Hainaut-i Filippa angol királyné

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hainaut-i Filippa angol királyné
Philippe d'Avesnes de Hainaut
Filippa idealizált ábrázolása
Filippa idealizált ábrázolása

Anglia királynéja
Uralkodási ideje
1328. január 24. 1369. augusztus 15.
KoronázásaWestminster Apátság
1330. március 4.
ElődjeFranciaországi Izabella
UtódjaLuxemburgi Anna
Életrajzi adatok
UralkodóházAvesnes-ház
Született1314. június 24.
Valenciennes
Elhunyt1369. augusztus 15. (55 évesen)
Windsor
NyughelyeWestminsteri Apátság
1370. január 29.
ÉdesapjaI. Vilmos hainaut-i gróf
ÉdesanyjaValois Johanna hainaut-i grófné
Testvére(i)
HázastársaIII. Eduárd angol király
GyermekeiEduárd, Izabella, Johanna, William, Lionel, János, Edmund, Blanka, Mária, Margit, Tamás, Vilmos, Thomas
A Wikimédia Commons tartalmaz Hainaut-i Filippa angol királyné témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Hainaut-i Filippa vagy Philippe d'Avesnes de Hainaut (Valenciennes, 1314. június 24.Windsor, 1369. augusztus 15.) volt I. Vilmos hainaut-i gróf lánya, III. Eduárd angol király felesége, 1330 és 1369 között Anglia királynéja.

Élete[szerkesztés]

Filippa 1314. június 24-én[1][2] született Valenciennes-ben, az Hainaut-i grófság egyik legfontosabb városában. Apja az Avesnes-családból származó I. Vilmos hainaut-i gróf, anyja Valois Johanna (1294 - 1352), III. Fülöp francia király unokája és VI. Fülöp testvére. Szülei nyolc gyermeke közül a negyedik, az öt lánytestvér közül a második volt. Nővérét, Margitot IV. Lajos német-római császár vette feleségül. Bátyjuk, II. Vilmos hainaut-i gróf halála után Hainaut, Holland és Zeeland grófságokat Margit örökölte, miután kiegyezett Filippával.[3] Filippa férje, a későbbi III. Eduárd ugyan 1364-1365-ben felesége nevében vissza akarta követelni ezeket a területeket, de a Német-Római Birodalom területén fennálló szokásjog a férfiutódokat favorizálta[4] és a területek Margit fiára, Vilmosra, majd öccsére Albertre szálltak.

Filippát állítólag érdekelték a tudományok, a tanulás és anyja, Johanna nyomán sokat olvasott. Johannának köszönhető, hogy a francia kultúra és irodalom meghonosodott a hainaut-i udvarban.

Házassága[szerkesztés]

Hainaut-i Filippa és kísérete megérkezik Angliába.
Filippa koronázása 1330-ban (Jean Froissart krónikájából)

II. Eduárd angol király 1322-ben határozta el, hogy Anglia számára előnyös lenne egy stratégiai szövetség a Flamand Grófsággal és a kontinensre küldte Walter de Stapledon exeteri érseket, hogy szerezzen fia számára menyasszonyt. Stapledon azonban nemcsak Flandriát, hanem a szomszédos Hainaut-t is felkereste, hogy megszemlélje I. Vilmos gróf lányait. A püspök meglehetősen kedvező leírást küldött II. Eduárdnak az akkor 8 éves Filippáról[5]

1326 nyarán pedig Filippát eljegyezte Eduárd herceg, aki anyjával, Izabella angol királynéval érkezett Vilmos gróf udvarába segítséget kérve. Mivel a jegyesek másodunokatestvérek voltak, így a házasság létrejöttéhez pápai engedélyre is szükség volt, amelyet végül 1327 szeptemberében kaptak meg az Avignonban székelő XXII. János pápától. Filippa és kísérete, köztük nagybátyja, Hainaut-i János, 1327 decemberében érkeztek meg Angliába és december 23-án érték el Londont, ahol a feljegyzések szerint meleg fogadtatásban részesültek.[6]

Az esküvőre 1328. január 24-én, a yorki katedrálisban került sor, 11 hónappal azután, hogy Eduárdot királlyá koronázták.[7] Az esküvő után az ifjúpár az oxfordshire-i Woodstock palotába költözött és 1330. március 4-én Filippát is Anglia királynőjévé koronázták - addig Izabella anyakirályné nem akart lemondani a címről. A koronázásra a Westminsteri apátság templomában került sor, és júniusban megszületett a pár első gyermeke, Eduárd (a fekete herceg, aki egy évvel apja előtt halt meg).

1330 októberében Eduárd átvette a hatalmat, letartóztatta anyját és szeretőjét, akit később árulás vádjával kivégeztek. Izabella királyné pedig hátralevő éveit a norfolki Castle Rising kastélyban töltötte rabként. Filippa elkísérte férjét a skóciai és a kontinensen folytatott hadjáratokra is, ahol a százéves háború első összecsapásaira került sor. Filippa természetes kedvessége és együttérzése feltűnést keltett a kortársak körében, különösen azután, hogy lebeszélte férjét arról, hogy kivégeztesse az 1347-ben elfoglalt Calais hat elöljáróját.

Amikor férje hadjáratai idején Angliában maradt, régensként Filippa helyettesítette. A háborúk mellett felhívta férje figyelmét az angol gazdaság és kereskedelem támogatásának szükségességére.[8] Jean Froissart történetíró patrónusa volt és számos nagy értékű, miniatúrákkal illusztrálni kódex tulajdonosa volt.

Halála és emlékezete[szerkesztés]

III. Eduárd és Filippa királyné képmásai Filippa síremlékén

A mindig is kicsit túlsúlyos Filippa élete vége felé kimondottan elhízott. Élete során összesen 14 gyermeknek adott életet, akik közül kilencet túlélt. 1369. augusztus 15-én érte a halál a windsori kastélyban, 53 éves korában. Halálát feltehetően ödéma okozta. Az utókor leginkább kedves, közvetlen természetére emlékezett. Pártfogoltja, Jean Froissart írta róla: "A legkedvesebb királyné, a legnyíltabb és a legudvariasabb a kortársai között". Joshua Barnes középkori író szerint: "Filippa királyné jó természetű és elbűvölő személy volt, aki túltett a legtöbb nemes hölgyön jó természet és erkölcsös viselkedés terén.".

1370. január 29-én állami tiszteletadás mellett temették el a Westminsteri Apátságban, sírja Hitvalló Eduárd kápolnájának déli részén található és egy Jean de Liège által faragott alabástrom képmása díszíti.

Családja[szerkesztés]

Eduárd és Filippa házasságából tizenhárom gyermek született, köztük öt fiú, akik megérték a felnőttkort. A fiúk és számos leszármazottuk vetélkedése vezetett később a 15. században a rózsák háborúja néven ismert angol polgárháborúhoz.

  • Eduárd (1330 - 1376), a "Fekete herceg", halálig walesi herceg.
  • Izabella (1332 - 1379)
  • Johanna (1335 - 1348)
  • Vilmos (1337)
  • Antwerpeni Lionel (1338 - 1368), aki becenevét születési helyéről kapta. Clarence hercege
  • Genti János (1340 - 1399), Lancaster hercege
  • Edmund (1341 - 1402), York hercege
  • Blanka (1342)
  • Mária (1344 - 1362)
  • Margit (1346 - 1361)
  • Tamás (1347 - 1348)
  • Vilmos (1348)
  • Tamás (1355 - 1397), Gloucester 1. hercege

Leszármazása[szerkesztés]

Filippa maga is angol királyi vérből származott, mivel egyik őse Blois István angol király volt, akinek az egyik unokája, Matilda I. Henrik brabanti herceghez ment feleségül. Lányuk, Brabanti Matilda VI. Flóris holland gróf felesége lett, a házasságból származó Holland Adél pedig I. János hainaut-i gróf felesége lett, az ő dédunokájuk volt Filippa.

Ha megvizsgáljuk Filippa felmenőit, az Árpád-ház, a magyar királyi dinasztia neve is felbukkan, mivel Filippa anyósának nagyanyja, Aragón Izabella anyai nagyapja nem más volt, mint II. András magyar király a 13. századból. (II. András nagyapja II. Géza magyar király volt, nagyanyja pedig Kijevi Eufrozina, aki Gitta unokája volt. Wessex-i Gitta hercegnő II. Harold leánya volt.) Egyszóval Filippa igen előkelő ősökkel rendelkezett, hiszen egyik dédapja nápolyi király volt, a másik francia uralkodó, a harmadik Aragónia királya volt, míg a negyedik Magyarország uralkodója volt.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. David Williamson, Debrett's Kings and Queens of Britain, p.81, Webb and Bower Publishers, Ltd., London, 1986
  2. Crawley szerint január 25. és február eleje között
  3. Forrás: Geoffroy G. Sury, « Bayern Straubing Hennegau: la Maison de Bavière en Hainaut, XIVe - XVe s. », Edit. Geoffroy G. Sury, Bruxelles, © 2010 (2e éd.), p. 66. Egy 1346-ra datált oklevél szerint Margit császárné és Filippa királyné megegyeztek elhunyt bátyjuk, II. Vilmos örökségének felosztásában, vagyis Filippa lemondott minden követeléséről Hainaut, Holland és Zeeland grófságok vonatkozásában.
  4. Forrás: Geoffroy G. Sury, « Bayern Straubing Hennegau, XIV - XVe s.: la Maison de Bavière en Hainaut », Edit. Geoffroy G. Sury, Bruxelles, © 2010 (2e éd.), p. 128. 1364. május 12-18. között Albert herceg (akkor még bátyja nevében régens) Hainaut, Holland, Zeeland és Frízia nemességének véleményét kérte III. Eduárd követelésével kapcsolatban, aki felesége jogána magának követelte a grófságokat. A nemesi rendek azonban, a térség szokásjogára hivatkozva, kijelentették, hogy a trón az elsőszülött fiú örökösök kaphatják meg és ellenzik III. Eduárd követelését.
  5. "The lady ..... has not uncomely hair, betwixt blue-black and brown. Her head is clean-shaped; her forehead high and broad, and standing somewhat forward. Her face narrows between the eyes, and the lower part of her face is still more narrow and slender than the forehead. Her eyes are blackish-brown and deep. Her nose is fairly smooth and even, save that it is somewhat broad at the tip and flattened, yet it is no snub-nose. Her nostrils are also broad, her mouth fairly wide. Her lips somewhat full, and especially the lower lip. Her teeth which have fallen and grown again are white enough, but the rest are not so white. The lower teeth project a little beyond the upper; yet this is but little seen. Her ears and chin are comely enough. Her neck, shoulders, and all her body and lower limbs are reasonably well shapen; all her limbs are well set and unmaimed; and nought is amiss so far as a man may see. Moreover, she is of brown skin all over like her father; and in all things she is pleasant enough, as it seems to us."
  6. Thomas B. Costain, The Three Edwards, p.249, Doubleday and Company, Garden City, New York, 1958
  7. Amelynek ellenére a királyságot továbbra is anyja, az özvegy Izabella királyné és szeretője, Roger Mortimer gróf irányította
  8. Thomas B. Costain, The Three Edwards, p.242, Doubleday and Company, Garden City, New York, 1958

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Philippa of Hainault című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források[szerkesztés]