Halaváts Gyula

Halaváts Gyula
Született	1853. július 7. Zséna
Elhunyt	1926. július 28. (73 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	őslénykutató bányamérnök geológus
Sírhelye	Fiumei Úti Sírkert
A Wikimédia Commons tartalmaz Halaváts Gyula témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Halaváts Gyula (Zséna, 1853. július 7. – Budapest, 1926. július 28.) bányamérnök, geológus, paleontológus.

Élete

Halaváts Gyula sírja

Halaváts Gyula 1853 július 7-én született a krassó vármegyei Zsénán, Halaváts János uradalmi tiszttartó gyermekeként.

Gimnáziumi tanulmányait Miskolcon, Szarvason és Nagykőrösön végezte, majd Selmecen elvégezte a bányászati-erdészeti akadémiát is, 1874. november 1-jén a budapesti földtani intézethez került gyakornoknak, ahol 1918-ig először mint geológus, majd főgeológus és főbányatanácsos dolgozott.

Munkája során főleg Magyarország részletes földtani fölvételével, és tanulmányozásával foglalkozott. Először Somogy és Baranya vármegyében, majd a Dráva mentén munkálkodott önállóan; 1879-től pedig a Krassó-Szörény vármegyei közép-hegység és a nyugatról hozzá csatlakozó dombvidék és síkság felvételét folytatta nyaranként.

1893 végéig délen a Dunának pancsova-moldovai szakaszát, nyugaton Pancsova, Kis-Margita, Csakovár, Libling fekvését, északon a Poganis-patak, keleten Delingest, Kuptyore, Klokotics, Oravicza, Moldován át húzott vonal által határolt területet dolgozta fel.

Munkássága során főbb eredménye volt az Alföld földtani viszonyainak összefoglaló ismertetése az artézi kútfúrások adatai alapján. Ugyancsak nagy jelentőségűek a magyar pontusi rétegekkel foglalkozó tanulmányai, de érdemeket szerzett a műemlékvédelem terén is.

Cikkei főképp a Vasárnapi Ujságban és a Földtani Közlönyben jelentek meg.

1926. július 28-án Budapesten érte a halál.

Főbb munkái

• Őslénytani adatok Délmagyarország neogénkorú üledéki faunájának ismeretéhez (Budapest, 1882)
• Az Alföld Duna és Tisza közötti részének földtani viszonyai (Budapest, 1895)
• A magyar pontusi fauna általános és őslénytani irodalma (Budapest, 1904)
• A balatonmelléki pontusi korú rétegek faunája (Budapest, 1911)
• Baltavár felsőpontusi mollusca faunája (Budapest, 1923)

Források

• Magyar életrajzi lexikon
• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái
• Noszky Jenő: Emlékbeszéd Halaváts Gyula felett (Földtani Közlöny Budapest, 1927. LVII. 1–9. füzet)