Hans Waldmann

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Hans Waldmann
Hans Waldmann portréja
Hans Waldmann portréja
Született Hans Waldmann
1430-as évek[1]
Blickensdorf[1]
Elhunyt 1489. április 15.[1]
Zürich[1]
Állampolgársága svájci
Nemzetisége svájci
Foglalkozása katonai vezető
polgármester
Halál okalefejezés
A Wikimédia Commons tartalmaz Hans Waldmann témájú médiaállományokat.

Hans Waldmann (Blickenstorf, 1435. – Zürich, 1489. április 6.) korának egyik leggazdagabb svájci polgára, katonai vezetője, egy ideig Zürich polgármestere volt. Részt vett a murteni csatában. A hatalma kiterjesztésétől tartó ellenfelei eretnekség vádjával kivégeztették.

Élete[szerkesztés]

Hans Waldmann 1476-ban a murteni csatában harcoló zürichi kontingens parancsnoka volt.[2] Részt vett a stansi szerződés (Stanser Verkommnis) kidolgozásában 1481-ben, amely átszervezte az Ósvájci Konföderációt. Két évvel később Zürich polgármesterének választották a kereskedők képviselőjeként. Hivatalba lépése után megerősítette a céheket.[3]

Saját mozgástere növelése érdekében átalakította a kormányzat hagyományos struktúráját. Nagy vagyonra tett szert svájci zsoldosok kölcsönzéséből; a Savoyai Hercegség, a Württembergi Királyság és a Magyar Királyság is fizetett neki szolgálataiért.[4]

Vagyonának és politikai súlyának köszönhetően nagy befolyásra tett szert a szövetségben. Hatalmának kiterjesztésére tett kísérletei azonban más kantonok ellenállásába ütköztek és zürichi támogatását is erodálta. Politikai célja, hogy a szövetség Franciaország helyett inkább a németek és a Milánói Hercegség felé forduljon, sokakat tett ellenfelévé.[3]

Hans Waldmannt megrágalmazták azzal, hogy a milánóiak megvesztegették. 1485-ben ez a vád szodómiával is kiegészült, egy bizonyos Hanns Krut „árulónak, esküszegő gazembernek és pederasztának ” nevezte. Krut nem volt zürichi polgár, mögötte berni és strasbourgi megbízói álltak.[5]

Végül a város polgárainak egy csoportja, kérdéses jogalapon, letartóztatta, majd eretnekség vádjával kivégeztette.[4] Waldmann hét évvel élte túl Richard Puller von Hohenburgot, a szodómiáért elítélt elzászi grófot, aki a máglyán őt nevezte meg kivégzése felelőseként.[5] Ma bronzszobor őrzi Waldmann emlékét Zürichben, a Münster hídnál.[3]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b c d Historische Lexikon der Schweiz (német, francia és olasz nyelven), 1998
  2. Albert Winkler 25-26. oldal
  3. a b c Zürich
  4. a b Encyclopaedia Britannica
  5. a b Helmut Puff 45-46. oldal

Források[szerkesztés]