Hat szigma

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hat Szigma

Főbb problémamegoldó eljárások összehasonlítása[1][szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Six Sigma a folyamatban megrejlő ingadozás csökkentésére koncentrál, hogy standard outptok keletkezzenek
  • Lean a veszteségforrások megszűntetését, majd az áramlás megteremtését helyezi a középpontba.
  • Szűk keresztmetszet elmélet pedig a rendszer korlátainak fejlesztését tűzi zászlajára.

A Hat szigma módszer[2]:[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A hat szigma, vagy angolul Six Sigma módszer egy olyan strukturált problémamegoldó és folyamatfejlesztő eljárás, mely  egyesíti számos úttörő minőségjavító szakember  munkásságát.  Célja  a kulcs üzleti folyamatokban megrejlő hibák számának nullára csökkentése és azok kimenetét jelentő termékekben, szolgáltatásokban megrejlő ingadozás minimalizálása. A megközelítés számos évtizedek alatt kipróbált, gyakorlatban tesztelt  eszközt  foglal magába és TQM több száz  eszközt felvonultató arzenáljának számos elemét  alkalmazza.

Hat Szigma módszer 5 lépésből áll, amelyek a definiálás, mérés, analízis, fejlesztés és kontroll. E szavak angol megfelelőinek kezdőbetűiből áll elő az ismert DMAIC rövidítés, amely szinonimaként használható, ha az eljárásra utal.

 A DMAIC lépések[3][szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Definiálás: A folyamatfejlesztő csapat azonosítja a folyamat kereteit, „vevőit”, „szállítóit”. Definiálásra kerül a probléma, illetve a cél kvantitatív módon, mérőszámokkal kifejezve. Végül pedig elkészítik a projekt alapító okiratot, mely a menedzsment jóváhagyását igényli.

Mérés: Folyamat inputjainak és outputjainak részletes feltérképezésével és analízisével kezdődik. A folyamatot jellemző kulcs mutatók mérőrendszerének analízisét követően pedig kezdődhet a tényleges adatgyűjtés, elemzés.

Analízis: Az összegyűjtött adatok „faggatását”, ismeretek, információk kinyerését foglalja magában. Hipotézisek megfogalmazását, megerősítését, illetve elvetését, hogy a probléma fundamentumait, azaz gyökérokait feltárjuk.

Fejlesztés: E lépésben az előző 3 lépés során azonosításra került gökérokokra vonatkozóan próba jelleggel fejlesztést eszközöl a problémamegoldó csapat, s annak hatásait vizsgálja statisztikai módszerekkel. Terv készül a fejlesztések lemásolására hasonló területekre, hogy az elért eredményekből származó megtakarítás maximalizálva legyen.

Kontroll: A folyamat stabilizálásáról szól, amennyiben az az elvárt követelményeknek megfelelően teljesít. Ezt az utolsó lépést fenntartás fázisának is nevezzük

Hat szigma jelentése[4]:[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szigma, ϭ, a görög ábécé karaktere, melyet a statisztikusok a folyamatokban megrejlő ingadozás kifejezésére használnak. Szigma szint alatt pedig a vállalat teljesítményét értjük az egyes kulcs üzleti folyamatokban. Tradicionális környezetben működő vállalatok 3, illetve 4 szigma teljesítményre képesek, mely átszámítva 6 200 és  67 000 hibát jelent  egymillió lehetőségre vetítve. A hat szigma, vagy angolul Six Sigma standard, ami 3,4 hibát jelent egymillió hibalehetőségre vetítve  válasz az egyre növekvő vevői elvárásokra, illetve a modern gyártási és szolgáltatási folyamatok komplexitásának ugrásszerű változására.

Miért a szigma szint? Miért nem  egyszerűen csak százalékban fejezzük ki az elért eredményeket? Erre a válasz a fentiekből következik, hiszen 1% hiba bizony 10 000 előfordulás az egymillióból. 20-30 évvel ezelőtt 99%-os teljesítmény még világszínvonalú volt, azonban manapság számos vevő számára egyszerűen nem megengedhető. Gondoljon csak a következőre: 1 % hiba azt jelenti, hogy minden nap negyed órán keresztül nem megfelelő minőségű ivóvíz folyik a csapból (24 óra * 4 negyed = 96 rész). Vevőként bizonyára reklamálna ezért a teljesítményért szolgáltatójánál…

Hat Szigma 4 jelentéssel is bír:

  1. Statisztikai mérőszám (szórás)
  2. Folyamatképesség mérésére használjuk (Cp-Cpk)
  3. Problémamegoldó eljárás (DMAIC)
  4. Filozófia, a tényeken, adatokon alapuló vezetést testesíti meg (TQM)

Hat szigma projekt indításának feltételei[5]:[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fenntartható eredményeket határidőre elérő és a szükségesnél nem több erőforrást felhasználó hat szigma projekt indításának 5 feltétele van, melyek hiánya megnehezíti, vagy akár meg is akadályozhatja a sikeres lezárást:

  • Kulcs üzleti folyamat, melyek közül 2 típus lesz igazán érdekes:
    1. Amely ritkán fordul elő, azonban rengeteg erőforrást vesz igénybe (ilyen például az éves leltár), illetve
    2. Az, amely alkalmanként kevés erőforrást igényel ugyan, de nagyon gyakran fordul elő az üzleti folyamatokban (pl.vonalkód beolvasás)
  • Megbízható mérőrendszerre van továbbá szükség és stakeholderek által közösen meghatározott célra, hiszen tények, adatok alapján jellemezzük a kiinduló állapotot, s folyamatosan mérjük mely folyamatfejlesztési lépés mennyivel visz közelebb célunkhoz
  • Probléma alatt Six Sigma módszer esetén a mérőrendszerrel gyűjtött tény és célértékként megjelenített adatok közti rést értjük
  • Megtakarításnak 3 alapvető típusa létezik:
    1. "Hard" a leginkább preferált, amely árbevételt növel, vagy költséget csökkent (ilyen lehet például a szűk keresztmetszetet jelentő folyamatlépés fejlesztése, vagy a selejtcsökkentés) - ennek lényege, hogy az eredménykimutatásban megjelenjen a hatása
    2. Második, amely a lekötött tőkét csökkenti (pl. gyártásban lévő félkésztermékek szintjének csökkentése
    3. A "Soft" pedig, amely valamilyen kockázatot csökkent (pl. lehetséges szállítási késedelem okozta kötbér)
  • Vevői igény, mely nemcsak a végfelhasználót jelenti, hanem a következő folyamatlépést is tágabb értelemben, hiszen a logisztikából ismert 7M/9M elvek szerint kell kiszolgálni

Hat szigma szervezet[6]:[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Six Sigma bajnok (Champion) A vezetés tagja, felelős az üzleti stratégia es a six sigma tevékenység összehangolásáért. Részt vesz a projektek kiválasztásában, biztosítja az erőforrásokat, illetve eltávolítja az akadályokat.
  • Mester feketeöves (Master Black Belt) Az ismeretek és képességek legmagasabb szintű hordozója, egyszerre vezető és tanár. Felelős a projektek áttekintéséért, BB-ek és GB-ek kiválasztásáért.
  • Feketeöves (Black Belt) Magasan kvalifikált személy, aki a GB-ekkel napi kapcsolatban áll. Mentorálja a projekteket és saját projekteket is végrehajt.
  • Zöldöves (Green Belt) Speciálisan trénelt funkcionális dolgozó, aki GB projektet vezet, illetve tag azokban
  • Sárgaöves (Yellow Belt) Six Sigma eljárás alapjait ismerő dolgozó, GB, BB projekt csapattag

Az ideális Hat szigma projektvezető ismérvei[7]:[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Általánosságban véve kvantitatív beállítottságú
  2. Képes a rendelkezésére álló nyers adatokból akcióra érdemes feladatokat felállítani
  3. A jelölt képes részletes akciótervet kidolgozni a projekt célok elérésére
  4. Méri a haladást a cél felé vezető úton
  5. Képes a csoport tagjai számára feladatokat delegálni, azokat nyomonkövetni, illetve számon kérni
  6. Képes a projekt céljait és fontosságát kommunikálni a szervezet minden területe felé és megszerezni a szükséges erőforrásokat azok határidőre történő eléréséhez
  7. Nem a kifogásokat, hanem a megoldásokat keresi a célok és határidők betartásával kapcsolatosan
  8. Sohasem fogadja el a jelenállapotot, mint legjobb megoldást, hanem újabb és újabb fejlesztési lehetőségeket keres az adott területen
  9. Képes szétválasztani a sürgős feladatokat a nem sürgősektől, illetve a fontosakat a nem fontosaktól
  10. Képes leküzdeni a projekt haladását gátló akadályokat +1 Csapatvezetőként cselekszik és a tagok is elfogadják e minőségében

Összefoglalás:[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Helikopter nézetből tekintve  Hat szigma, módszerre sokan egyszerűen egyfajta hagyományos minőségjavító eljárásnak látják, azonban a minőség szó tradicionális jelentés szerint a standardnak való megfelelőséget jelent. Six Sigma ezzel szemben arról szól, hogy a vállalat rendelkezésére álló erőforrások hatékonyabb felhasználásra kerüljenek a vevői igényeket maximálisan kielégítve.

Természetesen a minőség, mint fogalom  a középpontban áll mind mint tényleges, mind mint potenciális minőség, például a nem megfelelő minőség okozta költség (Cost of Poor Quality, vagy COPQ) minimalizálása, melynek csak 10%-a látható, s a maradék 90% rejtve marad mindazok elől, akik nem ismerik és alkalmazzák az adatok statisztikai elemzésén alapuló Hat Szigma módszert.

Az ingadozás csökkentésére, illetve megszűntetésére való koncentrálásnak számos másodlagos hatása jelentkezik Hat szigma, vagy Six Sigma projekt végrehajtása során. Többek között javul a beépített minőség, analizálásra kerülnek a hozzáadott értéket generáló folyamatlépések, a hibák és tévesztések száma csökken, valamint a termék, anyag, illetve információ áramlására vonatkozóan is pontosabb kép keletkezik.

A hat szigma módszert nemcsak a gyártóiparban, hanem a szolgáltatásban és tranzakciós környezetekben is használják, de kisebb folyamatok – például: fejlesztés, szolgáltatás, adminisztráció stb. vagy gépek, egységek stb. – működésének javítására is használható. A dokumentált minőségirányítási rendszerek mellett a hat szigma projektek teszik a vállalatok működését igazán hatékonnyá, ami annak köszönhető, hogy a matematikai statisztikai módszereket igen intenzíven alkalmazzák.

A módszer alkalmazása úgy történik, hogy a módszer alkalmazásában már tapasztalt és jártas főleg műszaki, pénzügyi hátterű személyek rendszeresen ellenőrzik a vállalati folyamatokat, és egyfajta edzőként továbbképzik az egyes vállalati területek hat szigmás feladatokra is kijelölt vezetőit. A hatszigmás tudás jelölésére a dzsúdóból átvett fokozatokat használják, így vannak zöld öves, fekete öves és mester kategóriás hatszigmás tanácsadók, vezetők.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források:[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. How to Compare Lean, Six Sigma and the Theory of Constraints - Quality Progress, 2002, Marc [1]
  2. What is Six Sigma?[2]
  3. Thomas Pyzdek - Six Sigma Handbook ISBN:063-9785380818
  4. Flow hírlevél Six Sigma különszám [3]
  5. A Six Sigma módszer dióhéjban [4]
  6. The Six Sigma Handbook by Thomas Pyzdek ISBN:063-9785380818
  7. Az ideális folyamatfejlesztő 10+1 ismérve; Flow Hírlevél 2014/2 [5]