Gottlieb Haberlandt
(Haberlandt Gottlieb szócikkből átirányítva)
| Gottlieb Haberlandt | |
 | |
| Született | 1854. november 28.[1][2][3] Magyaróvár |
| Elhunyt | 1945. január 30. (90 évesen)[1][2][3] Berlin[4] |
| Állampolgársága |
|
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Bécsi Egyetem |
| Sírhelye | Wilmersdorf Cemetery |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Gottlieb Haberlandt témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Gottlieb Johann Friedrich Haberlandt (Magyaróvár, 1854. november 28. – Berlin, 1945. január 30.) osztrák botanikus. Édesapja Friedrich Haberlandt agrártudós, bátyja Michael Haberlandt etnológus.
Életpályája[szerkesztés]
A bécsi egyetemen tanult, ahol 1876-ban doktorált. Ezután Simon Schwendenernél dolgozott a tübingeni egyetemen. 1888-tól a botanika professzora a grazi technikai főiskolán, majd 1910-től a berlini egyetemen. Ő alapozta meg a növényanatómia fiziológiáját és a növényi hormonok társfelfedezője.
Munkái[szerkesztés]
- Die Schutzeinrichtungen in der Entwickelung der Heimpflanze. Wien, 1877
- Die Entwickelungsgeschichte des mechanischen Gewerbesystems der Pflanzen. Leipzig, 1879
- Physiologische Pflanzenanatomie. Leipzig, 1884
- Über die Beziehungen zwischen Funktion und Lage des Zellkerns bei den Pflanzen. Jena, 1887
- Das reizleitende Gewebesystem der Sinnpflanze. Leipzig, 1890
- Eine botanische Tropenreise nach dem indo-malayschen Archipel. Leipzig, 1899
- Über Erklärung in der Biologie. 1900
- Die Lichtsinnesorgane der Laubblätter. 1905
- Sinnesorgane im Pflanzenreich zur Perzeption mechanischer Reize. 1906
- Eine botanische Tropenreise. Indo-malayische Vegetationsbilder und Reiseskizzen. 1910
- Über Pflanzenkost in Krieg und Frieden : ein Vortrag. 1916
- Physiologie und Ökologie. I. Botanischer Teil. 1917
- Das Ernährungsproblem und die Pflanzenphysiologie. 1918
- Goethe und die Pflanzenphysiologie. 1923
- Erinnerungen, Bekenntnisse und Betrachtungen. 1933
- Botanische Vademecum für bildende Künstler und Kunstgewerbler. 1936
- Über das Wesen der morphogenen Substanzen (?)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. május 3.)
- ↑ a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 31.)
Források[szerkesztés]
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái.
- Österreich Lexikon
További információk[szerkesztés]
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939–2002
- A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. Szerk. Bokor József). Bp., Pallas-Révai, 1893–1904
- Révai nagy lexikona. Bp., Révai, 1911–
- Új Idők lexikona. Bp., Singer és Wolfner, 1936–1942
- Haberlandt Emléknap. Mosonmagyaróvár, 1995. szeptember 1. / Haberlandt Gedänktag; Mosonmagyaróvári Városvédő Egyesület, Mosonmagyaróvár, 1995
