Hajdúszovát
| Hajdúszovát | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Alföld | ||
| Vármegye | Hajdú-Bihar | ||
| Járás | Hajdúszoboszlói | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Váradi Jenő (független)[1] | ||
| Irányítószám | 4212 | ||
| Körzethívószám | 52 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2967 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 52,28 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 58 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 23′ 34″, k. h. 21° 28′ 43″Koordináták: é. sz. 47° 23′ 34″, k. h. 21° 28′ 43″ | |||
 Hajdúszovát
Pozíció Hajdú-Bihar vármegye térképén
| |||
| Hajdúszovát weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Hajdúszovát témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Hajdúszovát község Hajdú-Bihar vármegyében, a Hajdúszoboszlói járásban.
Fekvése[szerkesztés]
A Hajdúság, a Sárrét és a történelmi Bihar vármegye találkozásánál fekszik, Debrecentől 20 kilométerre délnyugatra, Hajdúszoboszlótól 9 kilométerre délkeletre.
A szomszédos települések: kelet felől Derecske, dél felől Földes, délnyugat felől Tetétlen, nyugat felől Kaba, északnyugat felől pedig Hajdúszoboszló. [Észak felől ez utóbbi városhoz tartozó külterületek határolják.]
Megközelítése[szerkesztés]
Csak közúton érhető el, Hajdúszoboszló felől a 4804-es, Debrecen, illetve Földes felől a 4805-ös, Derecske felől pedig a 4816-os úton. Határszélét délnyugaton érinti még egy rövid szakaszon a 4802-es út is.
Története[szerkesztés]
Szovátról az első biztos adat az 1332-37. évi pápai tizedjegyzékből ismert, amikor egyházas faluként szerepelt. A 13.század végén olyan erős volt a népség és annyira előrehaladt a gazdasági élet fejlődése, hogy szükségessé vált a templom építése, ezáltal rögződött a falu élete.
A település a középkorban századokon át Szabolcs vármegyéhez tartozott.
1898-ban vette fel a Hajdúszovát nevet.
A település határában több feltáratlan kunhalom található.
Közélete[szerkesztés]
Polgármesterei[szerkesztés]
| Időszak | Polgármester | Párt |
|---|---|---|
| 1990–1994 | Mózsik László | Független[3] |
| 1994–1998 | Hadházi László | Független[4] |
| 1998–2002 | Független[5] | |
| 2002–2006 | Független[6] | |
| 2006–2010 | Független[7] | |
| 2010–2014 | Vass Sándor | Független[8] |
| 2014–2019 | Váradi Jenő | Független[9] |
| 2019-től | Független[1] |
Népesedés[szerkesztés]
| Év | Népesség (fő) |
|---|---|
| 1900 | 3 476 |
| 1910 | 3 646 |
| 1920 | 3 763 |
| 1930 | 4 127 |
| 1949 | 4 084 |
| 1990 | 3 066 |
| 2001 | 3 151 |
| Lakosok száma | 3146 | 3119 | 3045 | 3022 | 2945 | 2967 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
2001-ben a település lakosságának 98%-a magyar, 2%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[10]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,7%-a magyarnak, 0,5% bolgárnak, 7,3% cigánynak, 0,2% románnak mondta magát (7,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 3,3%, református 24,8%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 58,8% (11,4% nem válaszolt).[11]
2022-ben a lakosság 93,2%-a vallotta magát magyarnak, 8,8% cigánynak, 0,2% németnek, 0,2% románnak, 0,1% ukránnak, 1,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 18,4% volt református, 1,9% római katolikus, 0,9% görög katolikus, 1,4% egyéb keresztény, 0,2% egyéb katolikus, 0,1% evangélikus, 0,1% ortodox, 50,3% felekezeten kívüli (26,7% nem válaszolt).[12]
Nevezetességei[szerkesztés]
- XVII. században épített 10 lőréses bástyafal
- 1785-87 között épült klasszicista református templom 39 méter magas neobarokk toronnyal
- 1794-ben épített parókia; amelyben falumúzeum is található
- Csőszház (1848 előtt)
- Templomkertje Hajdú-Bihar megye védett természeti értékeinek részét képezi.
Itt született[szerkesztés]
- 1912. augusztus 24-én dr. Némedi Lajos irodalomtörténész, professor emeritus, az irodalomtudomány doktora (1980), az Egri Pedagógiai Főiskola igazgatója, a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem volt rektorhelyettese és a Német Nyelv és Irodalom Tanszékének vezetője. [1][halott link]
Testvérvárosok[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Hajdúszovát települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 5.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ Hajdúszovát települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Hajdúszovát települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 18.)
- ↑ Hajdúszovát települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 3.)
- ↑ Hajdúszovát települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 3.)
- ↑ Hajdúszovát települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 3.)
- ↑ Hajdúszovát települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 13.)
- ↑ Hajdúszovát települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. május 3.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
- ↑ Hajdúszovát Helységnévtár
- ↑ Hajdúszovát Helységnévtár
További információk[szerkesztés]
- Hajdúszovát honlapja Archiválva 2022. március 21-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Hajdúszovát Közigazgatási Portálja Archiválva 2016. április 4-i dátummal a Wayback Machine-ben
A Hajdúszoboszlói járás települései | ||
|---|---|---|
 | ||
