Hadrovci (Kotor-Varoš)
| Hadrovci | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| község | Kotor-Varoš |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 51 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 146 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 20,6 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 7,09 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 36′ 55″, k. h. 17° 18′ 30″44.615300°N 17.308300°EKoordináták: é. sz. 44° 36′ 55″, k. h. 17° 18′ 30″44.615300°N 17.308300°E | |
 | |
Hadrovci (szerbül: Хадровци), falu Bosznia-Hercegovinában, a Bosanska Krajina keleti részén, Kotor-Varoš községben, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése
[szerkesztés]A település Bosznia-Hercegovina északi részén, Banja Lukától légvonalban 20, közúton 32 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 5, közúton 9 km-re nyugatra, a Čemernica-hegység keleti nyúlványain, 550-782 méteres magasságban található.
Népessége
[szerkesztés]| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[3] |
Népesség 2013[3] |
|---|---|---|
| Szerb | 23 | 0 |
| Bosnyák | 607 | 146 |
| Horvát | 3 | 0 |
| Jugoszláv | 0 | 0 |
| Egyéb | 0 | 0 |
| Összesen | 633 | 146 |
Története
[szerkesztés]A muszlim település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Banja Luka-i járáshoz tartozó településnek 19 háztartása és 147 muszlim lakosa volt.[4] 1910-ben a Kotor Varoš-i járáshoz tartozó településen 38 háztartást, 210 muszlim és 9 ortodox lakost találtak.[5] A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. 1921-ben 209 lakosa volt, akik közül 196 muszlim bosnyák, 9 ortodox szerb és 4 római katolikus horvát volt.[6] Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Vrbaska banovina része lett, amelynek székhelye Banja Luka volt. Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború után 1992-ig a szocialista Jugoszlávia részeként a Bosznia-Hercegovinai Népköztársasághoz tartozott. A boszniai háborúban a falu muszlim lakosságát elűzték, mecsetüket lerombolták. A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál Kotor-Varoš község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.
Nevezetességei
[szerkesztés]A falu mecsetét 1992-ben a boszniai szerb félkatonai erők tüzérséggel szétlőtték. A robbanások következtében az épület teljesen megsemmisült, romhalmazzá változott. A mecset kiégett, teteje teljesen megsemmisült, belseje és az ég felé nyílt. A főfalak többszörös lövedékbecsapódás miatt megsérülnek, de továbbra is állva maradnak a tetővonal magasságáig. A mecset bejárati karzata beomlott. A mecset minaretje közvetlenül az alapja fölött kettétört; a megmaradt csonkot egy robbanás törölte el. A mecsetet háború után újjáépíették.[7]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20281
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20281
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Čelinac (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2025. április 20.)
- ↑ Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 36. o.
- ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 192. o.
- ↑ Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 146. o.
- ↑ Dževar mosque. heritage.sensecentar.org. (Hozzáférés: 2025. május 8.)
További információk
[szerkesztés]
