Hammúda tuniszi bej (Huszajnidák)
| Hammúda tuniszi bej | |
| Uralkodóház | Huszajnidák |
| Született | 1759. december 9. Tunisz |
| Elhunyt | 1814. szeptember 15. (54 évesen) Le Bardo[1] |
| Nyughelye | Tourbet El Bey |
| Édesapja | Ali II ibn Husayn |
| Testvére(i) | Uthman ibn Ali |
| Gyermekei | Sidi Muhammad ibn Muhammad |
Hammúda, született Muhammad ibn Ali (Tunisz, 1759. december 9. – Le Bardo, 1814. szeptember 15.) tuniszi bej, a Huszajnida-dinasztia uralkodója 1782-től haláláig.
Élete
[szerkesztés]II. Ali tuniszi bej fia és utóda. Édesapja betegsége miatt már 1777. február 9-én átadta neki a hatalmat, bár Ali megtartotta a címet, a palotát és néhány ceremoniális funkciót egészen 1782. május 26-i haláláig. Az új uralkodó szembekerült a Velencei Köztársasággal, 1784 és 1792 között háborúban is állt vele; a velenceiek lőtték Suzát és La Goletát. Később konfliktusba keveredett Algériával is, amely 1807-ben és ismét 1813-ban támadta meg tunéziai területét.
Belföldi politikájában szembe kellett néznie a török janicsárokkal, akik elérték a 9.000 fős létszámot. Megpróbált ellenük állítani egy mamelukokból, keresztény származású, de áttérített rabszolgákból álló testőrséget, akik a legmagasabb tisztségeket is betölthették (korábban csak a törököknek volt fenntartva), de a janicsárok fellázadtak. 1811. augusztus 30-án elfoglalták a kasbah-t, és megpróbáltak új kormányt alakítani, de a lakosság nem támogatta őket. Az uralkodó Szidi Juszuf (Hammúda pecsétőre, vagyis a szahib al-tabi, aki 1800 és 1815 között a miniszterelnök feladatait látta el) támogatásával, a mamelukokat és a hűséges janicsárokat küldte, akik a kasbah-t ostromolták, a lakosság támogatásával, amelyet gyakran bántalmaztak a janicsárok. Az egyik lázadó csoport éjszaka elmenekült és elszóródott a vidéken, egy másik a tuniszi Medinába rejtőzött, egy harmadik pedig megadta magát. A foglyul ejtett lázadókat kivégezték, a janicsárokat pedig feloszlatták.
Hammúda ismert volt számos építkezéséről, amelyek közül érdemes megemlíteni a Manouba-i Kormányzói Palotát.
Hirtelen halála 32 évnyi uralkodás után, 1814. szeptember 15-én következett be, miután ivott egy csésze kávét és elszívott egy pipát (amelyről feltételezték, hogy mérgezett dohányt tartalmazhatott, de lehetséges, hogy egyszerűen agyvérzés okozta a halált). A közvélemény mérgezésre gyanakodott, Szidi Juszuf pecsétőrére hárítva a felelősséget, de ő a nápolyi származású rabszolga, Stinca és az olasz-muslim orvos, Mendice (mindketten rabszolgák) segítségére mutatott. A rabszolga és az orvos a új uralkodó, Hammúda fivére, Uszmán tuniszi bej parancsára kivégzésre kerültek.
A Huszajnida-dinasztia családfája
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben a Hammuda ibn Ali című spanyol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
[szerkesztés]- El Mokhtar Bey, Les Beys de Tunis 1705-1957. Túnez, 2002.
