Hartberg

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hartberg
Városháza
Városháza
Hartberg címere
Hartberg címere
Közigazgatás
Ország  Ausztria
Tartomány Stájerország
Kerület Hartberg
Rang község
Járás Hartberg-fürstenfeldi járás
Alapítás éve 1125
Polgármester Karl Pack (ÖVP)
Irányítószám 8230
Körzethívószám 03332
Forgalmi rendszám HB
Népesség
Teljes népesség 6534 fő (2016. jan. 1.)
Népsűrűség 306 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 359 m
Terület 21,54 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Hartberg (Ausztria)
Hartberg
Hartberg
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 47° 17′, k. h. 15° 58′Koordináták: é. sz. 47° 17′, k. h. 15° 58′
Hartberg weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Hartberg témájú médiaállományokat.

Hartberg város Ausztriában, Stájerország tartomány keleti részén. A Hartberg-Fürstenfeld járás központja. A történelmi Ausztria és Magyarország osztrák oldali határán fekvő egykori határvárosa.

Történet[szerkesztés]

Területe már az újkőkorban is lakott volt. 1125 és 1128 között, I. Leopold gróf uralkodása idején építették ki. 1286-ban említik először városként. 1469-ben Andreas Baumkirchner császári katonai vezető meghódította, majd néhány évvel később Hunyadi Mátyás kezébe került. 1532-ben török csapatok rombolták szét a várost. 1725-ben kisebb tűz pusztított a városban.

Népesség[szerkesztés]

1900-ban 3536, 1951-ben 5115, 1981-ben 6046, 1991-ben 6169, 2001-ben 6546 lakosa volt. Vallási megoszlás: Római katolikus 88,2%, Evangélikus 2,9%, Iszlám 2,6%, egyéb 1%, nem vallásos 4,1%.

Közlekedés[szerkesztés]

Vasút[szerkesztés]

Hartberget 1891. október 19-én érte el a Fehring–Fürstenfeld-Hartberg vasútvonal. Bécs irányába a vasútvonal Hartberg-Friedberg szakasza 1905. október 15-én elérte Friedberget. Friedberg és Aspang közötti utolsó szakasz csak 1910. október 11-én készült el. Hartbergnek vasúton így csak jelentősen megkésve tudott csatlakozni a már 1881. október 28-án átadott Bécs-Aspang vasútvonalhoz. Jelenleg 2 órás Ütemes menetrendi viszonylata van úgy Graz, mint Bécs felé.

Közút[szerkesztés]

A B50-es főút révén közvetlen főúti, jelentős részben autóúti kiépítettségű kapcsolata van Szombathely-Felsőőr-Hartberg között. A várost érinti a B54-es főút Gleisdorf-Bécsújhely között halad és érinti a várost. Saját kijárata van az A2-es autópályáról.

Gazdaság[szerkesztés]

A településen lévő vállalkozások 51 %-a a szolgáltatásban tevékenykedik. A termelésben a textilipar, a fémipar, a egyéb gyártás a jellemző. A turizmusa az elmúlt időszakban kezdett fellendülni.

Látnivalók[szerkesztés]

  • Szent Márton-templom 1157-ben épült, 1745 és 1760 között barokk stílusban kibővítették.
  • Késő román kori Csontház, amely eredetileg Keresztelő Kápolnának épült.
  • 12. században épült a Hartberg-kastély. A 16. században egy 12. századi vár alapfalából épült fel a ma látható épület. A terveket 1571-ben a posta-és szállásmester Johann Babtist von Paar tervezte és a kastélyt reneszánsz stílusban átépítette. A 17. században árkádos résszel kiegészítették. A reneszánsz kastélyt a város az 1980-as években megvásárolta. Ma a történelmi termeket kulturális központként, kiállítások, felolvasások és konceretek megtartására hasznosítják.[1]
  • Kolostor
  • Városi múzeum

Sport[szerkesztés]

  • A város labdarúgócsapata a TSV Hartberg, jelenleg az osztrák harmadosztályban szerepelnek.
  • A női és a férfi röplabdacsapat a bajnokság első osztályában játszik, utóbbi 2007-ben Osztrák kupát nyert.

A város szülöttei[szerkesztés]

Galéria[szerkesztés]

180°-Panorama kép a Fő térről
180°-Panorama kép a Fő térről
Hartberg látképe észak felé
Hartberg látképe észak felé

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Források[szerkesztés]