Hat szigma

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hat szigma

A Hat szigma vagy angolul Six Sigma módszer olyan strukturált problémamegoldó és folyamatfejlesztő eljárás, mely egyesíti számos úttörő minőségjavító szakember munkásságát. Célja az üzleti kulcsfolyamatokban előforduló hibák számának nullára csökkentése, és azok kimenetét jelentő termékekben, szolgáltatásokban megjelenő ingadozás minimalizálása. A megközelítés számos évtizedek alatt kipróbált, gyakorlatban tesztelt eszközt foglal magában, és TQM több száz eszközt felvonultató arzenáljának számos elemét alkalmazza.[1]

A Hat szigma módszer 5 lépésből áll, amelyek a definiálás, mérés, analízis, fejlesztés és kontroll. E szavak angol megfelelőinek kezdőbetűiből áll elő az ismert DMAIC (Define, Measure, Analyze, Improve, Control) rövidítés, amely szinonimaként használható, ha az eljárásra utal.

Főbb problémamegoldó eljárások összehasonlítása[2][szerkesztés]

  • Hat szigma: a folyamatban előforduló ingadozás csökkentésére koncentrál, hogy standard outputok keletkezzenek.
  • Lean: a veszteségforrások megszüntetését, majd az áramlás megteremtését helyezi a középpontba.
  • A szűk keresztmetszet elmélet: a rendszer korlátainak fejlesztését tűzi zászlajára.

 A DMAIC lépések[3] [szerkesztés]

Definiálás[szerkesztés]

A folyamatfejlesztő csapat azonosítja a folyamat kereteit, „vevőit”, „szállítóit”. Definiálásra kerül a probléma, illetve a cél kvantitatív módon, mérőszámokkal kifejezve. Végül pedig elkészítik a projekt alapító okiratot, mely a menedzsment jóváhagyását igényli.

Mérés[szerkesztés]

A folyamat inputjainak és outputjainak részletes feltérképezésével és analízisével kezdődik. A folyamatot jellemző kulcs mutatók mérőrendszerének analízisét követően pedig kezdődhet a tényleges adatgyűjtés, elemzés.

Analízis[szerkesztés]

Az összegyűjtött adatok „faggatását”, ismeretek, információk kinyerését foglalja magában. Hipotézisek megfogalmazását, megerősítését, illetve elvetését, hogy a probléma fundamentumait, azaz gyökérokait feltárjuk.

Fejlesztés[szerkesztés]

E lépésben az előző 3 lépés során azonosításra került gyökérokokra vonatkozóan próba-jelleggel fejlesztést eszközöl a problémamegoldó csapat, s annak hatásait vizsgálja statisztikai módszerekkel. Terv készül a fejlesztések lemásolására hasonló területekre, hogy az elért eredményekből származó megtakarítás maximalizálva legyen.

Kontroll[szerkesztés]

A folyamat stabilizálásáról szól, amennyiben az az elvárt követelményeknek megfelelően teljesít. Ezt az utolsó lépést fenntartás fázisának is nevezzük

A Hat szigma jelentése:[4][szerkesztés]

A szigma (ϭ) a görög ábécé karaktere, melyet a statisztikusok a folyamatokban előforduló ingadozás kifejezésére használnak. Szigmaszint alatt pedig a vállalat teljesítményét értjük az egyes kulcs üzleti folyamatokban. Tradicionális környezetben működő vállalatok 3, illetve 4 szigma teljesítményre képesek, mely átszámítva 6200 és 67 000 hibát jelent egymillió lehetőségre vetítve. A Hat szigma, vagy angolul Six Sigma standard, ami 3,4 hibát jelent egymillió hibalehetőségre vetítve válasz az egyre növekvő vevői elvárásokra, illetve a modern gyártási és szolgáltatási folyamatok komplexitásának ugrásszerű változására.

Miért a szigmaszint? Miért nem egyszerűen csak százalékban fejezzük ki az elért eredményeket? Erre a válasz a fentiekből következik, hiszen 1% hiba bizony 10 000 előfordulás az egymillióból. 20-30 évvel ezelőtt 99%-os teljesítmény még világszínvonalú volt, azonban manapság számos vevő számára egyszerűen nem megengedhető. Gondoljon csak a következőre: 1% hiba azt jelenti, hogy minden nap negyed órán keresztül nem megfelelő minőségű ivóvíz folyik a csapból (24 óra × 4 negyed = 96 rész). Vevőként bizonyára reklamálna ezért a teljesítményért szolgáltatójánál…

A Hat szigma 4 jelentéssel is bír:

  1. Statisztikai mérőszám (szórás)
  2. Folyamatképesség mérésére használjuk (Cp-Cpk)
  3. Problémamegoldó eljárás (DMAIC)
  4. Filozófia, a tényeken, adatokon alapuló vezetést testesíti meg (TQM)

Hat szigma projekt indításának feltételei:[5][szerkesztés]

Fenntartható eredményeket határidőre elérő és a szükségesnél nem több erőforrást felhasználó hat szigma projekt indításának 5 feltétele van, melyek hiánya megnehezíti, vagy akár meg is akadályozhatja a sikeres lezárást:

  • Kulcs üzleti folyamat, melyek közül 2 típus lesz igazán érdekes:
    1. Amely ritkán fordul elő, azonban rengeteg erőforrást vesz igénybe (ilyen például az éves leltár), illetve
    2. Az, amely alkalmanként kevés erőforrást igényel ugyan, de nagyon gyakran fordul elő az üzleti folyamatokban (pl. vonalkód beolvasás)
  • Megbízható mérőrendszerre van továbbá szükség és stakeholderek által közösen meghatározott célra, hiszen tények, adatok alapján jellemezzük a kiinduló állapotot, s folyamatosan mérjük mely folyamatfejlesztési lépés mennyivel visz közelebb célunkhoz
  • Probléma alatt Six Sigma módszer esetén a mérőrendszerrel gyűjtött tény és célértékként megjelenített adatok közti rést értjük
  • Megtakarításnak 3 alapvető típusa létezik:
    1. "Hard" a leginkább preferált, amely árbevételt növel, vagy költséget csökkent (ilyen lehet például a szűk keresztmetszetet jelentő folyamatlépés fejlesztése, vagy a selejtcsökkentés) - ennek lényege, hogy az eredménykimutatásban megjelenjen a hatása
    2. Második, amely a lekötött tőkét csökkenti (pl. gyártásban lévő félkésztermékek szintjének csökkentése
    3. A "Soft" pedig, amely valamilyen kockázatot csökkent (pl. lehetséges szállítási késedelem okozta kötbér)
  • Vevői igény, mely nemcsak a végfelhasználót jelenti, hanem a következő folyamatlépést is tágabb értelemben, hiszen a logisztikából ismert 7M/9M elvek szerint kell kiszolgálni

Hat szigma szervezet[6][szerkesztés]

  • Six Sigma bajnok (Champion): A vezetés tagja, felelős az üzleti stratégia és a Hat szigma tevékenység összehangolásáért. Részt vesz a projektek kiválasztásában, biztosítja az erőforrásokat, illetve eltávolítja az akadályokat.
  • Fekete öves mester (Master Black Belt): Az ismeretek és képességek legmagasabb szintű hordozója, egyszerre vezető és tanár. Felelős a projektek áttekintéséért, BB-ek és GB-ek kiválasztásáért.
  • Fekete öves (Black Belt): Magasan kvalifikált személy, aki a GB-ekkel napi kapcsolatban áll. Mentorálja a projekteket, és saját projekteket is végrehajt.
  • Zöld öves (Green Belt): Speciálisan képzett funkcionális dolgozó, aki GB projektet vezet, illetve tag azokban.
  • Sárga öves (Yellow Belt): A Hat szigma eljárás alapjait ismerő dolgozó, GB, BB projekt csapattag.

Az ideális Hat szigma projektvezető ismérvei[7][szerkesztés]

  1. Általánosságban véve kvantitatív beállítottságú
  2. Képes a rendelkezésére álló nyers adatokból akcióra érdemes feladatokat felállítani
  3. A jelölt képes részletes akciótervet kidolgozni a projekt célok elérésére
  4. Méri a haladást a cél felé vezető úton
  5. Képes a csoport tagjai számára feladatokat delegálni, azokat nyomon követni, illetve számon kérni
  6. Képes a projekt céljait és fontosságát kommunikálni a szervezet minden területe felé és megszerezni a szükséges erőforrásokat azok határidőre történő eléréséhez
  7. Nem a kifogásokat, hanem a megoldásokat keresi a célok és határidők betartásával kapcsolatosan
  8. Sohasem fogadja el a jelenállapotot, mint legjobb megoldást, hanem újabb és újabb fejlesztési lehetőségeket keres az adott területen
  9. Képes szétválasztani a sürgős feladatokat a nem sürgősektől, illetve a fontosakat a nem fontosaktól
  10. Képes leküzdeni a projekt haladását gátló akadályokat

+1 Csapatvezetőként cselekszik és a tagok is elfogadják e minőségében

Összefoglalás[szerkesztés]

Helikopter nézetből tekintve a Hat szigma módszerre, sokan egyszerűen egyfajta hagyományos minőségjavító eljárásnak látják, azonban a minőség szó tradicionális jelentés szerint a standardnak való megfelelőséget jelent. A Hat szigma ezzel szemben arról szól, hogy a vállalat rendelkezésére álló erőforrások hatékonyabb felhasználásra kerüljenek a vevői igényeket maximálisan kielégítve.

Természetesen a minőség mint fogalom a középpontban áll mind mint tényleges, mind mint potenciális minőség, például a nem megfelelő minőség okozta költség (Cost of Poor Quality, vagy COPQ) minimalizálása, melynek csak 10%-a látható, s a maradék 90% rejtve marad mindazok elől, akik nem ismerik és alkalmazzák az adatok statisztikai elemzésén alapuló Hat Szigma módszert.

Az ingadozás csökkentésére, illetve megszüntetésére való koncentrálásnak számos másodlagos hatása jelentkezik Hat szigma, vagy Six Sigma projekt végrehajtása során. Többek között javul a beépített minőség, analizálásra kerülnek a hozzáadott értéket generáló folyamatlépések, a hibák és tévesztések száma csökken, valamint a termék, anyag, illetve információ áramlására vonatkozóan is pontosabb kép keletkezik.

A Hat szigma módszert nemcsak a gyártóiparban, hanem a szolgáltatásban és tranzakciós környezetekben is használják, de kisebb folyamatok – például: fejlesztés, szolgáltatás, adminisztráció stb. vagy gépek, egységek stb. – működésének javítására is használható. A dokumentált minőségirányítási rendszerek mellett a hat szigma projektek teszik a vállalatok működését igazán hatékonnyá, ami annak köszönhető, hogy a matematikai statisztikai módszereket igen intenzíven alkalmazzák.

A módszer alkalmazása úgy történik, hogy a módszer alkalmazásában már tapasztalt és jártas főleg műszaki, pénzügyi hátterű személyek rendszeresen ellenőrzik a vállalati folyamatokat, és egyfajta edzőként továbbképzik az egyes vállalati területek hat szigmás feladatokra is kijelölt vezetőit. A hatszigmás tudás jelölésére a dzsúdóból átvett fokozatokat használják, így vannak zöld öves, fekete öves és mester kategóriás hatszigmás tanácsadók, vezetők.

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. What is Six Sigma?
  2. How to Compare Lean, Six Sigma and the Theory of Constraints - Quality Progress, 2002, Marc [1]
  3. Thomas Pyzdek - Six Sigma Handbook ISBN 063-9785380818
  4. Flow hírlevél Six Sigma különszám
  5. A Six Sigma módszer dióhéjban
  6. The Six Sigma Handbook by Thomas Pyzdek ISBN 063-9785380818
  7. Az ideális folyamatfejlesztő 10+1 ismérve; Flow Hírlevél 2014/2