Heerlen
Heerlen | |||
![]() | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Tartomány | Limburg | ||
Beosztott települések |
| ||
Polgármester | Roel Wever (2020. szeptember 28. – ) | ||
Irányítószám | 6400–6433 | ||
Körzethívószám | 045 | ||
Testvérvárosok | Lista | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 86 936 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 113 m | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
![]() | |||
![]() | |||
A település weboldala | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Heerlen témájú médiaállományokat. |
Heerlen (holland kiejtés: [ˈɦeːrlə(n)]; limburgi: Heële [ˈɦeə˦lə]) város Limburg tartomány délkeleti részén. A település a Parkstad Limburg városi régió része, amely nyolc községet foglal magában, és mintegy 250 000 lakosnak ad otthont. Heerlen a tartomány harmadik legnagyobb városa, Maastrichttól keletre, Aachentől észak-nyugatra található.[2]
Történelem
[szerkesztés]Heerlen története a római korig nyúlik vissza, amikor Coriovallum néven katonai települést alapítottak itt. A város központjában található római fürdőkomplexum,[3] a Thermenmuseum,[4] amelyet 1940-ben tártak fel,[5] jelentős régészeti lelet ebből az időszakból.[6] A középkorban Heerlen a Land van Herle nevű terület központja volt,[6] és a 19. század végéig főként agrárjellegű maradt. A 20. század elején a szénbányászat jelentős iparággá vált a térségben,[7] ami gyors népességnövekedést eredményezett.[8] Az 1960-as évekre azonban a bányák bezártak, és a város gazdasági szerkezetváltáson ment keresztül.[9]
Gazdaság és infrastruktúra
[szerkesztés]A bányászat megszűnése után Heerlen gazdasága diverzifikálódott. A városban található Európa legnagyobb bútoráruháza, valamint itt nyílt meg 2008-ban a világ első bányavíz-erőműve, amely 200 otthon és több kereskedelmi létesítmény fűtését és hűtését biztosította. Heerlen fontos közlekedési csomópont, három vasútállomása van: a Heerlen vasútállomás, a Heerlen Woonboulevard vasútállomás és a Heerlen de Kissel vasútállomás. Vasúti összeköttetéssel rendelkezik Eindhoven, Utrecht, Amszterdam, Maastricht és Aachen felé.
Kultúra és nevezetességek
[szerkesztés]A város legismertebb építésze Frits Peutz, akinek legismertebb alkotása a Glaspaleis (Üvegpalota), amely a 20. század egyik legjelentősebb modernista épülete Hollandiában. Heerlenben található továbbá a Pancratius-templom, egy 12. századi román stílusú templom, valamint a Schelmentoren, egy középkori börtöntorony. A városban számos múzeum és kulturális intézmény működik, például a Thermenmuseum, amely a római kori leleteket mutatja be. Heerlen gazdag történelme és kulturális öröksége mellett modern létesítményeivel és intézményeivel is büszkélkedhet, fontos szerepet tölt be Limburg tartomány életében.
Az utcai művészet fővárosa
[szerkesztés]2007 óta Heerlen Hollandia utcaművészetének, streetartjának fővárosává fejlődött, elsősorban a Street Art Heerlen és a Heerlen Murals alapítványoknak, valamint számos elkötelezett polgárnak és vállalatnak köszönhetően. Eddig mintegy 70 graffitit vagy falfestményt készítettek helyi és nemzetközi művészek, és ez a szám folyamatosan növekszik. Rendszeresen tartanak vezetett túrákat a városban gyalogosan és kerékpárral. A mára megszűnt szénbányászatot is tematizálják néhány műalkotáson. A Streetartcities digitális platform lehetővé teszi, hogy a városba látogatók, akik az utcai művészet iránt érdeklődnek, szöveges fájlok segítségével éjjel-nappal maguk találják meg a képekkel ellátott helyeket, egyben magyarázatokat olvashatnak a művészekről és az alkotásokról.

Oktatás és egészségügy
[szerkesztés]Heerlenben található a Zuyd Hogeschool, az alkalmazott tudományok egyeteme, valamint a Nyitott Egyetem (Open Universiteit), amely távoktatási programokat kínál. Az egészségügyi ellátást a Zuyderland Medisch Centrum biztosítja, amely a régió egyik legnagyobb kórháza.
A város híres szülöttei
[szerkesztés]A város számos híres személyiség szülőhelye, többek között Jo Coenen építészé, Frans Timmermans politikusé és Simone Simonsé, az Epica együttes énekesnője,
továbbá
- Peter Baumanns (1935–2023) filozófus, professor emeritus
- Thomas Bernhard (1931–1989) osztrák író, Heerlenben született.
- Dennis Braunsdorf (1988 –) német-holland zeneszerző és zenei technológia kutató.
- Roel Brouwers (1981 –) labdarúgó.
- Robert Crumbach (1962 –) német munkaügyi bíró és politikus.
- Carine Crutzen (1961 –) színésznő.
- Paul Damjakob (1939 –) német orgonaművész.
- Johan Michiel Dautzenberg (1808–1869), költő.
- Jef Diederen (1920–2009) festő, grafikusművész.
- Hadassah Emmerich (1974 –) festőművész.
- Maximilian von Fürstenberg bíboros (1904–1988) vatikáni diplomata és kúriai bíboros.
- Agnes Giebel (1921–2017) német szoprán énekesnő.
- Pé Hawinkels (1942–1977) költő, mesemondó.
- Robert de la Haye (1965 –) színész.
- Leo Herberghs (1924–2019) tudós, költő, újságíró.
- Remy van Heugten (1976 –) filmrendező és forgatókönyvíró.
- Theo Jung (1981 –) történész
- Xavier Maassen (1980 –) autóversenyző.
- Fernando Ricksen (1976–2019), labdarúgó.
- Jo Ritzen (1945 –) politikus, közgazdász.
- Hendrikus Smeets (1960–2023) Roermond római katolikus püspöke.
- Ildefons Vanderheyden (1926–2020) római katolikus teológus és filozófus.
Képgaléria
[szerkesztés]-
Sint-Gerardus Majellakerk, Heksenberg
-
Savelsbergklooster
-
Weltermolen
-
Kasteel Ter Worm
-
Hoeve Corisbergweg 119A
-
Huis op de Linde
-
Voormalige maalderij Schijns-Hermens
-
A Heerlen látképe délnyugatról az Ubachsberg fennsíkon látható
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]- Heerlen vasútállomás
- Heerlen Woonboulevard vasútállomás
- Heerlen de Kissel vasútállomás
- Maastricht
- Limburg
- Limburg (Belgium)
- Limburgi Hercegség
- Limburgi nyelv
- Aachen
- Aacheni magyar kápolna
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Kerncijfers wijken en buurten 2021. Statistics Netherlands , 2021. augusztus 6.
- ↑ International Geothermal Association | Global Geothermal Voice, Data and Training (brit angol nyelven). (Hozzáférés: 2025. február 11.)
- ↑ Rottluff F.: Neue Warmepumpenanlage im Besucherbergwerk Zinngrube Ehrenfriedersdorf. Geotermische Energie, No. 21, 8-11.o., Geeste, 1998
- ↑ De tijd verrassend vooruit (nl-NL nyelven). De tijd verrassend vooruit. (Hozzáférés: 2025. február 11.)
- ↑ Malolepszy Z.: Low temperature, man-made geothermal reservoirs in abandoned workings of underground mines. Proceedings of 28 th Workshop on Geothermal reservoir Engineering, Stanford University, 259-265.o. 2003
- ↑ a b Van Giffen, A. E. (1948). „Thermen en Castella te Heerlen (L.). Een rapport en een werkhypothese”. L'antiquité classique 17 (1), 199–236. o. DOI:10.3406/antiq.1948.2839. ISSN 0770-2817. (Hozzáférés: 2025. február 11.)
- ↑ Wayback Machine. www.energies-renouvelables.org. [2022. május 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2025. február 11.)
- ↑ Gemeente Heerlen, 29. Juli 2018 (holland) https://www.heerlen.nl/buurten.html
- ↑ Richard Exaltus: Opgraving Heerlen-Schelsberg 1998. RAAP-rapport, Amsterdam 2000.