Hary Béla

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hary Béla
Életrajzi adatok
Született 1934. október 2.
Szilágysomlyó
Elhunyt 2011. május 14. (76 évesen)
Kolozsvár
Tevékenység karmester

Hary Béla (Szilágysomlyó, 1934. október 2.Kolozsvár, 2011. május 14.) erdélyi karmester.

Pályafutása[szerkesztés]

Gyermekkorában hegedülni, majd zongorázni tanult. Zenei tanulmányait a kolozsvári piarista gimnáziumban kezdte meg 1944-ben. 1948-ban a Magyar Művészeti Intézetbe jelentkezett, ahol Halmos György növendéke volt. 1950-ben az intézet szaklíceumokra való bontásával a zenelíceumba került, ahol 1952-ben érettségizett. A líceumban, Guttmann Mihály neves zenepedagógus vezetése alatt ismerkedett meg a karvezetés tudományával. Ezt követően a kolozsvári zeneakadémián folytatta tanulmányait, párhuzamosan zeneszerzés és karmesteri szakon. 1956-ban került a Kolozsvári Magyar Operához korrepetitorként. 1958-ban államvizsgázott, Bizet Carmen című operáját vezényelte. Kétszer volt a kolozsvári opera igazgatója (1973-1978; 1984-1989). Közbenjárásának köszönhetően az 1980-as évek végén, a kommunista rezsim elállt korábbi döntésétől és engedélyezte, hogy a kolozsvári operaházban továbbra is játsszák magyar zeneszerzők műveit. Operák mellett, számos operettek és balettet vezényelt, közben zeneszerzéssel is foglalkozott. Az operaház társulatával számos belföldi és külföldi városban fellépett. A Kolozsvári Magyar Opera és a Gyulai Várszínház együttműködésével született meg Erkel Ferenc összes operájának felújítása és bemutatója. Ezek dramaturgiai munkáját Hary Béla végezte. 1998-ban a Kolozsvári Magyar Opera örökös tagjává választotta. 2005-ben az első Bartók Béla Nemzetközi Operakarmester-verseny zsűrijének tagja volt. Két lánya van: Judit, szoprán valamint Noémi oboa- és angolkürt-művész.

Művei[szerkesztés]

  • Zenés színpadi művek:
Taligás király. Színpadi kísérőzene Marton Lili darabjához (1959)
A néma levente. Színpadi kísérőzene Heltai Jenő darabjához 81961)
A makrancos hölgy. Színpadi kísérőzene Shakespeare darabjához (1962)
Patetica '77- Színpadi kísérőzene Mihnea Gheorghiu darabjához.
Tóték. Színpadi kísérőzene Örkény István darabjához.
Olasz szalmakalap. Színpadi kísérőzene Labiche vígjátékához.
Sárga rózsa. Balett Jókai Mór nyomán Horváth Béla librettójára (1975)
Hófehérke és a hét törpe. Balett Perrault meséje alapján (1980)
Farsang. Musical Ion Luca Caragiale nyomán (1982)
Játékparádé. Balett
  • Zenekari- és kamaraművek:
Mișcări coreografice. Bemutatta a Kolozsvári Transilvania Filharmónia 1975-ben
Holokauszt. Szimfonikus költemény.
Tíz darab zongorára (1979)
Öt Petőfi-költemény népdalváltozatának feldolgozása énekhangra és zongorára. Román nyelven is. (Alku, Temetésre szól az ének, Hortobágyi kocsmárosné, Fürdik a holdvilág az éj tengerében, Megy a juhász a szamáron)
Két Arany-költemény megzenésítése
Tizenegy gyermekdarab
Három zongoradarab jazzritmusban
Két zongoradarab In memoriam Bartók Béla (Meditazione, Toccata)

Elismerései[szerkesztés]

  • 1970: a Kolozsvári Magyar Opera pármai vendégszereplése előtt Toscanini-centenáriumi év volt, ezért az ottani polgármester Toscanini-emlékérmet adományozott Hary Bélának.
  • 1981: Bartók Béla születésének századik évfordulójára a Bartók Emlékbizottság elismerő okievet és emlékérmet adott a Bartók-művek vezénylése során kifejtett tevékenysége miatt.
  • 1993: Göncz Árpádtól vette át a Magyar Köztársaság Tisztikeresztjét.
  • 1994: Ruzitska-Vándordíj az év legjobb teljesítményéért.
  • 1996: az EMKE a magyar szerzők alkotásainak hazai és külföldi színpadokon való bemutatásáért, népszerűsítéséért Erkel-díjjal tüntette ki.
  • 1998: a Kolozsvári Magyar Opera fennállásának 50. évfordulóján a díszoklevél mellett örökös tagságot nyert.
  • 1999: az Ipó László Közművelődési Alapítvány tiszteletbeli tagjának választotta.
  • 2000: Békés Megye Önkormányzata Sík Ferenc-díjat adott át az Erkel-operák zenei vezetéséért, színpadra állításáért és gyulai bemutatásáért.
  • 2002: a Caragiale-év alkalmával a kolozsvári polgármesteri hivataltól emlékplakettet kapott a Farsang musicalnek a kolozsvári Román Operában történt bemutatásáért.
  • 2003: „Hűséges Szolgálás” Nemzeti Érdemrend a román államtól.
  • 2004: a Magyar Köztársaság Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának PRO CULTURA HUNGARICA emlékplakettje.
  • 2005: a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem rektora és szenátusa díszdoktori címet adományozott számára.
  • 2009: a Báthory István Alapítvány Szilágysági Magyarok díszoklevéllel tüntette ki.

Forrás[szerkesztés]

  • Nagy-Hintós Diana: Hary Béla, Komp-Press Kiadó, Kolozsvár, 2008,

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]