Hammerschlag János
| Hammerschlag János | |
 | |
| Vajda M. Pál felvétele (1936) | |
| Született | 1885. december 10.[1] Prága |
| Elhunyt | 1954. május 21. (68 évesen)[1] Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Hammerschlag János (Prága, 1885. december 10. – Budapest, 1954. május 21.) orgona és csemballóművész, zenetörténész, zeneszerző, akadémiai tanár.
Életpályája[szerkesztés]
Hammerschlag János Prágában született. Tanulmányait a budapesti Zeneakadémián végezte, itt szerzett orgonaművészi oklevelet. A Zeneakadémián Koessler János és Antalffy-Zsiross Dezső tanítványa volt. 1912-től írt zenekritikákat, több éven át volt a Pester Lloyd, majd a Nyugat zenekritikusa. 1919. szeptemberétől haláláig - rövidebb megszakításokkal - a Nemzeti Zenede tanára volt, 1947–1949 között pedig az intézet igazgatója. 1920-ban kamarazene-együttest szervezett, amelyből 1923-ban a Motett- és Madrigáltársulat alakult. Az utóbbinak zenei tanácsadója és karmestere volt.
A régebbi zene kiváló ismerője volt. Főként stílus- és előadástörténeti kérdésekkel foglalkozott.
1954. május 21-én Budapesten érte a halál.
Emlékezete[szerkesztés]
Sírja a budapesti Farkasréti izraelita temetőben található. (Parcella: D/1, Szakasz: N/A, Sor:2, Sír:9.)[2]
Főbb művei[szerkesztés]
Írásai[szerkesztés]
- Bach (Budapest, 1926)
- Der weltliche Charakter in Bachs Orgelwerken (Bach-Probleme, 1950)
- Wenn Bach ein Tagebuch geführt hätte… ( Budapest, 1955, magyarul: Ha J. S. Bach naplót írt volna..., Zeneműkiadó Vállalat, 1958)
Források[szerkesztés]
- Magyar életrajzi lexikon
- Múlt kor Történelmi Portál
