Hardy–Weinberg-törvény

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A Hardy–Weinberg-törvény a genetika egyik törvénye. Kimondja, hogy egy populáción belül nemzedékről nemzedékre a relatív allélgyakoriság változatlan marad.

Feltételei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a törvény azonban csak bizonyos feltételek mellett igaz.
Feltételezzük, hogy:

  • a populáció elszigetelt (kizárva ezzel a migráció lehetőségét)
  • a populációban minden egyed minden egyeddel párosodik, de csupán egyszer,
  • a környezet változatlan
  • nincs mutáció

Ezek a feltételek azonban a való életben nem teljesülnek, ezért a Hardy–Weinberg-törvény csak ideális populáció esetében érvényes. A valóságban reális populációról beszélünk, ahol minden esetben számolni kell a populációk érintkezésével, az ún. mutációs rátával, és azzal, hogy nem teljesülnek a szigorú szabályok a párosodásra vonatkozóan sem.

A törvény elméletben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az allélok relatív gyakoriságát két egyenlettel írhatjuk le.

p + q = 1

Ennek az egyenletnek a binomiális tétel szerint való négyzetre emelésével adódik:

p² + 2pq + q² = 1 [alapformája: '(p + q)² = 1']

ahol:

  • p a domináns allél gyakorisága
  • q a recesszív allél gyakorisága
  • a homozigóta domináns egyedek gyakorisága
  • a homozigóta recesszív egyedek gyakorisága
  • 2pq a heterozigóta egyedek gyakorisága

A törvény a gyakorlatban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tegyük fel, hogy egy egyed genotípusa egy tulajdonságra nézve Aa. Ha egy ugyanilyen genotípusú egyeddel pároztatjuk, elméletileg háromféle genotípusú egyed jöhet létre (AA, aa, és Aa). Gyakorlatban viszont előfordulhat, hogy csak egyféle genotípusú, homozigóta egyed születik, így lehetséges, hogy egyes allélok egyszerűen eltűnnek. Ha Aa és Aa csak AA utódot nemzenek, akkor az első filiális nemzedékben már nem lesz megtalálható az a allél, így genetikai sodródásról beszélünk, az A allél irányába. A genetikai sodródás főleg kis egyedszámú populációkban számottevő.

A törvény alkalmazásához szigorú feltételeknek kell teljesülni. Mivel azonban a véletlenszerűen bekövetkező események kiegyenlítik egymást (elméletileg ugyanolyan eséllyel születhet AA és aa genotípusú utód), nagy egyedszámú populáció esetében (mint egy ország vagy akár egy kontinens) jó eredménnyel alkalmazhatjuk a törvényt a gyakorlatban is a nagy számok törvénye miatt.

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]