Hegedűs Loránt (református püspök)
| Hegedűs Loránt | |||||
| a Dunamelléki református egyházkerület püspöke | |||||
| Hegedűs Loránt püspök egy temetési szertartáson | |||||
| Hegedűs Loránt püspök egy temetési szertartáson | |||||
| Született |
1930. november 11. Hajdúnánás | ||||
| Elhunyt |
2013. január 26. (82 évesen) Budapest | ||||
| Sírhely | Fiumei Úti Sírkert | ||||
| Nemzetiség | magyar | ||||
| Felekezet | kálvinizmus | ||||
| Püspökségi ideje 1991 – 2002 | |||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Hegedűs Loránt témájú médiaállományokat. | |||||
Idősebb Hegedűs Loránt (Hajdúnánás, 1930. november 11. – Budapest, 2013. január 26.) református lelkész, a Dunamelléki református egyházkerület püspöke 1991-től 2002-ig, író, teológus. Döntő szerepe volt az első magyar református egyetem, a Károli Gáspár Református Egyetem létrehozásában.[1]
Élete[szerkesztés]
Korai évek[szerkesztés]
Apja dr. Hegedűs Géza jogász, édesanyja Szabó Magdolna gyógypedagógus. Hajdúnánáson érettségizett. Érettségi után, 1949 és 1954 között a Budapesti Református Teológiai Akadémián folytatta tanulmányait.
1954 és 1955-ben Bicskén, majd 1956 és 1958 között a budapesti Kálvin téri gyülekezetben volt segédlelkész, Ravasz László püspök mellett.[2]
1956-os forradalomtól a rendszerváltásig[szerkesztés]
Az 1956-os forradalomban aktívan részt vett, a Rádiónál először elesett forradalmi mártírok tiszteletére ő húzta meg a Kálvin téri templom harangját, amelyet a környező templomok harangjai követtek. Az október 25-i véres csütörtökön a munkásokkal és a diákokkal együtt vonult ő is fegyvertelenül a Parlament elé. Személyes fellépésével megakadályozta, hogy a templom is hadszíntérré váljon. A november 4-i szovjet agresszió után az elesettek temető lelkésze az Újköztemetőben.[3]
A forradalom leverése után el kellett hagynia Budapestet, Nagykőrösön, Monoron, Komlón, Alsónémediben volt segédlelkész. Végül Hidas település lelkipásztora lett, ahol a betelepített bukovinai székely közösség vezetőjévé vált 1963 és 1983 között. A Baranyában burjánzó egykézés szokása ellen már itt felemelte hangját, és ez számos későbbi prédikációjában megjelent.
Tudományos elismertsége ellenére könyvei és cikkei – mint politikailag és egyházpolitikailag megbízhatatlan személynek – évtizedekig nem jelenhettek meg, doktorátusát nem engedélyezték.
A rendszerváltás után[szerkesztés]
1983-1996 között a budapesti Szabadság téri Református Egyházközségnek volt lelkipásztora. 1991–1997 között a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöki tisztét töltötte be, 1991 és 2002 között a Dunamelléki református egyházkerület püspöke volt.
Következetesen képviselte a Református Egyház megtisztulásának szükségességét, így a kommunista diktatúra alatt papi tisztséget betöltők átvilágításának kérdésében is határozottan állást foglalt. Nagy fontosságot tulajdonított az egyházi iskolák újraindításának, nagy szerepet vállalt a Károli Gáspár Református Egyetem elindításában.
Püspök-elnöksége alatt került sor a II. János Pál pápával való debreceni találkozóra 1991-ben, amikor a pápa megkoszorúzta a gályarabok debreceni emlékművét, és istentiszteleten vett részt a Debreceni Nagytemplomban.
A MIÉP-hez köthető Magyar Út Körök mozgalom tiszteletbeli elnökévé választották 1998-ban.
1993-ban a Veszprémi Egyetem címzetes egyetemi tanára lett, 1999–2003-ig a budapesti Károli Gáspár Református Egyetem egyetemi tanára, majd tiszteletbeli professzora. Kolozsvárott díszdoktorrá avatták.
1993. április 3-án, szombaton Budapesten a Kálvin téri Református Templomban a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnökeként a Dunamelléki református egyházkerület presbiteri konferenciájának keretében ő mondta az emlékbeszédet a Washingtonban elhunyt Bay Zoltán, a világhírű magyar tudós és Bay József templomépítő református lelkész fia hazatért hamvai felett.[4]
Előadásokat és igeszolgálatokat tartott a határon túli magyarság körében, többek között Torontóban, Bázelben, New Yorkban, Los Angelesben, Párizsban, Londonban, Sydneyben, Kolozsvárott.[5]
2004-től, nyugdíjba vonulása után a Hazatérés Temploma (Szabadság téri Református Egyházközség) örökös lelkipásztorává választotta, ahol amikor egészségi állapota engedte, lelkészi szolgálatot végzett.
2006-ban elsőként kapta meg a Hajdúnánás Városáért kitüntető díjat, majd 2011-ben szülővárosa díszpolgára lett.
Családja[szerkesztés]
Felesége dr. Illés Zsuzsanna, akitől négy gyermeke született:[6]
- Hegedűs Zsolt orvos
- Hegedűs Zsuzsa református lelkész, énekes
- ifj. Hegedűs Lóránt református lelkész, a MIÉP alelnöke, parlamenti képviselő 1998 és 2002 között.
- Hegedűs Gyöngyi orvos
Búcsúztatása és emlékezete[szerkesztés]
Búcsúztatására egyházának szertartásával – az előre közöltek szerint[7] – 2013. február 16-án, szombaton 13 órakor került sor Budapesten, a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ http://www.reformatus.hu/mutat/7783/ Archiválva 2013. január 29-i dátummal a Wayback Machine-ben Elhunyt Hegedűs Loránt püspök
- ↑ https://index.hu/belfold/2013/01/26/meghalt_dr._hegedus_lorant/
- ↑ Archivált másolat. [2013. január 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. január 26.)
- ↑ IN MEMORIAM BAY ZOLTÁN (1900-1992) PROGRAMFÜZET Budapest–Hódmezővásárhely–Szeged–Debrecen–Gyula 1993. április 3–10.
- ↑ http://www.origo.hu/itthon/20130126-meghalt-hegedus-lorant-reformatus-lelkesz.html
- ↑ Archivált másolat. [2013. november 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. január 26.)
- ↑ Gyászszertartás a püspöknek. In: REFORMÁTUSOK LAPJA A Magyarországi Református Egyház Lapja LVII. évfolyam, 6. szám, 2013. február 10.
Források[szerkesztés]
- Elhunyt Hegedűs Loránt püspök - reformatus.hu
- Meghalt id. Hegedűs Loránt - Origo
- Meghalt id. Hegedűs Loránt
További információk[szerkesztés]
- www.reformatus.hu
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
|
