Hajdú Imre (orvos)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hajdú Imre
Született1906. január 18.[1]
Tura
Elhunyt1977. szeptember 4. (71 évesen)[1]
Budapest
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
IskoláiFerenc József Tudományegyetem (–1930)
SablonWikidataSegítség

Hajdú Imre, névváltozata: Hajdu (Tura, 1906. január 18.Budapest, 1977. szeptember 4.)[2] orvos, radiológus.

Élete[szerkesztés]

Hajdu (Hirschler) Sándor (1872–1931) orvos és Benedek Ilona (1885–1918) fia. Tanulmányait a szegedi Ferenc József Tudományegyetemen végezte, ahol 1930-ban szerzett oklevelet. 1930–32-ben bécsi és lipcsei röntgenintézetekben tett tanulmányutat. 1933 és 1941 között a Pesti Izraelita Hitközség Szabolcs Utcai Kórházának röntgenosztályán dolgozott. 1941-ben besorozták, majd a szovjet hadsereghez szökött és az Önkéntes Magyar Zászlóalj soraiban harcolt. 1945-től ismét Budapesten működött és 1953-ig az általa alapított Radiológus Szakcsoport főtitkára volt. Ő volt az első, aki megszervezte a röntgenszakorvos-képzést 1951–1957 között. Később a Fővárosi János Kórház-Rendelőintézet Központi Röntgenlaboratóriumának főorvosaként dolgozott.

Főleg csonttani kérdésekkel és a gyomorbélrendszer röntgendiagnosztikájával foglalkozott. Több szakközleménye jelent meg.

A nagykőrösi zsidó temetőben nyugszik (1-3-320).

Munkái[szerkesztés]

  • Kiterjedt sziklacsontdestructio esete. Nákó Andrással. (Budapest, 1949)
  • Részleges nyelőcső és gyomor kettőzöttség fejlődési rendellenességének esete. Nyul-Tóth Pállal. (Budapest, 1950)
  • Készülék angiokardiographiához. Orbán Györggyel. (Budapest, 1957)

Díjai, elismerései[szerkesztés]

  • Munka Érdemrend arany fokozata (1966)[3]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Hajdu Imre, http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC05727/05787.htm
  2. Elhunyt Hajdú Imre”, Népszabadság, 1977. szeptember 8. (Hozzáférés ideje: 2021. február 20.) 
  3. Magyar Közlöny (1966. június 24.) 42. szám

Források[szerkesztés]