Ugrás a tartalomhoz

Haplomitriopsida

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Haplomitriopsida
Haplomitrium hookeri
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Májmohák
(Marchantiophyta v. Hepaticophyta)
Osztály: Haplomitriopsida
Szinonimák

Treubiopsida

Rendek, családok és nemzetségek

Haplomitriales

Treubiales

Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Haplomitriopsida témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Haplomitriopsida témájú médiaállományokat és Haplomitriopsida témájú kategóriát.

A haplomitriopsida egy újonnan leírt növény osztály a májmohák törzséből, melybe három nemzetség tizenöt faja tartozik. A sejtmagi, mitokondriális és plasztidikus génszekvenciákat vizsgálva és azok kladisztikus elemzése alapján elmondható, hogy ez egy monofiletikus csoport, mely testvércsoportja a többi májmoha osztálynak.[1][2][3][4] A csoport tehát egyedülálló a májmohák között.

Jellemzőik

[szerkesztés]

A Treubia nemzetség tagjai a talajról felemelkedő telepeket hoznak létre, ezek a telepek a leveles májmohákhoz hasonló. A kétkaréjú (bifid) "levelek" a középső szár mindkét oldalán elhelyezkednek, a hajtás tengelyétől elállnak vagy arra rásimulnak, így a növények fodros megjelenésűek is lehetnek. Ezzel szemben Haplomitrium nemzetség tagjai, hajtása egy föld alatti rizómához hasonló, melyből felálló leveles szárak nőnek ki. A vékony, lekerekített levelek a függőleges szárakon helyezkednek el. Az ausztráliai Haplomitrium ovalifolium faj kétkaréjú levelecskékkel rendelkezik, amelyek aszimmetrikusak, hasonlít a Treubiai levelekhez.[5]

A Haplomitrium fajok számos egyedi karakterrel rendelkeznek, amelyek megkülönböztetik őket a többi májmohától, például nincsenek rhizoidjaik (gyökerecskéik). A vegetatív hajtás központi része vízszállító sejteket tartalmaznak, melyek az ún. plazmodesmatákkal (nagy perforációk, pórusok) vannak összekötve.[6] Ez a központi sejtköteget, szállítónyalábot henger alakban sejtek veszik körbe, melyeken keresztül jut vízhez és tápanyaghoz a többi sejt. Ez a sejt specializáció és elrendeződés a vaszkuláris/edényes növényekben található xilémre és floemre hasonlít. Bár néhány más telepes májmoha faj (pl. Pallaviciniaceae családból) is rendelkezik központi szállítónyalábbal,[7] de a Haplomitrium-okkal ellentétben ott nincs meg a tápanyagot átadó sejtréteg és a kallóz nevű cukor vegyületet sem termelik a növények.

A Treubia nemzetség fajaiban is megtalálhatóak ezek a szállítónyalábok,[8] például öt különböző sejttípus azonosítható a szár középső részében. Eltérően a leveles májmoháktól az olajtestek csak bizonyos sejtekben találhatóak meg, hasonlóan a Marchantiopsida osztály fajaihoz. Ezek az olajtest csoportok sötét foltokként jelennek meg a levelekben, amikor a növényt fény felé tartják.[9] A Haplomitria fajoknál az olajtestek minden sejtben megtalálhatóak.

Élőhely és elterjedés

[szerkesztés]

Az osztály élő képviselői lényegében Gondwana-eloszlást mutatnak, amelynek biodiverzitási központja Ausztráliában található. Ez a fajta eloszlás azt jelenti, hogy az osztály tagjai a krétakor kezdete előtt fejlődhettek ki, amikor Gondwana elkezdett széttöredezni. Schuster elmélete szerint az északi féltekén úgy terjedtek el a Haplomitriopsida fajok, hogy az indiai szubkontinensen keresztül Ázsiába, majd onnan a Bering-szoroson keresztül jutottak Észak-Amerikába.[10]

A Haplomitriopsida fajok többsége az Egyenlítőtől délre található meg, bár vannak északi fajok az északi féltekén is. A Treubia nemzetség tagjai a déli féltekére korlátozódnak, míg az Apotreubia egyik faja Új-Guineában, a másik pedig Kelet- Ázsia és a Brit Columbiában található meg. A Haplomitrium nemzetség szélesebb körű elterjedést mutat:Észak- és Dél-Amerikában, Észak- és Közép-Európában, a Himalája, Japán és az Ausztrália régióban is megtalálhatóak az ebbe a nemzetségbe tartozó májmohák.

Rendszertan

[szerkesztés]

Haplomitriopsida osztály két rendbe sorolható, és mindegyik rendbe egy-egy család tartozik. Összesen tizenöt faj tartozik a három nemzetségbe. A negyedik nemzetség, a Gessella, csak permi kövületekből ismert.

Ismert egy fosszilis faj a Treubiites kidstonii, mely korábban a Treubia nemzetségbe soroltak. De a leletanyag újbóli megvizsgálásakor úgy találták a kutatók, hogy inkább a Blasia nemzetség fajaihoz hasonlít.[11] Ennek megfelelően a Treubiites nemzetséget a Blasiales rendbe sorolták és nem a Haplomitriopsida osztályba.

Fordítás

[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Haplomitriopsida című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Heinrichs (2005). „Towards a natural classification of liverworts (Marchantiophyta) based on the chloroplast gene rbcL”. Cryptogamie Bryologie 26 (2), 131–150. o.  
  2. He-Nygrén (2006). „Illuminating the evolutionary history of liverworts (Marchantiophyta)—towards a natural classification”. Cladistics 22 (1), 1–31. o. DOI:10.1111/j.1096-0031.2006.00089.x.  
  3. Forrest (2006). „Unraveling the evolutionary history of the liverworts (Marchantiophyta): multiple taxa, genomes and analyses”. The Bryologist 109 (3), 303–334. o. DOI:[303:UTEHOT2.0.CO;2 10.1639/0007-2745(2006)109[303:UTEHOT]2.0.CO;2].  
  4. Renzaglia (2007). „Bryophyte phylogeny: Advancing the molecular and morphological frontiers”. The Bryologist 110 (2), 179–213. o. DOI:[179:BPATMA2.0.CO;2 10.1639/0007-2745(2007)110[179:BPATMA]2.0.CO;2].  
  5. Schuster, Rudolf M.. The Hepaticae and Anthocerotae of North America, Volume 5, Chicago, Ill.: Field Museum of Natural History, 294–297, 333. o. (1992). ISBN 0-914868-20-9 
  6. Bartholomew-Began (1991). „A morphogenetic re-evaluation of Haplomitrium Nees (Hepatophyta), Jumgermanniopsida)”. Bryophytorum Bibliotheca 41.  
  7. Hébant (1977). „The conducting tissues of bryophytes”. Bryophytorum Bibliotheca 10.  
  8. Duckett (2006). „A highly differentiated glomeromycotean association with the mucilage-secreting, primitive antipodean liverwort Treubia: clues to the origins of mycorrhizas”. American Journal of Botany 93 (2), 797–813. o. DOI:10.3732/ajb.93.6.797. PMID 21642142. (Hozzáférés: 2007. október 20.)  
  9. Allison, K. W.. The Liverworts of New Zealand. Dunedin, NZ: University of Otago Press, 232–233. o. (1975) 
  10. Schuster, Rudolf M. (1983). "Phytogeography of the Bryophyta". Pages 463-626 in R. M. Schuster (ed.), New Manual of Bryology (Japan: Hattori Botanical Laboratory). (a katalógusokban formailag hibás ISBN-nel szerepel) ISBN 49381633045.
  11. Schuster, Rudolf M.. The Hepaticae and Anthocerotae of North America, Volume 5, Chicago, Ill.: Field Museum of Natural History, 527. o. (1992). ISBN 0-914868-20-9 

Források

[szerkesztés]