Hajnal László

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Hajnal László
Élete
Született 1902. december 31.
Békéscsaba
Elhunyt 1944 tele
Budapest
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) vers

Hajnal László eredeti neve Grün[1] (Békéscsaba, 1902. december 31.Budapest, 1944 telén) magyar költő, író.

Életpályája[szerkesztés]

Mint emigráns az 1920-as évek első felében és közepén Erdélyben élt. A Magyar Szó, Tavasz, Zord Idő, Napkelet, Vasárnap és Vasárnapi Újság munkatársa, a Keleti Újság leggyakrabban közlő szerzői közt szerepelt verssel, prózával, színművekkel, irodalomkritikai és irodalompublicisztikai írásokkal. Az aradi Fekete Macska című erotikus és irodalmi lap, majd a Komédia című kolozsvári élclap szerkesztője (1923). Írásait közölte a Zsidó Jövő is.

Utóbb Budapestre költözött, ahol újabb kötetekkel jelentkezett. A nyilasterror áldozata lett.

Kötetei[szerkesztés]

  • A szolga éneke (verseskönyv, Marosvásárhely, 1920);
  • Kócos (két egyfelvonásos színjáték, Kolozsvár. 1921);
  • Ilyen vagyok! (versek, Kolozsvár, 1924);
  • Magányos éjszaka (versek, Marosvásárhely, 1926); *Loriel (regény, Kolozsvár, 1926).
  • A ricsei legenda (1941)
  • Üvegszekrény (1941)
  • Párisi kaland (1942)

Forrás[szerkesztés]

  1. Emlékkönyv (adatbázis). HDKE - Holokauszt Emlékközpont. (Hozzáférés: 2014. március 26.)[halott link]