Al-Haszan ibn Ali

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Haszan ibn Ali szócikkből átirányítva)
Al-Haszan ibn Ali
Született624. december 1.
Medina
Elhunyt670.
Medina
Állampolgársága
  • Rásidún Kalifátus
  • Omajjád kalifátus
Házastársa
  • Umm Ishaq bint Talhah
  • Khawla bint Manzoor
  • Ja'da bint al-Ash'at
Gyermekei
  • Hassan Al Muthanna
  • Qasim ibn Hasan
  • Fatimah bint al-Hasan
  • Husayn ibn al-Hasan ibn ʿAly
  • Abu Bakar ibn Hassan bin Ali
  • Abdullah ibn Hasan ibn Ali
  • Talha ibn Hasan
  • Zayd ibn Al-Hasan
SzüleiAli ibn Abi Tálib Fátima bint Muhammad
Foglalkozása
Tisztsége
Halál okaméreg
SírhelyeAl-Baqi'
A Wikimédia Commons tartalmaz Al-Haszan ibn Ali témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Al-Haszan ibn Ali ibn Abi Tálib (arabul: الحسن ابن علي ابن أبي طالب) Mohamed próféta és Hadídzsa bint Huvajlid unokája. Édasanyja a Próféta lánya Fátimba bint Muhammad, édasapja a Próféta unokatestvére és egyben veje, az iszlám negyedik rásídun (igaz úton vezérelt) kalifája, Ali ibn Abi Talib. Hasszán a síiták második imámja, édesapja után.

Hasszán az iszlám egy igen fontos személyisége. Tagja az Ahl al-Bayt-nak (arabul háztartás). Az Ahl al-Bayt tagjai a Próféta, és a rokonai, így a feleségei, lányai, Ali aki egyben unokatestvére és veje is, és Fátimával közös gyerekeik, így Hasszán és Husszein is.

A síiták szerint az Ahl al-Bayt kizárólagos tagjai csak a Próféta, lánya Fátima, Ali, Hasszán és Husszein.

A kerbelai csata (mészárlás)[szerkesztés]

Apját követően Muávijja lett az uralkodó, aki egyben az első omajjád kalifa is. Muávijja még kalifaságának idején igyekezett előkészíteni fiának a trónt, hogy az dinasztikusan örökölhesse, annak ellenére, hogy a iszlámban a mindenkori kalifát, a muszlimoknak kell kiválasztania.

Muávijját végül saját fia, Jazíd követte, ahogyan a kalifa el is tervezte. Az Irakba visszaszorult síiták ekkor megüzenték Husszeinnek, hogy készek őt támogatni, amennyiben igényt tart a trónra. A hűségesküjét le nem tevő Husszein feleségeivel és gyermekeivel elindult Kúfába, ám útközben az Eufrátesz partjánál elhelyezkedő Kerbela közelében Jazíd erői lemészárolták a maroknyi csapatot.

Források[szerkesztés]