Hauszmann–Gschwindt-kastély

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Hauszmann-Gschwind-kastély szócikkből átirányítva)
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Hauszmann–Gschwindt-kastély
Hauszmann–Gschwind-Mansion.JPG
Ország Magyarország
Település Velence
Épült XVIII. század;
átépítve: 1927-28
Építtető Meszleny család, Gschwindt család
Építész Pogány Móric, Tőry Emil
Stílus historizáló neobarokk

Jelenlegi funkció üdülő
Látogatható nem
Elhelyezkedése
Hauszmann–Gschwindt-kastély (Fejér megye)
Hauszmann–Gschwindt-kastély
Hauszmann–Gschwindt-kastély
Pozíció Fejér megye térképén
é. sz. 47° 14′ 31″, k. h. 18° 38′ 40″Koordináták: é. sz. 47° 14′ 31″, k. h. 18° 38′ 40″
A Wikimédia Commons tartalmaz Hauszmann–Gschwindt-kastély témájú médiaállományokat.

A Hauszmann–Gschwindt-kastély egy neobarokk műemlék épület, amely Velencén található, parkjában védett növényekkel.

Története[szerkesztés]

Velencén három kastélyépület is köthető a Meszleny család nevéhez.[1](A Meszleny-Wenckheim-kastély, amely ma a könyvtárnak és a házasságkötő teremnek ad otthont, a Hauszmann-Gschwindt-kastély magánkézben, lezárva, valamint a Meszleny- vagy Meszlényi-kastély, amely multifunkcionális látogatóközponttá alakul.[2])

A nemesi család ősi kúriája a XVIII. században épült, Meszleny (II.) János (1743-1794) idején, melynek főhomlokzatát klasszicista stílusban fia, Meszleny Ferenc (1768-1854) idején átépítették.

A pákozdi ütközet alatt, 1848-ban a kastélyban volt a magyar sereg főhadiszállása.[3]

Meszleny Ferenc leszármazottai birtokrészeiket fokozatosan eladták, majd a régi családi kúriát is megvásárolta a Burchard család. A família 1891-ben kapott nemességet Konrád és Gusztáv velencei birtokosok révén, akik ekkortól a Burchard-Bélaváry nevet használták.[4] Bélaváry Burchard Rezsőtől 1910-ben vásárolta meg a birtokot Hauszmann Alajos műépítész, a magyar historizmus egyik legnagyobb mestere. Hauszmann a korábbi vélekedésekkel ellentétben nem építette át a kastélyt, megtartotta klasszicista főhomlokzatot és barokk kerti homlokzatot mutató épületet (lásd itt), melyet elsősorban fia, Jenő használt, 1918-ban a kastélyt fiának is ajándékozta.[5] A neves építész 1926. július 31-én bekövetkezett halála után fia, a budafoki gyáriparos Gschwindt családnak adta el a kastélyt, ami miatt anyja egy időre gyámság alá helyeztette.[6] A kastélyt a Gschwindt család Pogány Móric és Tőry Emil tervei alapján 1927-28-ban építette át neobarokk stílusban (lásd itt) a Grassalkovich kastélyok példáját követve.[7] A kastély belső kialakításában Falus Elek közreműködött.[8]

Az épületet 1954-ben államosították, a dohányipari szakszervezeté lett, 1962-től az Élelmiszeripari Dolgozók Országos Szövetségének (ÉDOSZ) üdülője volt. A terület olyan épületcsoportot takar, amelynek legértékesebb eleme ez a kastély. Az épület belsejének egy része máig megmaradt eredeti állapotában: az előcsarnokban neobarokk kandalló áll, a mennyezetet stukkók borítják. Az emeletre szépen faragott falépcső vezet fel. A díszterem mennyezetét is stukkók díszítik, a sarokban az eredeti majolika kályha áll. A területen fellelhető többi épület állapota rossz. A kastélyparkban védett hárs és gesztenyefák találhatóak, de a kertet benőtte a gaz és egyéb gyom. A park le van zárva, nem látogatható, mivel a szakszervezet 2008-ben eladta az épületet.

Az előcsarnokban álló neobarokk fa kandallókeretet feltehetően 2020 nyár végén ismeretlenek kibontották a falból és ismeretlen helyre elszállították, valószínűsíthetően ellopták, de 2021 őszén megtalálták. A tettesek után nyomoznak.[9]

Érdekesség[szerkesztés]

A kastély parkjában és teraszán forgatták 1934-ben Az új rokon című magyar film egyes jeleneteit, amelynek főszereplői Perczel Zita és Delly Ferenc voltak. A filmet Gaál Béla rendezte.[10]

Az új rokon című film főszereplői: Perczel Zita és Delly Ferenc

A Budapesti Hírlap, 1934. június 26-i lapszáma (54. évfolyam, 142. szám) a forgatás utolsó napjáról így tudósított:

„(Perczel Zita életveszedelemben.) Szom­baton készítették el Csathó Kálmán Az új rokon című vígjátékának utolsó felvételét a velen­cei Gschwindt-kastély melletti parkban. A szcenárium szerint Perczel Zita, az új ro­kon, szerelmében csalódva, felugrik a kas­tély bejárata előtt álló homokfutó bakjára, ostorral rácsap a lóra és kivágtat az állo­másra, hogy a vonatot elérje. A felvétel túl reálisan sikerült, amennyiben Perczel Zita, valóban igen erősen rácsapott a lóra, amely a könnyű homokfutó-kocsit elragadta. GaáI Béla rendező, aki a technikai személyzettel egy autón ült, amelyből a felvételeket kel­lett volna elkészíteni, az autóval a robogókocsi után rohant, a sofőr igen ügyesen az autót a kis kocsi mellé kormányozta és Gaál Béla átugrott a homokfutó ülésére, kivette a rémült színésznő kezéből a gyeplőt és így! sikerült a megvadult lovat megfékezni. Csak azután sikerült a felvételt — természetesen más lóval — elkészíteni.[11]

Képgaléria[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. [https://magyarnemzet.hu/brand/orszagszerte/2021/09/eredeti-allapotara-ujitjak-fel-az-egykori-velencei-meszleny-kastelyt Eredeti állapotára újítják fel az egykori velencei Meszleny-kastélyt]
  2. A DEKON építész iroda tervei alapján újul meg a 300 éves Meszlényi-kastély
  3. „Székesfehérvár és Vidéke, 1890. május 27. (18. évfolyam, 63. szám)”.  
  4. „Budapesti Közlöny, 1891. november 29. (25. évfolyam, 274. szám)”.  
  5. Budapest Főváros Levéltára VII.153.a A jogszolgáltatás területi szervei. Rónay Károly közjegyző iratai. 0216/1918
  6. „37044/1927. számon. Budapesti Közlöny, 1927. június 11. (61. évfolyam, 131. szám)”; Budapest Főváros Levéltára VII.153.a A jogszolgáltatás területi szervei. Rónay Károly közjegyző iratai. 0257/1927
  7. „Az 50 éves Vállalkozók Lapja jubileumi albuma 1879-1929; Színházi Élet - 1931/15. szám; Révai Nagy Lexikona, 21. kötet: Kiegészítés A-Z (Budapest, 1935) p. 691.”.  
  8. Somlai Tibor Volt és nincs – Nagypolgári és arisztokrata enteriőrök 1900-1945 
  9. Elloptak egy átkozottul nagy, nehéz és drága dolgot a velencei kastélyból, de a rendőrök megtalálták (Telex.hu, 2021. szeptember 17.)
  10. 8 Órai Ujság, 1934. június 21. (20. évfolyam, 138. szám, 8. oldal) Mikrofon az évszázados parkban
  11. Budapesti Hírlap, 1934. június 26. (54. évfolyam, 142. szám 13. oldal) Perzel Zita életveszedelemben