Hakórisz

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Hakórisz
előd
egyiptomi fáraó
utód
Pszenmut
XXIX. dinasztia
II. Nefaarud

Achoris-StatueTorso MuseumOfFineArtsBoston 2.jpg

Uralkodása Kr. e. 393Kr. e. 380
Gyermekei II. Nefaarud
A Wikimédia Commons tartalmaz Hakórisz témájú médiaállományokat.

Hakór, más írásmóddal Hagor,[1] Hakori,[2] görögösen Hakórisz, Akhórisz, uralkodói nevén Maátibré (? – Kr. e. 380[3]) az egyiptomi XXIX. dinasztia negyedik fáraója Kr. e. 393-tól[1] haláláig.

I. Nepheritész Kr. e. 393-ban követte a trónon.[2] Miután nyugati határát a barkaiakkal való alku által biztosította, egyezségre lépett a Artaxerxész perzsa király ellen lázadó Euagorasszal (a szalamiszi régi királyok ivadékával) és az athéniekkel.[4] Gabonát, hadiszereket, hajókat, pénzt adott, Athén pedig néhány ezer embert küldött, élükön Khabriásszal, egyik legjobb hadvezérével.[5] A háborúban azonban végül Euagorasz vereséget szenvedett a tengeren, Kition táján, és hajóhada elpusztult.[5] Visszament Egyiptomba, segítségért könyörögni a fáraóhoz[5] (Kr. e. 385[5]). Hakórisznak elég gondot okozott a saját biztonsága, nemhogy távoli kalandra bocsáthatta volna haderejének legjavát;[5] Euagorasz tehát Egyiptomból csupán elégtelen pénzsegéllyel tért vissza.[5] Mivel kevés embere volt, bezárkózott Szalamiszba, egészen addig, amíg a perzsa vezérek egyikének, Gaosznak, árulása pillanatnyira új reménnyel biztatta.[5] Gaosz ugyanis szövetkezett Hakórisszal, és támogatást kért a spártaiaktól, de elveszett, mielőtt bármit is tehetett volna, és Euagorasz ismét magára maradt az ellenséggel szemben.[5] Hakórisz, mindjárt Euagorasznak a veresége után, fölfogva, hogy Küprosz (Ciprus) meghódolása immár csak idő kérdése, Kis-Ázsiában iparkodott zavart támasztani: szövetkezett az akkor nyílt lázadásban lévő Piszidiabeliekkel: de ezzel nem sokat ért el.[6] Ezzel szemben Görögországban az Antalkidasz-féle béke következtében foglalkozás nélkül hagyott zsoldosok közül 20 000-t gyűjtött össze.[6] A perzsák, kik még Küprosszal voltak elfoglalva, nem gátolhatták meg e segédcsapatok megérkezését,[6] ám Hakórisz Kr. e. 380-ban meghalt.

Források[szerkesztés]

»Az ötödik: az teljes«. Ez azt jelenti, hogy az ötödik uralkodó, aki a médek után következik, Achóris, a korona ura, akinek uralkodási napjai teljesek voltak, mert kegyes volt a templomokkal szemben. Bukott azonban ő is azért, mert nem volt tekintettel testvéreire.
– Démotikus krónika[7]

Név, titulatúra[szerkesztés]

A fáraók titulatúrájának magyarázatát és történetét lásd az Ötelemű titulatúra szócikkben.
Hórusz-név
G5
O29VibN36
N17
N17
Srxtail2.svg
Nebti-név
G16
N29
N35
N14
D40
Arany Hórusz-név
G8
S29R4
t p
R8A
Felső‑  és Alsó‑Egyiptom királya
M23L2
Hiero Ca1.png
N5C10W9
Hiero Ca2.png
Ré fia
G39N5
 
Hiero Ca1.png
O4W11E23
Hiero Ca2.png
Hakor

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Dr. Klaus-Jürgen Matz: Ki mikor uralkodott? kormányzott? (Wer regierte wann?, 1992, München); magyar kiadás: Springer Hungarica, Budapest, 1994, fordította: Hulley Orsolya és Pálinkás Mihály, ISBN 963-7775-43-9, 20. oldal
  2. a b Gaston Maspero: A zsidók ókori története – Asszírok, médek és perzsák tündöklése és bukása. Ford. Fogarassy Albert, szerk. Marczali Henrik. Budapest: Anno Kiadó. 2005. ISBN 963 9066 31 1  , 294. oldal világhálós változat
  3. A Ki mikor uralkodott? kormányzott?-ban ez szerepel (20. oldal), Maspero könyvében viszont Kr. e. 383 (296. oldal).
  4. Maspero, i.m., 294–295. oldal
  5. a b c d e f g h Maspero, i.m., 295. oldal
  6. a b c Maspero, i.m., 296. oldal
  7. Ókori keleti történeti chrestomathia., Szerk.: Harmatta János, Budapest: Tankönyvkiadó (1965) , 79. oldal


Előző uralkodó:
Pszenmut
Egyiptom uralkodója
Kr. e. 393Kr. e. 380
A fáraók kettős koronája
Következő uralkodó:
II. Nefaarud