Ugrás a tartalomhoz

Heerlen

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Heerlen
Heerlen címere
Heerlen címere
Heerlen zászlaja
Heerlen zászlaja
Közigazgatás
Ország Hollandia
TartományLimburg
Beosztott települések
  • De Euren
  • Palemig
  • Bovenste Caumer
  • Schurenberg
  • Imstenrade
  • Hondsrug
  • Vrank
  • Aarveld-Bekkerveld
  • Benzenrade
  • Terschuren
  • Heerlerbaan
  • Heihoven
  • Musschenbroek
  • Koningsbeemd
  • Ten Esschen
  • Hoensbroek
  • Heerlerheide
  • Heerlen
  • Onderste Caumer
PolgármesterRoel Wever (2020. szeptember 28. – )
Irányítószám6400–6433
Körzethívószám045
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség86 936 fő (2021. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság113 m
IdőzónaCET, UTC+1
Térkép
é. sz. 50° 53′, k. h. 5° 59′50.883333°N 5.983333°EKoordináták: é. sz. 50° 53′, k. h. 5° 59′50.883333°N 5.983333°E
A település weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Heerlen témájú médiaállományokat.

Heerlen (holland kiejtés: [ˈɦeːrlə(n)]; limburgi: Heële [ˈɦeə˦lə]) város Limburg tartomány délkeleti részén. A település a Parkstad Limburg városi régió része, amely nyolc községet foglal magában, és mintegy 250 000 lakosnak ad otthont. Heerlen a tartomány harmadik legnagyobb városa, Maastrichttól keletre, Aachentől észak-nyugatra található.[2]

Történelem

[szerkesztés]

Heerlen története a római korig nyúlik vissza, amikor Coriovallum néven katonai települést alapítottak itt. A város központjában található római fürdőkomplexum,[3] a Thermenmuseum,[4] amelyet 1940-ben tártak fel,[5] jelentős régészeti lelet ebből az időszakból.[6] A középkorban Heerlen a Land van Herle nevű terület központja volt,[6] és a 19. század végéig főként agrárjellegű maradt. A 20. század elején a szénbányászat jelentős iparággá vált a térségben,[7] ami gyors népességnövekedést eredményezett.[8] Az 1960-as évekre azonban a bányák bezártak, és a város gazdasági szerkezetváltáson ment keresztül.[9]

Gazdaság és infrastruktúra

[szerkesztés]

A bányászat megszűnése után Heerlen gazdasága diverzifikálódott. A városban található Európa legnagyobb bútoráruháza, valamint itt nyílt meg 2008-ban a világ első bányavíz-erőműve, amely 200 otthon és több kereskedelmi létesítmény fűtését és hűtését biztosította. Heerlen fontos közlekedési csomópont, három vasútállomása van: a Heerlen vasútállomás, a Heerlen Woonboulevard vasútállomás és a Heerlen de Kissel vasútállomás. Vasúti összeköttetéssel rendelkezik Eindhoven, Utrecht, Amszterdam, Maastricht és Aachen felé.

Kultúra és nevezetességek

[szerkesztés]

A város legismertebb építésze Frits Peutz, akinek legismertebb alkotása a Glaspaleis (Üvegpalota), amely a 20. század egyik legjelentősebb modernista épülete Hollandiában. Heerlenben található továbbá a Pancratius-templom, egy 12. századi román stílusú templom, valamint a Schelmentoren, egy középkori börtöntorony. A városban számos múzeum és kulturális intézmény működik, például a Thermenmuseum, amely a római kori leleteket mutatja be. Heerlen gazdag történelme és kulturális öröksége mellett modern létesítményeivel és intézményeivel is büszkélkedhet, fontos szerepet tölt be Limburg tartomány életében.

Az utcai művészet fővárosa

[szerkesztés]

2007 óta Heerlen Hollandia utcaművészetének, streetartjának fővárosává fejlődött, elsősorban a Street Art Heerlen és a Heerlen Murals alapítványoknak, valamint számos elkötelezett polgárnak és vállalatnak köszönhetően. Eddig mintegy 70 graffitit vagy falfestményt készítettek helyi és nemzetközi művészek, és ez a szám folyamatosan növekszik. Rendszeresen tartanak vezetett túrákat a városban gyalogosan és kerékpárral. A mára megszűnt szénbányászatot is tematizálják néhány műalkotáson. A Streetartcities digitális platform lehetővé teszi, hogy a városba látogatók, akik az utcai művészet iránt érdeklődnek, szöveges fájlok segítségével éjjel-nappal maguk találják meg a képekkel ellátott helyeket, egyben magyarázatokat olvashatnak a művészekről és az alkotásokról.

Szent Pankratius templom

Oktatás és egészségügy

[szerkesztés]

Heerlenben található a Zuyd Hogeschool, az alkalmazott tudományok egyeteme, valamint a Nyitott Egyetem (Open Universiteit), amely távoktatási programokat kínál. Az egészségügyi ellátást a Zuyderland Medisch Centrum biztosítja, amely a régió egyik legnagyobb kórháza.

A város híres szülöttei

[szerkesztés]

A város számos híres személyiség szülőhelye, többek között Jo Coenen építészé, Frans Timmermans politikusé és Simone Simonsé, az Epica együttes énekesnője,

továbbá

  • Peter Baumanns (1935–2023) filozófus, professor emeritus
  • Thomas Bernhard (1931–1989) osztrák író, Heerlenben született.
  • Dennis Braunsdorf (1988 –) német-holland zeneszerző és zenei technológia kutató.
  • Roel Brouwers (1981 –) labdarúgó.
  • Robert Crumbach (1962 –) német munkaügyi bíró és politikus.
  • Carine Crutzen(wd) (1961 –) színésznő.
  • Paul Damjakob (1939 –) német orgonaművész.
  • Johan Michiel Dautzenberg (1808–1869), költő.
  • Jef Diederen (1920–2009) festő, grafikusművész.
  • Hadassah Emmerich (1974 –) festőművész.
  • Maximilian von Fürstenberg bíboros (1904–1988) vatikáni diplomata és kúriai bíboros.
  • Agnes Giebel(wd) (1921–2017) német szoprán énekesnő.
  • Pé Hawinkels (1942–1977) költő, mesemondó.
  • Robert de la Haye (1965 –) színész.
  • Leo Herberghs (1924–2019) tudós, költő, újságíró.
  • Remy van Heugten (1976 –) filmrendező és forgatókönyvíró.
  • Theo Jung (1981 –) történész
  • Xavier Maassen (1980 –) autóversenyző.
  • Fernando Ricksen (1976–2019), labdarúgó.
  • Jo Ritzen (1945 –) politikus, közgazdász.
  • Hendrikus Smeets (1960–2023) Roermond római katolikus püspöke.
  • Ildefons Vanderheyden (1926–2020) római katolikus teológus és filozófus.

Képgaléria

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Kerncijfers wijken en buurten 2021. Statistics Netherlands , 2021. augusztus 6.
  2. International Geothermal Association | Global Geothermal Voice, Data and Training (brit angol nyelven). (Hozzáférés: 2025. február 11.)
  3. Rottluff F.: Neue Warmepumpenanlage im Besucherbergwerk Zinngrube Ehrenfriedersdorf. Geotermische Energie, No. 21, 8-11.o., Geeste, 1998
  4. De tijd verrassend vooruit (nl-NL nyelven). De tijd verrassend vooruit. (Hozzáférés: 2025. február 11.)
  5. Malolepszy Z.: Low temperature, man-made geothermal reservoirs in abandoned workings of underground mines. Proceedings of 28 th Workshop on Geothermal reservoir Engineering, Stanford University, 259-265.o. 2003
  6. a b Van Giffen, A. E. (1948). „Thermen en Castella te Heerlen (L.). Een rapport en een werkhypothese”. L'antiquité classique 17 (1), 199–236. o. DOI:10.3406/antiq.1948.2839. ISSN 0770-2817. (Hozzáférés: 2025. február 11.) 
  7. Wayback Machine. www.energies-renouvelables.org. [2022. május 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2025. február 11.)
  8. Gemeente Heerlen, 29. Juli 2018 (holland) https://www.heerlen.nl/buurten.html
  9. Richard Exaltus: Opgraving Heerlen-Schelsberg 1998. RAAP-rapport, Amsterdam 2000.

Források

[szerkesztés]