Leopold Hasner von Artha
| Leopold Hasner von Artha | |
.jpg) | |
| Ciszlajtánia miniszterelnöke | |
| Hivatali idő 1870. február 1. – 1870. április 12. | |
| Előd | Ignaz von Plener |
| Utód | Alfred Józef Potocki |
| Született | 1818. március 15.[1][2][3] Prága[2] |
| Elhunyt | 1891. június 5. (73 évesen)[1][2] Bad Ischl |
| Sírhely | Bad Ischl Friedhof |
| Párt | Constitutional Party |
| Szülei | Leopold Hasner Ritter von Artha |
| Foglalkozás |
|
| Iskolái | Károly Egyetem |
| Díjak | Bécs város díszpolgára (1889) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Leopold Hasner von Artha témájú médiaállományokat. | |
Leopold Hasner von Artha, lovag (Prága, 1818. március 15. – Ischl, 1891. június 5.) osztrák politikus, miniszterelnök.
Életpályája[szerkesztés]
Jogi tanulmányait Prágában kezdte meg és 1842-ben fejezte be Bécsben. 1848-ban a hivatalos Prager Zeitungot szerkesztette. 1849-ben a jogbölcsészetnek rendkívüli, majd 1851-ben rendes tanára lett a prágai egyetemen. Ebben az időben a Hegel-féle iskolának a legkiválóbb képviselője volt Ausztriában. Az 1861. évtől kezdve élénk tevékenységet fejtett ki, mint a cseh tartománygyűlésnek és a birodalmi gyűlésnek tagja. Amikor Hein, a képviselőház elnöke, az igazságügyi tárcát átvette, Hasner lett a parlament elnöke. 1865-ben újra tanárságot kapott a bécsi egyetemen, ahol a politikai tudományokat adta elő és ugyanekkor udvari tanácsossá lett. Miután 1867-ben az urak házának örökös tagja lett, az Auersperg-féle «polgárminisztérium»-ban a közoktatásügyi tárcát vállalta el. Ebben az állásában fő törekvését a liberális népiskola-törvény megalkotására fordította, amellyel a népiskolát, a püspökök ellenzése dacára, az egyház befolyása alól felszabadította és mellyel nevét Ausztria történetében halhatatlanná tette. A Taaffe-kormány tagjai között felmerült viszály alkalmával Hasner a centralisztikus többséghez tartozott és 1875. február 1-jétől április 5-ig miniszterelnök volt. Ezután csak az urak házában szerepelt, mint az alkotmányhű baloldal legtiszteltebb korifeusa.
Írásai[szerkesztés]
- 1851-ben jelent meg A jogbölcsészet és a jogbölcsészet történelmének vázlata című munkája.
- Az 1850-es években számos jogi és kritikai újságcikket írt.
- 1861-ben adta ki A politikai gazdaságtan rendszere című művét.
- Emlékiratai csak halála után jelentek meg Denkwürdigkeiten cím alatt (Stuttgart 1892, 2 köt.). Ezek érdekes magyar vonatkozású közléseket is tartalmaznak, különösen id. Andrássy Gyula miniszterségének korából (V. ö. Századok, 1892.769. l.)
Emlékezete[szerkesztés]
Ischlben 1892-ben emlékszobrot állítottak neki.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b c Czech National Authority Database. (Hozzáférés: 2019. november 23.)
- ↑ Hasner Ritter von Artha, Leopold (II.) (BLKÖ)
Források[szerkesztés]
- Bokor József (szerk.). A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X
