Habsburg–Lotaringiai Ferdinánd Károly Antal főherceg
| Ferdinánd Károly Antal | |
 | |
| Uralkodóház | Habsburg–Lotaringiai |
| Született | 1754. június 1. Bécs |
| Elhunyt | 1806. december 24. (52 évesen) Bécs |
| Nyughelye | Császári kripta |
| Édesapja | Lotaringiai Ferenc István |
| Édesanyja | Ausztriai Mária Terézia |
| Házastársa | Modenai Mária Beatrix |
| Gyermekei | Mária Terézia szárd–piemonti királyné Mária Leopoldina pfalzi és bajor választófejedelemné IV. Ferenc modenai herceg Ferdinánd Károly főherceg Miksa József főherceg Károly Ambrus esztergomi hercegprímás Mária Ludovika osztrák császárné |
| Vallása | római katolikus |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ferdinánd Károly Antal témájú médiaállományokat. | |
Ferdinánd Károly Antal (németül: Ferdinand Karl Anton, olaszul: Ferdinando Carlo Antonio; Bécs, Osztrák Főhercegség, 1754. június 1. – Bécs, Osztrák Császárság, 1806. december 24.), Habsburg–Lotaringiai-házból származó osztrák főherceg, a Milánói Hercegség kormányzója 1765 és 1796 között, valamint Estei Mária Beatrixszal kötött házasságra révén modenai és reggiói herceg, ám a napóleoni háborúk miatt sosem uralkodott. A Habsburg–Estei ág megalapítója.
Élete[szerkesztés]
Származása[szerkesztés]
Ferdinánd Károly Antal főherceg 1754-ben született Bécsben.
Édesapja I. Ferenc német-római császár (1708–1765) volt, édesanyja Mária Terézia császárné, Ausztria uralkodó főhercegnője, magyar és cseh királynő (1717–1780).
A császári pár 16 gyermekének sorában Ferdinánd Károly született tizennegyedikként. Bátyjai közül két későbbi császár került ki, II. József és II. Lipót.
- Mária Erzsébet Amália főhercegnő (1737-1740), kisgyermekkorban meghalt.
- Mária Anna Jozefa főhercegnő (1738-1789), betegsége miatt egy Klagenfurti kolostorba vonult vissza.
- Mária Karolina Ernesztina főhercegnő (1740–1741), kisgyermekkorban meghalt.
- József Benedek Ágost főherceg (1741–1790), később II. József néven német-római császár, magyar és cseh király (1764–1790).
- Mária Krisztina főhercegnő (1742–1798), aki 1766-ban Albert Kázmér szász–tescheni herceghez (1738–1822) ment feleségül.
- Mária Erzsébet főhercegnő (1743–1808), akit XV. Lajos francia király feleségéül szántak, de betegsége miatt egy innsbrucki kolostorba kényszerült vonulni.
- Károly József Emánuel főherceg (1745–1761), fiatalon meghalt.
- Mária Amália főhercegnő (1746–1804), aki 1769-ben I. Ferdinánd parmai herceghez (1751–1802) ment feleségül.
- Péter Lipót József főherceg (1747–1792), I. Lipót néven Toszkána nagyhercege, 1790–92 között II. Lipót néven német-római császár, magyar és cseh király.
- Mária Karolina főhercegnő (*/† 1748), születésekor meghalt.
- Mária Johanna Gabriella főhercegnő (1750–1762) akit IV. Ferdinánd nápolyi királlyal jegyeztek el, de meghalt az esküvő előtt.
- Mária Jozefa főhercegnő (1751–1767), akit elhalt nővére, Johanna Gabriella után szintén IV. Ferdinánd nápolyi királlyal jegyeztek el, de ő is meghalt az esküvő előtt.
- Mária Karolina Lujza főhercegnő (1752–1814), aki elhalt nővérei helyett 1768-ban feleségül ment IV. Ferdinánd nápolyi királyhoz (1751–1825), a későbbi I. Ferdinánd nápoly–szicíliai királyhoz, így Nápoly és Szicília királynéja lett.
- Ferdinánd Károly Antal főherceg (1754–1806), Lombardia főkormányzója, aki Estei Mária Beatrix modenai hercegnőt (1750–1829) vette feleségül.
- Mária Antónia főhercegnő (1755–1793), aki 1770-ben XVI. Lajos francia király felesége lett. Lajos Károly francia trónörökös herceg édesanyja. A francia forradalom során férjével együtt kivégezték. Fia 1795-ben fogságban halt meg.
- Miksa Ferenc főherceg (1756–1801), püspök, kölni választófejedelem, a Német Lovagrend nagymestere.
Házassága, gyermekei[szerkesztés]
1771. október 15-én Milánóban feleségül vette Mária Beatrix modenai hercegnőt (1750–1829), az utolsó Este-házi uralkodó herceg leányát. Házasságával megalapította a Habsburg–Lotaringiai-ház Este–Modenai ágát. Tíz gyermekük közül heten érték meg a felnőttkort.
- József Ferenc főherceg (*/† 1772), születésekor meghalt.
- Mária Terézia Johanna főhercegnő (1773–1832), aki I. Viktor Emánuel szárd–piemonti királyhoz ment feleségül.
- Jozefina főhercegnő (1775–1776), kisgyermekként meghalt.
- Mária Leopoldina főhercegnő (1776–1848), aki Károly Tivadar (Theodor) pfalzi és bajor választófejedelemhez, majd Ludwig von Arco grófhoz ment feleségül.
- Ferenc József Károly főherceg (1779–1846), 1814–1846-ig IV. Ferenc néven Modena uralkodó hercege, aki Savoyai Mária Beatrix szárd királyi hercegnőt vette feleségül.
- Ferdinánd Károly József főherceg tábornagy (1781–1850), a napóleoni háborúkban a császári hadak főparancsnoka, 1830-tól Galícia főkormányzója.
- Miksa József főherceg (1782–1863) tüzértábornok, erődítési szakértő, 1835–63-ig a Német Lovagrend 56. Nagymestere.
- Mária Antónia főhercegnő (1784–1786), kisgyermekkorban meghalt.
- Károly Ambrus főherceg (1785–1809), magyar hercegprímás, 1808-tól esztergomi érsek.
- Mária Ludovika Beatrix főhercegnő (1787–1816), osztrák császárné, magyar és cseh királyné, I. Ferenc osztrák császár harmadik felesége.
Lombardia főkormányzója[szerkesztés]
1780-ban a főherceg Lombardia főkormányzója lett. Bátyja, II. József császár szigorúan megszabta a tartomány kormányzásának irányvonalát, kevés politikai játékteret hagyott öccsének. Modenát azonban 1796-ban francia forradalmi csapatok foglalták el, ekkor el kellett menekülniük. Triesztben és Brünnben laktak. Az 1801-es lunéville-i békében Károly Ferdinánd főherceg kárpótlásul megkapta Breisgau és Ortenau hercegségeket. 1805-ben, a pozsonyi békében azonban ezeket a birtokokat is elveszítette.
A család visszaköltözött Ausztriába, Bécsújhelyen és a bécsi Belvedere kastélyban éltek.
Ferdinánd Károly Antal és Mária Beatrix modenai hercegnő házasságából 9 gyermek született, közülük a legifjabb, Mária Ludovika Beatrix főhercegnő (1787–1816) 1808-ban I. Ferenc osztrák császár harmadik felesége lett.
1803-ban megszerezte a Nádasdyak sárvári birtokait, ahol komoly építkezésekbe kezdett: kastéllyá alakította a Nádasdy-várat, és parkot létesített, amelynek mai utóda a Sárvári Arborétum.
Ferdinánd főherceg 1806-ban hunyt el, özvegye 13 évvel élte őt túl. Mária Beatrix 1814-ben, a bécsi kongresszus határozata értelmében visszakapta anyai örökségét, Massa és Carrara hercegségeket. Ő 1829. november 14-én halt meg Bécsben. A Modena és Reggio Hercegséget fia, Ferenc főherceg örökölte.
Külső hivatkozások[szerkesztés]
Irodalom[szerkesztés]
- Friedrich Weissensteiner: Die Söhne Maria Theresias, Kremayer & Scheriau, Bécs, 1991.
