbarcika, Városi Kiállítóterem Illúzió (önálló kiállítás)[2]
  • 2017 Kazincbarcika, Egressy Béni Városi Könyvtár, Kalandozás Bakucz József költészetében (könyvbemutató)
  • 2017 Palaiseau, Picasso remake (kiállítás, performansz)[3]

Művei[szerkesztés]

  • Kazincbarcika 30 (társszerző: Hazag Mihály, Mezey István (rajzok), Szathmáry-Király Ádámné (fotó), Miskolci Miniatűr Könyvgyűjtők Klubja, 1984)[4]
  • Vendég voltam apám kertjében (Kazincbarcika, 1987, színes szitaalbum)
  • Karnevál (Kazincbarcika, 1992, színes szitaalbum)
  • Az én karneválom (Párizs-Bécs-Budapest, Magyar Műhely Kiadó, 1996)[5] ISBN 963-75-9623-2
  • Összeszőtt mezők (Budapest, Magyar Műhely Kiadó, 1999) ISBN 963759616X
  • Párizsi napló (Palaiseau-Kazincbarcika, 2009)[6] ISBN 978-963-06-8500-9
  • Kézszobrok és logo-mandalák (Palaiseau, 2012, szerzőtárs: Olivier Bonnin)[7] ISBN 978-963-08-3111-6
  • Kalandozás Bakucz József költészetében (Budapest, Magyar Műhely Kiadó, 2017)

Kitüntetései[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b G. Komoróczy Emőke: „Mindennek titkos lelke van…” Hegedűs Mária természetelvű vizuális költészetéről Archiválva 2020. július 27-i dátummal a Wayback Machine-ben Agria, 2016 ősz
  2. Opont hírportál: A művész-sors illúziója (magyar nyelven). [2014. május 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. május 17.)
  3. Kolorline: Picasso újragondolva (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2017. november 2.)
  4. Kazincbarcika 30 (Barcikai Históriás)
  5. Hegedűs Mária: Az én karneválom (a könyv adatai)
  6. OSZK - LibriVision - Párizsi napló
  7. OSZK - LibriVision - Kézszobor és logo-mandala
  8. Opont hírportál: Elismeréseket adtak át a magyar kultúra napján (magyar nyelven). [2015. január 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. január 24.)
  9. Hegedűs Mária költő, vizuális művész kapta az idei Barcikart-díjat Archiválva 2018. február 10-i dátummal a Wayback Machine-ben Kolorline, 2018. január 19.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]