Hammersmith Bridge
| Hammersmith Bridge | |
 | |
| A Hammersmith Bridge a Temze déli partja felől | |
| Elhelyezkedése |  Egyesült Királyság, London |
| Áthidalt akadály | Temze |
| Szerkezettípus | függőhíd |
| Funkció | közúti híd |
| Nyílások száma | 3 |
| Teljes hosszúsága | 210 m |
| Szélesség | 13 m |
| Sávok száma | 2 |
| Tervező | Sir Joseph Bazalgette |
| Átadás ideje | 1827 illetve 1887 |
| Elhelyezkedése | |
 Hammersmith Bridge
Pozíció London térképén
| |
 é. sz. 51° 29′ 18″, ny. h. 0° 13′ 49″51.488333°N 0.230278°WKoordináták: é. sz. 51° 29′ 18″, ny. h. 0° 13′ 49″51.488333°N 0.230278°W | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Hammersmith Bridge témájú médiaállományokat. | |
A Hammersmith Bridge (vagy Hammersmith híd) egy a Temze felett átívelő függőhíd, London nyugati részén. A híd kétirányú közúti forgalma mellett, a gyalogos és a kerékpáros közlekedést is szolgálja, állandó átkelést biztosítva London Hammersmith and Fulham északi kerülete és Richmond upon Thames déli kerülete között. A hidat mára már műemlékké nyilvánították. Az építmény magyar vonatkozása, hogy Széchenyi István a régi Hammersmith híd mintájára álmodta meg a budapesti Lánchidat.[1]
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]1825–1884 között
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az első Hammersmith híd építését 1824-ben hagyta jóvá az angol kormány és a következő évben William Tierney Clark tervei alapján el is kezdődtek az építkezések. A híd 1827. október 6-án[2] nyílt meg és ez volt az első függőhíd a Temzén, amely eleinte vámhídként működött. Annak ellenére hogy Thomas Telford kijelentette, hogy a híd biztonsága "nagyon kielégítő", már az 1850-es évek elején strukturális problémák adódtak. Az anyagok s a technika, a századfordulóig sem bírta az egyre nagyobb terhelést. 1870-ben drámai riadalmat okozott, amikor a Temzén évente megrendezésre kerülő Oxford–Cambridge evezősversenyen (University Boat Race), a kedvező rálátás miatt 10 – 12 ezer néző zsúfolódott össze a hídon, és a versenyt néző tömeg, a híd egyik oldaláról a másig oldalára rohanva, a pályatest belengett. Az 1870-es években a híd szerkezete már nem volt elég erős ahhoz, hogy az egyre erősödő közúti forgalmat elbírja. Eleinte súlykorlátozásokat vezettek be a hídon, majd lezárták. 1884-ben, egy ideiglenes hidat emeltek át a folyón, amely 1887-ig az új Bazalgette féle szerkezet elkészültéig üzemelt.
1887–től napjainkig
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése].JPG)
A jelenlegi híd tervezésével Sir Joseph Bazalgette viktoriánus építőmérnököt bízták meg, aki a Clark tervezte régi híd alapjaira építette fel az új szerkezetet. A hidat az akkori Walesi herceg, Viktor Albert herceg nyitotta meg, 1887. június 11-én.[3][4] A híd építési költsége 82 117 fontba került. 1902-ben komoly javaslatokat indítványoztak, a hídon létesítendő villamos közlekedésről, de a tervekből nem valósult meg semmi. 1927-ben a Királyi Bizottság a híd kiszélesítését javasolta, de intézkedésre nem került sor.[5]
1973-ban a híd acél nyalábjait megerősítették és jelentős tatarozásokat végeztek rajta.
2000. június 1-én pokolgép robbant a híd alatt. A merényletnek nem voltak áldozatai, de a robbantást azon a napon követték el, amikor Belfastban először ült össze az önálló északír kormány. Június 2-án a BBC belfasti irodájával telefonon közölték, hogy az IRA-ból kivált Folytonosság nevű szakadár fegyveres csoport akciója volt a robbantás.[6]
2008-ban - további hat londoni híddal egyetemben - a brit örökségvédelmi hivatal (English Heritage) tanácsára műemléki státuszt kapott.[7]
A híd lezárása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]2015-ben Hammersmith és Fulham kerület tanácsa több mint 5 millió fontot költött a híd rendszeres ellenőrzésére. Érzékelőket szereltek fel az egész hídra és hetente ellenőrizték a szerkezetet. Ezen ellenőrzések alkalmával, az öntöttvasból készült hídon több helyen mikrorepedéseket tártak fel az talapzaton. Kiderült, hogy a híd szerkezete meggyengült, így biztonsági megfontolások miatt határozatlan időre, 2019. április 10-én lezárták a gépjárműforgalom elől. Átmenetileg csak gyalogosok és kerékpárosok használhatták. Szakértőket vontak be a világ minden tájáról, hogy megvizsgálják a hidat és eldöntsék, hogyan kezeljék a szerkezeti problémákat, majd 2020. augusztus 13-án a hidat teljesen lezárták, beleértve a gyalogos és a kerékpáros forgalmat is, A meleg időjárás miatt ugyanis megnőttek az észak-keleti talapzaton lévő repedések. A hajók áthaladását is betiltották a híd alatt és mindkét oldalon lezárták a gyalogos aluljárókat.[8] 2020 októberében jelentették be, hogy a Hammersmith híd legalább 2027-ig nem nyílik meg újra a járművek előtt.[9] A biztonságos közlekedés érdekében némi stabilizálást végeztek a szerkezeten és 2021. július 17-én újra megnyitották a hidat, a gyalogosok és kerékpárosok valamint a hajóforgalom előtt is. 2022. február 28-án az úttestet lezárták a kerékpárosok elől, de gyalogosan – a kerékpárt csak tolva – át lehet kelni a hídon. 2022 júliusában a láncokat fóliába csomagolták, és klímaberendezéssel 13 °C-ra hűtötték a kánikulában, hogy megakadályozzák a további repedéseket.[10]
A Hammersmith Bridge jövőjéről
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Amióta az autósforgalmat elzárták, a környék nagyrésze tehermentesült az átmenő forgalomtól és ennek a viszonylagos nyugalomnak sokan örülnek, mint ahogy annak is, hogy gyalogosként sokkal biztonságosabban használhatják a hidat. Ezen helyzetre sok ember úgy tekint, mint lehetőség az autómentes közlekedés elősegítésére. Sokan viszont abban reménykednek, hogy a hidat végül újra megnyitják az autós forgalom előtt, vagy elég erőssé lehet tenni ahhoz, hogy legalább a menetrendszerinti autóbuszok illetve a mentők átkelését biztosítani tudják. Kétségtelen, hogy a hidat még stabilizálni kell és a jövőben is karban kell tartani. Viszont azt is szem előtt tartják a szakemberek, hogy a híd (II. fokozatú) védett műemlék, így az úttesten nagyfokú változtatások elvégzése nem lehetséges. Ráadásul a nagyszabású felújítás finanszírozása sem megoldott még.[11]
Érdekességek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Magyar vonatkozása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése],_p221.jpg)
A régi Hammersmith Bridge volt a budapesti lánchíd ihletője, amelyet látván gróf Széchenyi István eldöntötte, hogy a Duna felett építendő első híd műszaki megoldása lánchíd legyen. Széchenyi 1832. szeptember 4-én érkezett a The Superb gőzössel a Tower előtti kikötőbe, barátjával gróf Andrássy Györggyel együtt, hogy tanulmányútja során műszaki megoldásokat találjon, a Lánchíd építésére. Három napra rá a Hammersmith hidat látogatta meg, s a lábánál a tervezőmérnököt, William Tierney Clarkot.[12] Clark London egyik Temze-parti negyedében, Hammersmith-ben élt, és itt tervezte azt a lánchidat, amely – erősen átépítve – ma is áll, és amely eredeti formájában annak idején annyira lenyűgözte Széchenyi István grófot, hogy ezért Clarkot választotta az első budapesti híd tervezőjének.[13] Meglátni s megszeretni tényleg egy pillanat műve volt csupán. De azért megnézte Clarknak a norfolki herceg számára tervezett shorehami, továbbá marlowi hídjait is, sőt Tellford menai lánchídját is megvizitálta. Az átépített Hammersmith híd ma már nemigen hasonlít budapesti testvérére. A fentiek közül viszont ma is remek állapotban íveli át a Temzét Londontól északnyugatra, az Oxford felé vezető országút közelében a Marlow-i híd (1832), pillérén a budapesti nagy testvérre emlékeztető márványtáblával.[14]
Egyéb érdekességek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Bazalgette eredetileg rózsaszín árnyalatú hidat tervezett, de 1888-ban mégis zöld színűre festették, bronzszínű stilizált levelekkel díszítve. A második világháború után szürke lett, majd 1986-tól jelenleg is, az eredeti a zöld-bronz színben pompázik.[5]
- 1919. december 27-én, nem sokkal éjfél előtt, egy Charles Campbell Wood nevű hadnagy aki a Royal Air Force dél-afrikában szolgáló pilótája volt, a járda hídjáról a Temzébe vetette magát, egy fuldokló nő életének a megmentésére. Bár Wood megmentette a nő életét, ő maga viszont később tetanusz következtében meghalt. Bátorságának emlékét egy tábla örökíti meg a híd korlátján.
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Magyar emlékek Londonban". Deluxe Magazin.
- ↑ Where Thames Smooth Waters Glide
- ↑ Andrew Cook. Prince Eddy: The King Britain Never Had. Tempus Publishing Ltd. ISBN 0-7524-3410-1.
{{cite book}}: Unknown parameter|év=ignored (súgó) - ↑ "Over 1000 years of Barnes History" (PDF). stmarybarnes.org.
- 1 2 "Hammersmith Bridge - Part Four". skydive.ru. 2015. február 1. dátummal az eredeti címről archiválva.
- ↑ "Terrorista merényletek Nagy-Britanniában". MTI. 2015. február 2. dátummal az eredeti címről archiválva.
- ↑ "London bridges get listed status". BBC News.
- ↑ "Hammersmith Bridge timeline". lbhf.gov.uk.
- ↑ "Hammersmith Bridge 'will not reopen to traffic until 2027'". bbc.co.uk.
- ↑ "Protective Heat Cover for Hammersmith Bridge To Avoid Closure". chiswickw4.com.
- ↑ "Hammersmith Bridge". hammersmithbridge.org.uk.
- ↑ "Csorba László: Híd, város, ország". Budapest Főváros Levéltára. 2015. február 2. dátummal az eredeti címről archiválva.
- ↑ "Új emléktáblák a Lánchídon!". Budapesti Városvédő Egyesület.
- ↑ "Budapesti mozaik – A Lánchíd és a többiek". Fölöttem a felhő.
Fordítás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Ez a szócikk részben vagy egészben a Hammersmith Bridge című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
