Halže

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Halže
Halže temploma
Halže temploma
Halže címere
Halže címere
Halže zászlaja
Halže zászlaja
Közigazgatás
Ország Csehország
RégióBohémia
KerületPlzeňi
JárásTachovi
Polgármester František Čurka
Irányítószám 347 01
Népesség
Teljes népesség941 fő (2019. jan. 1.)[1] +/-
Népsűrűség27 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság596 m
Terület35,56 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Halže (Csehország)
Halže
Halže
Pozíció Csehország térképén
é. sz. 49° 49′ 48″, k. h. 12° 34′ 52″Koordináták: é. sz. 49° 49′ 48″, k. h. 12° 34′ 52″
Halže weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Halže témájú médiaállományokat.

Halže (németül: Hals) község Csehországban, Tachov városától 6 km-re északra a Pilseni kerület Tachovi járásában.

2006. október 3-i adat alapján a településen 281 ház és 943 lakos élt. Pilsentől 60 km-re nyugatra, Marienbadtól 20 km-re délre fekszik. A község 596 m átlagos tengerszint feletti magasságban fekszik a Cseh-Erdő hegységben. A községtől délre az egykor létező Lučina (németül: Sorghof) falu helyén ivóvíztározót építettek ki.

Halže község[szerkesztés]

Halže község négy részből áll: Branka (németül: Galtenhof), Svobodka (németül: Frauenreith), Horní Výšina (németül: Ringelberg) és Halže (németül: Hals).

Postai irányítószáma 348 16.

Története[szerkesztés]

Halže (Hals) első említése 1479-ből származik, bár feltételezések szerint a község régebbi eredetű. 1529-ben egy erőd is állhatott a községben. 1644-ben Husmann tachovi uradalom birtokosa a falut a světcei pálosoknak adta. 1787 után a község önállósul. Ezt követően tulajdonosai gyorsan cserélődnek. 1799 és 1800 között épül János evangélista és Szent Pál tiszteletére szentelt templom. 1887-ben a halsi uradalmat Wehrheimi Landewehrek szerzik meg, akik a községet 1945-ig birtokolták. 1930-ban a négy településen lakók száma: Halže (Hals): 730, ebből 715 német, 8 cseh, 3 zsidó, 4 idegen.
Branka (Galtenhof): 513
Horní Výšina (Ringelberg): 576
Svobodka (Frauenreith): 904

Műemlékek[szerkesztés]

A község legjelentősebb emlékei közé tartozott a kastély a Szent Család-kápolnával, amelyet 1873-ban neoreneszánsz stílusban átépítettek, majd 1906-ban bővítettek, az egykori kastélyhoz szépen rendezett park tartozott. A kastély az 1950-es évek közepén kiégett, 1966-ban pedig lebontották.

A Szent János és Szent Pál templom von Wunderbaldinger Edler Ferenc birtokos költségein épült, 1800-ban szentelték fel. A templom tornyát, mely kocka alakú faragott kövekből készült öt évvel később építették. A templom egyes emlékeit az egykori světcei pálos kolostorból hozták el.

1855-ben épült a halsi Nepomuki Szent János-kápolna, amelynek maradványai a falutól délkeletre, egy dombon találhatóak. Alatta egy réten rejtőzik a Szent Kereszt-kápolna a Landwehr család kriptájával. A Szent Kereszt-kápolna a kriptával együtt 1888-ban épült, ma már igencsak romos állapotban van.

Történelmi emléket képvisel a halžei temető is régi sírjaival, amelynek sírköveit a helyi kőfejtőben készítették.

Településrészek[szerkesztés]

Branka (Galtenhof)[szerkesztés]

Branka (németül: Galtenhof) első említése 1663-ból származik. Az egykori község a határmenti erdőség mellett feküdt, a Tachovból Pavlův Studenecbe és Barnauba vezető út mentén. A települést 1663-ban még a helyi Irlweiher halastó nevén emlegették, később 1713 előtt kapta a Galtenhof (Marhaudvar) nevet, amikor itt szarvasmarha tenyésztés indult meg. Cseh nevét csak 1945-ben kapta a község. 1713-ban még csak 9 telepese volt, 1938-ban már 513. Lakóit 1945 után kitelepítették.

Horní Výšina (Ringelberg)[szerkesztés]

Horní Výšina (németül: Ringelberg) először a tereziánus kataszteri felmérésben jelenik meg 1713-ban. Már a 17. századi anyakönyvek említést tesznek erdei házakról és „waldhauslerekről” erdőben élő emberekről, akik az egykori települések (Galtenhof, Ringelberg) helyén élhettek. Az 1930-as csehszlovák népszámlálás szerint a településen 110 ház és 576 lakos élt. A település elrendezése alapján azonban nem is falu volt, hanem inkább major, mivel a házak szórtan, egymástól viszonylag távol helyezkedtek el. A községtől északra álltak A hameri házak, melyek neve utalt a Hals környékén 1838-ban található uradalmi vasöntödére. A község ezen északi része teljesen elpusztult. A mai község az egykorinak csak egy kis része. A településen több kőkereszt található.

Svobodka (Frauenreith)[szerkesztés]

Svobodka (németül: Frauenreith) első említése 1365-ből származik. A község a Lučina víztározó mellett feküdt, Tachovtól 3 km-re. A Frauenreith névvel először 1555-ben találkozunk a tachovi urbáriumban. Stocklow és Lanzendorfer véleménye szerint Svobodka eredeti neve Ronrojt volt, és keletkezését 1365 elé tehetjük. Az egész középkor alatt a község Tachovhoz tartozott. 1830-ban készült a frauenreithi Nepomuki Szent János szobor, melyet Georg Bohm népi kőfaragó készített, aki Frauenreithben született 1789-ben. A szobor a falu Tachov felőli végénél van. Svobodka egyetlen utcából álló hosszúkás telelpülés. A település egyetlen jelentős vállalkozása Fleischner és Adalbert zsidó cég által épített üvegcsiszoló. 1906-ban ezt a vállalatot vette meg Krohou, aki fafeldolgozó üzemet létesített belőle. 1938-ban 56 háza és 302 lakosa volt.

Élővilág[szerkesztés]

A település környékén mocsaras táj található, ahol több halastó is van, jellegzetes és ritka növény és állatfajokkal.

Itt született[szerkesztés]

Thomas Windisch – építész és zeneszerző

Népesség[szerkesztés]

A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott:

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Cseh Statisztikai Hivatal: Počet obyvatel v obcích - k 1.1.2019 (cseh nyelven). Cseh Statisztikai Hivatal, 2019. április 30. (Hozzáférés: 2019. május 4.)

Külső hivatkozás[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]