Hajdúszoboszlói gyógyfürdő
 |
Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szöveg helyesírását és nyelvhelyességét, a tulajdonnevek átírását. Esetleges további megjegyzések a vitalapon. |
| Gyógyfürdő | |
 | |
| Hajdúszoboszlói gyógyfürdő Mediterrán part | |
| Település | Hajdúszoboszló |
| Cím | 4200 Hajdúszoboszló, Szent István park 1-3. |
| Hasznosítása | |
| Felhasználási terület | gyógyvizes üdülő |
| Elhelyezkedése | |
 Gyógyfürdő
Pozíció Hajdúszoboszló térképén
| |
 é. sz. 47° 27′ 07″, k. h. 21° 23′ 57″Koordináták: é. sz. 47° 27′ 07″, k. h. 21° 23′ 57″ | |
 | |
| Gyógyfürdő weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Gyógyfürdő témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Hajdúszoboszlói gyógyfürdő 1927 óta működik a városban. Pávai-Vajna Ferenc fedezte fel.
Fekvése[szerkesztés]
A hajdúszoboszlói gyógyfürdő a város üdülőövezetében a Bánomkertben helyezkedik el. A fürdő körül egy liget terül el. Két oldalról a József Attila utca és a Pávai Vajna Ferenc utca zárja le.
Megközelíthetősége[szerkesztés]
A autóval várost elkerülő 4-es főúton Hajdúszoboszló keleti, vagy nyugati részén a Belvároson keresztül a Bánomkertig.
Busszal könnyen megközelíthető, hiszen a fürdőhöz közel helyezkedik el a buszpályaudvar.
Vonattal a vasútállomásig és onnan az 1-es, 1A vagy a 2-es busszal elérhető.
Története[szerkesztés]
Hosszas tárgyalások után a város 1924-ben engedélyezte Pávai-Vajna Ferenc bányafőtanácsosnak és Pekár Dezső geofizikusnak. A kutatás lényegében arról szólt, hogy földgáz után kutassanak , bár Pávai már ekkor sejtette, hogy termálvíz is lehet a felszín alatt. Az úgynevezett Bánomkert délkeleti részén, a várostól északkeletre, 1925. október 26-án 1090 méter mélységből kitűnő minőségű földgáz tört fel, magával hozva a gyógyító erejű termálvizet, amely 73 Celsius-fokos, különös illatú, barnás színű, jódos és kénes összetételű. A városvezetés hamarosan felismerte a hőforrásban rejlő lehetőségeket, s a hatóságokkal folytatott, sokszor éles hangú tárgyalások után 1927 júliusára elkészült a fövenyfürdő, majd egy hévizes kádfürdő is. A város anyagi ereje azonban nem tette lehetővé a fejlesztést. Erre részvénytársaság alakult, amely 1928-ban megépítette az első vasbeton medencét. A belügyminiszter 1934-ben a hajdúszoboszlói fürdőt gyógyfürdővé nyilvánította.
Ezzel párhuzamosan indult meg a szállodák üdülőházak kiépítése a bánomkerti részben. A bevételnek és az üdülőtulajdonosok révén fejlődés és népesség-növekedés indult meg a városban.
Hajdúszoboszló arról is híres, hogy 1937-ben itt nyitották meg Magyarország első és sokáig egyetlen hullámmedencéjét. Az élményelem hamar híres lett. A meghajtása is különleges mivel a hullámkeltő lapátokat egy présre tették amely körkörösen mozog és két erős kb. 0,7 kv-os villanymotor hajtja. A szerkezetet manuálisan, a helyszínen indítják el és állítják le. Az elfolyó víz hasznosítására 1939-ben csónakázótavat létesítettek, 1941-ben már volt kádfürdő, 1942-ben pedig pezsgőfürdő is.
A gyógyfürdőhöz csatlakozó 30 hektáros parkban az ország egyik legszebb strandját alakították ki - gyógy-, strand- és gyermekmedencékkel, hullám- és pezsgőfürdővel, nyitott és fedett versenyuszodával. 2000 nyarán nyílt meg az Aquapark.
Medencék[szerkesztés]
| Medencék | ||
|---|---|---|
| Típus | Vízhőmérséklet | Mélysége |
| Gyógymedencék | kb:30-37°C | kb:80–120 cm |
| Hullámmedence | kb:28-29°C | kb:0–220 cm |
| Úszómedence | kb:26-27°C | kb:220–270 cm |
| Mediterrán part medence | kb:29-30°C | kb:0–180 cm |
| Pezsgőmedence | kb:30-33°C | kb:110 cm |
| Gyermekmedence | kb:30-34°C | kb:80 cm |
| I.a és I. b Termál medence | kb:30-34°C | kb:80–160 cm |
| I.c és I. d Hideg vizes medence | kb:27-28°C | kb:80–160 cm |
| I.e Langyos vizű medence | kb:29-30°C | kb:80–160 cm |
A felsorolt medencéken kívül találhatók súlyfürdők, kádmedencék, és egyéb meleg vizes medencék.
Galéria[szerkesztés]
-
Az Aquapark -
A strand és a gyógyfürdő medencéi -
Csigavonal, Rácz György 1979-ben felállított alkotása a gyógyfürdő területén -
Térdeplő nő, Konyorcsik János 1973-ban felállított alkotása a gyógyfürdő területén -
A hullámmedence -
Gyermekmedence fókával, a háttérben teknősbékával -
Gyermekmedence vízilóval -
A csónakázótó a partról -
A csónakázótó -
Kalózhajó a mediterrán parton -
Halász Csárda és Étterem -
Kerék Csárda -
Nőstény tőkés réce (latinul: anas platyrhynchos) a csónakázótavon -
Mediterrán part, háttérben a világítótoronnyal -
Világítótorony a mediterrán parton -
Prémium Zóna
Források[szerkesztés]
Külső hivatkozások[szerkesztés]
