Murakami Haruki

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Haruki Murakami szócikkből átirányítva)
Murakami Haruki
A Jeruzsálem-díj 2009-es gáláján
A Jeruzsálem-díj 2009-es gáláján
Élete
Született1949január 12. (75 éves)
 Japán, Kiotó
Nemzetiségjapán
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)regény
Irodalmi irányzatmágikus realizmus, szürrealizmus
Alkotói évei1974-
Első műveKaze no uta o kike (風の歌を聴け?)
Fontosabb műveiNorvég erdő
A kurblimadár krónikája
Kafka a tengerparton
Kitüntetései
  • Noma Literary New Face Prize (1982)
  • Tanizaki Prize (1985)
  • Yomiuri Prize (1995)
  • Franz Kafka-díj (2006)
  • World Fantasy díj a legjobb regényért (2006)
  • Frank O'Connor International Short Story Award (2006)
  • Aszahi-díj (2006)
  • Order of Arts and Letters (2009)
  • Jeruzsálem-díj (2009)
  • Catalonia International Prize (2011)
  • Ignotus Award for Best Foreign Novel (1Q84, ex aequo, 2012)
  • Hideo Kobayashi Sho (2012)
  • Time 100 (2015)
  • Hans Christian Andersen Literature Award (2016)
  • Francia Köztársaság Művészeti és Irodalmi Rendjének parancsnoka (2018. június 7.)
  • Prix mondial Cino Del Duca (2022. május 13., 2022)
  • Princess of Asturias Literary Prize (2023. május 24., 2023)
  • Honorary doctor of the University of Liège (2007)
Irodalmi díjaiSindzsin Bungaku-díj
Tanizaki Dzsunicsiró-díj
Jomiuri irodalmi-díj
Franz Kafka-díj
Kirijama-díj (nem vette át)
Jeruzsálem-díj
Hatottak ráKurt Vonnegut
Richard Brautigan
Franz Kafka
Günter Grass
Murakami Haruki aláírása
Murakami Haruki aláírása
Murakami Haruki weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Murakami Haruki témájú médiaállományokat.

Murakami Haruki (村上春樹; Hepburn: Murakami Haruki?) (Kiotó, 1949. január 12. –) japán író és műfordító.

Élete[szerkesztés]

1949. január 12-én született Kiotóban, de gyerekkorát Kóbe városában töltötte (ahova a híres földrengés után el is látogatott). 1971-ben feleségül vette Takahasi Jókót. Nagyapja egy buddhista szerzetes volt Kiotóban, hat fiúgyermeke közül Murakami apja (Csiáki Murakami) volt a második legidősebb, mindannyian buddhista oktatásban részesültek. Csiáki Murakamit egy sajnálatos adminisztrációs hiba miatt húszévesen besorozták egyetemi tanulmányai alatt, majd hazatérte után még két alkalommal is behívták a véres második kínai-japán háborúba.[1] Anyja egy ószakai kereskedő család legidősebb lánygyermeke volt, a második világháború során az amerikai támadások által megsemmisült a családi üzlet, vőlegénye meghalt a háborúban. A háborúk mély nyomot hagytak mindkettejük életén. A háború után mindketten japán irodalmat tanítottak, amit Murakami hamar megelégelt és már fiatal korában is érdeklődést mutatott a nyugati kultúra iránt, különösen Kurt Vonnegut, Richard Brautigan, Günter Grass, a Beatles, Nat King Cole, Elvis Presley és a Beach Boys voltak rá hatással.

A tokiói Vaszeda Egyetemen rendezői szakon tanult. 1974-től 1981-ig egy jazzbárt vezetett Kokubundzsiban (Tokió) „Peter Cat” néven, amit előszeretettel látogattak japán diákok és amerikai katonák a közeli katonai bázisról. 1984 októberében Fudzsiszavába költözött, 50 km-re Tokiótól. 1986-ban Ósio városba költözött, majd elhagyta Japánt, bejárta Európát, járt Olaszországban és Görögországban, majd letelepedett az Egyesült Államokban. Egy évvel ezután jelent meg Norvég erdő című regénye, amelyből Japánban több mint egymillió példányt adtak el.

Az írás művészetét oktatta a Princeton, a Tufts és a Santa Ana-i William Howard Taft egyetemeken.

2001-ben visszaköltözött Japánba, Ósio városba. Japán nyelven az ő fordításában jelentek meg többek közt F. Scott Fitzgerald, Raymond Carver, Truman Capote és John Irving művei is.

Díjak és elismerések[szerkesztés]

1974-ben a Sindzsin Bungaku díjat nyerte el.

1985-ben a Tanizaki Dzsunicsiró díjat kapja meg.

1995-ben megjelent A kurblimadár krónikája című regényéért megkapta a Jomiuri irodalmi díjat, amelyet többek között Abe Kóbó is birtokolt.

2006-ban megkapta a Franz Kafka-díjat a Cseh Köztársaságban.

2007 – Kirijama-díj a Mekurajanagi to, nemuru onna (めくらやなぎと、眠る女?) című gyűjteménykötetéért, melyet azonban elvi meggondolásra hivatkozva nem vett át[2]

2009 – Jeruzsálem-díj[3]

A nemzetközi ismertséget 1987-es Norvég erdő című regénye hozta meg számára. Murakami műveit gyakran szokták a populáris irodalomhoz sorolni. A mágikus realizmus irányzatát követő szürreális és humoros írásainak visszatérő témái az elidegenedés, a magány, a vágyódás és a szerelem.

Művei[szerkesztés]

Japán megjelenés Magyar megjelenés
Év Cím Év Cím,
Fordító, kiadó, kiadás helye
1979 Kaze no uta o kike (風の歌を聴け?) 2016 Hallgasd a szél dalát!
Mayer Ingrid; Geopen, Budapest
1980 1973-nen no pinbóru (1973年のピンボール?) 2016 Flipper, 1973
Mayer Ingrid; Geopen, Budapest
1982 Hicudzsi o meguru bóken (羊をめぐる冒険?) 2007 Birkakergető nagy kaland
Erdős György; Geopen, Budapest
1985 Szekai no ovari to hádoboirudo vandárando (世界の終りとハードボイルド・ワンダーランド?) 1998, 2008 Világvége és a keményre főtt csodaország
Erdős György; Európa, Budapest
1987 Noruvei no mori (ノルウェイの森?) 2008 Norvég erdő
Nagy Mónika; Geopen, Budapest
1988 Danszu danszu danszu (ダンス・ダンス・ダンス?) 2010 Tánc, tánc, tánc
Erdős György; Geopen, Budapest
1992 Kokkjó no minami, taijó no nisi (国境の南、太陽の西?) 2007 A határtól délre, a naptól nyugatra
Horváth Kriszta; Geopen, Budapest
1992–1995 Nedzsimaki-dori kuronikuru (ねじまき鳥クロニクル?) 2009 A kurblimadár krónikája
Erdős György; Geopen, Budapest
1993 Zó no sómecu (象の消滅) 2014 Köddé vált elefánt
Nagy Anita; Geopen, Budapest
1999 Szupútoniku no koibito (スプートニクの恋人?) 2006 Szputnyik, szívecském!
Komáromy Rudolf; Geopen, Budapest, 2006
2002 Umibe no Kafuka (海辺のカフカ?) 2006 Kafka a tengerparton
Erdős György; Geopen, Budapest
2004 Afutá Dáku (アフターダーク?) 2016 Sötétedés után
Nagy Anita; Geopen, Budapest
2007 Hasiru koto ni cuite kataru toki ni boku no kataru koto
(走ることについて語るときに僕の語ること?)
2012 Miről beszélek, amikor futásról beszélek? (Nem kötelező szenvedni),
ford. Nagy Anita; Geopen, Budapest
2009 1Q84 (Icsi-kjú-hacsi-jon) 20112012 1Q84 (Ezerkülöncszáznyolcvannégy), I–III.
Erdős György, Nagy Anita; Geopen, Budapest
2013 Sikiszai vo motanai Tazaki Cukuru to, kare no dzsunrei no tosi (色彩を持たない多崎つくると、彼の巡礼の年?) 2013 A színtelen Tazaki Cukuru és zarándokévei
Nagy Anita; Geopen, Budapest
2014 Onna no inai otokotacsi (女のいない男たち) 2015 Férfiak nők nélkül
Nagy Anita; Geopen, Budapest
2017 Kisidancsó gorosi(騎士団長殺し) 2019–2020 A kormányzó halála

Ikematsu-Papp Gabriella, Mayer Ingrid; Geopen, Budapest

2020 Icsininsó tanszú (一人称単数) 2021 Egyes szám, első személy

Mayer Ingrid; Geopen, Budapest

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Murakami, Haruki: Haruki Murakami Remembers His Father | The New Yorker. www.newyorker.com. (Hozzáférés: 2021. március 30.)
  2. 2007 Kiriyama Prize Winners (angol nyelven). Pacific Rim Voices, 2007. [2017. november 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. április 24.)
  3. Haruki wins Jerusalem Prize (angol nyelven). The Straits Times, 2009. február 16. [2009. február 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. február 23.)

További információk[szerkesztés]