Ugrás a tartalomhoz

Hardy Kálmán

Linkek hozzáadása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hardy Kálmán
SzületettHardy Kálmán László
1892. május 5.
Pécs
Elhunyt1980.június 21.
Arlington, USA
Állampolgárságamagyar
Házastársaporoszlói Graefl Margit
Foglalkozásakatonatiszt
Iskolái
SírhelyeColumbia Gardens Cemetery

Dr. nemes Hardy Kálmán László (Pécs, 1892. május 5. - Arlington, USA ,1980. június 21.) magyar katonatiszt, katonai szakíró, egyetemi oktató.

Katonai pályafutását a cs. és kir. haditengerészetben kezdte, az 1920-as években Horthy Miklós kormányzó szárnysegédje volt. Később több országban szolgált katonai attaséként, 1942 és 1944 között ő volt a m. kir. Folyami Erők parancsnoka. 1951-től az Egyesült Államokban élt, különböző egyetemeken nyelvtanárként működött.

Élete

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hardy Sándor táblai tanácsjegyző és Böröndy Margit harmadik gyermekeként született Pécsen 1892. május 5-én. Édesapja református, édesanyja római katolikus volt, Kálmánt reformátusnak keresztelték.[1]

Pécsen, a belvárosi elemi fiúiiskola négy osztályát 1898 és 1901 között, mindvégig kitűnő eredménnyel végezte el.[2] Tanulmányait helyben, a Ciszterci Rend Nagy Lajos Katolikus Gimnáziumában folytatta.[3] Másodiktól osztálytársa volt Ricsóváry Sándor, akiből később szintén tengerésztiszt lett.[4] Hardy 1910-ben jeles eredménnyel érettségizett.[5]

Édesapja kívánságára[6] először a Pécsi Püspöki Joglyceumba íratkozott be.[7] 1911-ben azonban belépett a cs. és kir. haditengerészet kötelékébe, és megkezdte a tengerész(tiszt)-jelölti iskolát (Seeaspirantenschule)[8] Szolgált az SMS Sankt Georg cirkálón, 1913. február 1-el tengerészkadéttá nevezték ki. Nem sokkal az I. világháború kitörése előtt, 1914. június elsején tengerészzászlóssá, majd augusztus 1-el fregatthadnaggyá léptették elő. Torpedótiszti és tengeralattjáró tanfolyamot végzett, később az SM U-27 tengeralattjáróra osztották be 3. tisztnek.[9] 1917-ben újból beiratkozott a Püspöki Joglyceumba.[10] A háború legvégén, 1918. november elsején léptették elő sorhajóhadnaggyá. Háborús szolgálata során elnyerte a Bronz Katonai Érdemérmet, hadiszalagon, a kardokkal, valamint a Károly Csapatkeresztet.

Az összeomlás után Pécsen tartózkodott, és egy ipariskolában tanított számtant, mértant és gépipari technológiát, később egy kertészetben vállalt munkát.[6] A Nemzeti Hadsereg megalakulásakor Szegedre ment és szolgálattételre jelentkezett. A Fővezérség hadműveleti osztályára osztották be tengerészeti előadónak. 1920-ban Horthy Miklós kormányzó szárnysegédje lett. 1923-ban megszerezte az "államtudományok doktora" címet a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen.

1924. október 24-én feleségül vette poroszlói Graefl Margitot (1896-1972), Horthy unokahugát (a menyasszony édesanyja Horthy Paula, a kormányzó nővére volt). A házasságból három leánygyermek származott: Paula (1925), Margit (1928) és Zsuzsanna (1935). 1926 májusától néhány hónapig csapatszolgálatot teljesített a Kecskemét őrnaszád parancsnokaként.

1928. október 1-el felmentették segédtiszti beosztásából, ennek alkalmából megkapta a Magyar Érdemrend Tisztikeresztjét. Hardyt ezután Rómába küldték, ahol Schindler Szilárd vezérkari ezredes, olaszországi katonai attasé mellé helyezték. Hazatérése után, 1930. május elsejétől a Belügyminisztérium VI/d. (folyamrendészeti) alosztályán működött kiképzési előadóként. 1932 októberében Genfbe küldték, hogy Magyarország képviseletében részt vegyen a februárban megnyitott leszerelési konferencián. Innen 1933 őszén tért haza.

1933 decembertől vezérkari próbaszolgálatot teljesített a 4. vegyesdandár parancsnokságán, 1935. május elsejéig. Ezt követően a Honvédelmi Minisztérium VI-2 osztályára (Katonai nyilvántartó és statisztikai szolgálat, kémvédelem) osztották be, egy éves időtartamra.

1936 május elsejével katonai attasénak nevezték ki Magyarország berlini nagykövetségére, e beosztásban dálnoki Miklós Béla vezérkari alezredest váltotta. 1939 februárjától a légügyi attasé feladatait is ellátta, illetve májustól ő töltötte be a hágai és a stockholmi katonai attasé posztját is. Berlinből 1940 áprlisában tért haza, majd csapatszolgálatot teljesített a m. kir. 12. "II. Rákóczi Ferenc" honvéd gyalogezrednél Nyíregyházán, majd a m. kir. 19. tábori tüzér osztálynál Miskolcon.

1940 novemberétől a Honvéd Vezérkar Főnöke, Werth Henrik gyalogsági tábornok mellé osztották be első segédtisztnek. 1941. augusztus 1-el kinevezték a 26. gyalogdandár (1942. március 1-től könnyű hadosztály) parancsnokává.

1942 áprilisától ő töltötte be a m. kir. honvéd Folyami Erők parancsnoki posztját. Emellett 1943-ban a szegedi Horthy Miklós Tudományegyetemen oktatta "Az újkor hadtörténete" című tárgyat, egyetemi magántanárként. A sikertelen kiugrási kísérletet követően előzetes letartóztatásba helyezték. 1945 januárjában többekkel együtt Sopronkőhidára szállították. Január 18-án hűtlenség címén rendfokozatától megfosztották, február végén bűnvádi eljárást indítottak ellene, aminek eredményeképpen halálra ítélték. Március végén a Sopronkőhidán őrzött politikai foglyokat gyalogmentben elindították Németországba. 1945. május 5-én a bajorországi Oberaudorf községben Hardyt és fogolytársait az amerikai csapatok kiszabadították.

Hardy Kálmán a későbbiekben az amerikai hadsereg által ellenőrzött területen maradt. A nürnbergi perben, mint szakértő tanút hallgatták ki. 1951-ben kivándorolt az Egyesült Államokba. Felesége és gyermekei Magyarországon maradtak, az 1956-os forradalom idején elhagyták az országot és csatlakoztak az Amerikában élő családfőhöz. Ő nyelvtanárként helyezkedett el, különböző felsőoktatási intézményekben, többek közt a Georgetowni Egyetemen oktatott német és magyar nyelvet, 1972-ig. 1980. június 21-én hunyt el, az arlingtoni Columbia Gardens temetőben helyezték örök nyugalomra.[11]

Művei

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • A tengeralattjáró-háború. In: Magyar Katonai Közlöny 1925/5-6. 431-442. oldal
  • A tengeralattjárók kérdésének mai állása. In: Magyar Szemle. 1928. II. kötet. 282-284. oldal
  • Jegyzetek a nemzeti hadsereg és a társadalom problémájához. In: Magyar Szemle. 1928. IV. kötet. 70-73. oldal
  • A légvédelemről. In: Magyar Szemle. 1929. VI. kötet. 231-235. oldal
  • Egy katona gondolatai - Seeckt vezérezredes könyvéről. In: Magyar Szemle. 1929. VII. kötet. 282-287. oldal
  • A harctéri gyávaságról. In: Magyar Szemle. 1930. VIII. kötet. 170-173. oldal. Szőllősy Lajossal közösen.
  • Görgei. In: Magyar Szemle. 1930. IX. kötet. 105-114. oldal
  • A Görgei-kérdés mai állása - Pethő Sándor könyve. In: Magyar Szemle. 1930. X. kötet. 124-128. oldal
  • Dunai flottillánk a világháborúban. In: Hadtörténelmi Közlemények 1931
  • Adatok a dunai hajóhadak szervezetére és szerepléséhez a XVI. század török háboruiban. In: Magyar Katonai Szemle 1932/III. 213-223. oldal
  • A világháború magyar szemmel - Jegyzetek Julier Ferenc könyvéhez. In: Magyar Szemle. 1933. XVIII. kötet. 48-54. oldal
  • Clausewitz. In: Magyar szemle. 1934. XIV. kötet. 56-60. oldal
  • Paying guests. In: Magyar szemle 1934. XX. kötet. 54-58. oldal
  • A katonai hivatásról. In: Magyar szemle 1934. XXII. kötet. 404-408. oldal
  • A Földközi-tenger időszerű kérdései. In: Magyar szemle 1935. XXV. kötet. 364-368. oldal
  • Zrínyi Miklós tanítása. In: Magyar Szemle. 1939. XXXVI. kötet. 322-325. oldal
  • A hadvezér, a katona és az államvezetés. In: Magyar Szemle. 1943. XLV. kötet. 13-20. oldal
  • Az Adriától Amerikáig - Hardy Kálmán altábornagy emlékiratai. Budapest, 2008. ISBN 9789636621216

Előmenetele

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • tengerész(tiszt)jelölt 1911. szeptember 1.
  • tengerész kadét 1913. február 1.
  • tengerész zászlós 1914. június 1.
  • fregatthadnagy 1914. augusztus 1.
  • sorhajóhadnagy 1918. november 1.
    • (folyamőr főkapitány 1922. november 26.)
  • folyamőr II. törzskapitány 1933. május 1.
  • alezredes 1934. november 1.
  • ezredes 1938. november 1.
  • folyamőr vezérkapitány 1942. április 1.
  • folyamőr vezérfőkapitány 1944. január 1.

Kitüntetései

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A felsorolás viselési sorrendben történt.

Jegyzetek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. ↑ Pécs, református egyházközség kereszteltek anyakönyve 1892/7
  2. ↑ Pécs szab. kir. város összes községi népoktatási tanintézeteinek értesítője az 1898/1899, 1899/1900, 1900/1901, 1901/1902. iskolai évekről.
  3. ↑ A Ciszterci Rend pécsi róm. kath. Főgimnáziumának Értesítője az 1909-10-ik iskolai évről. Pécs, 1910. 92. o.
  4. ↑ Hricsovári Ricsóváry Sándor (1893) 1917 április elején eltűnt SM U-30 tengeralattjáró legénységével együtt.
  5. ↑ Pécsi Ujlap, 1910. július 1. (4. évfolyam, 142. szám) 1. oldal
  6. 1 2 Bokor Péter (1980. december 18.). "A barikád két oldala. Amerikai beszélgetés egy szkv. m. altábornaggyal". Élet és Irodalom. 5–6. o.
  7. ↑ A pécsi Püspöki Joglyceum évkönyve az 1910-11-iki tanévről. Pécs, 1911.
  8. ↑ Rang- und Einteilungsliste der k. u. k. Kriegsmarine 1912.01.11. (Wien, 1912) 30, 211. o
  9. ↑ Sokol, Hans Hugo (1931). Österreich-Ungarns Seekrieg 1914-18. Wien. 440. o.{{cite book}}: CS1 karbantartás: hely kiadó nélkül (link)
  10. ↑ A pécsi Püspöki Joglyceum évkönyve az 1917-18-iki tanévről. Pécs, 1918.
  11. ↑ "Find a Grave - Dr Kálmán Hardy". Hozzáférés: 2024. november 7.

Források

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Az Adriától Amerikáig - Hardy Kálmán altábornagy emlékiratai. Budapest, 2008. ISBN 9789636621216
  • Szakály Sándor: A magyar katonai felső vezetés 1938-1945. Budapest, 2003. ISBN 9789639243767   
  • Szakály Sándor: A 2. vkf. osztály. Tanulmányok a magyar katonai hírszerzés és kémelhárítás történetéből. Budapest, 2015. ISBN 9786155465611
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Hardy_Kálmán&oldid=29128738”