HMS Good Hope (páncélos cirkáló)
| HMS Good Hope | |
 | |
| Hajótípus | Páncélos cirkáló |
| Üzemeltető |  Brit Királyi Haditengerészet |
| Hajóosztály | Drake-osztály |
| Pályafutása | |
| Építő | Fairfield Shipyard (Govan) |
| Építés kezdete | 1899. szeptember 11. |
| Vízre bocsátás | 1901. február 21. |
| Szolgálatba állítás | 1902 |
| Sorsa | Elsüllyedt az Coronel-foki csata során, 1914. november 1-jén |
| Általános jellemzők | |
| Vízkiszorítás | 14 100 t |
| Hossz | 157 m (vízvonal) 161,4 m (teljes) |
| Szélesség | 21,6 m |
| Merülés | 8,5 m |
| Sebesség | 23 csomó |
| Hatótávolság | 13 000 km 14 csomós sebesség mellett |
| Fegyverzet |
|
| Páncélzat |
|
| Legénység | 900 fő |
 A Wikimédia Commons tartalmaz HMS Good Hope témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A HMS Good Hope a Brit Királyi Haditengerészet 14 100 tonna vízkiszorítású, Drake osztályú páncélos cirkálója. A hajó eredetileg HMS Africa nevet kapta volna, de vízrebocsátása előtt átkeresztelték. A Good Hope építését 1899. szeptember 11-én kezdték, majd 1901. február 21-én bocsátották vízre. A hajó legnagyobb fegyvere egy 230 mm-es löveg volt, ami miatt ez a hajó lett 1906-ban, az Atlanti flotta 1. cirkáló rajának (1st Cruiser Squadron) zászlóshajója. A cirkáló 1908-ban a 2. cirkáló raj (2nd Cruiser Squadron) zászlóshajójává vált.
A Good Hope-ot 1913-ban a Tartalék Flottába helyezték, de nem sokkal az első világháború kitörése előtt, csatlakozott a 6. cirkáló rajhoz (6th Cruiser Squadron). A 6. cirkáló raj kezdetben a Scapa Flowban tartózkodó Nagy Flottához (Grand Fleet) volt rendelve, hogy helyettesítse a 4. cirkáló rajt (4th Cruiser Squadron), melyet korábban Sir Christopher Craddock ellentengernagy irányítása alatt Észak-Amerika partjaihoz küldtek, hogy védjék a brit érdekeket a mexikói forradalom ideje alatt.
Az Admiralitás úgy gondolta, hogy a New Yorkban és a számos többi amerikai kikötőben lévő német óceánjárók könnyedén átalakíthatóak segédcirkálókká, az - Admiralitás szerint - bennük elrejtett lövegek gyors felszerelésével, ezért a Good Hope-ot odavezényelték, hogy támogassa Craddock csapatait. A cirkáló 1914. augusztus 2-án hagyta el a Portsmouth-i kikötőt Philip Francklin kapitány parancsnoksága alatt. Amikor a hajó megérkezett Halifaxba, annak ellenére, hogy a hajó legénységének 90%-a tartalékosokból állt, akiknek nagyon kevés idejük volt, hogy hozzászokjanak a cirkálóhoz, a Good Hope lett Craddock zászlóshajója, mert az gyorsabb volt mint az addigi zászlóshajó, a HMS Suffolk.
A következő néhány hétben a Good Hope a brit kereskedelmi hajókat kísérte déli útjaikon egészen Pernambucoig, később pedig a Falkland-szigetekig. Október 22-én a hajó elhagyta a Falkland-szigeteki Stanley kikötőjét, hogy a Horn-fokon átkelve, a német Kelet Ázsiai hajóraj keresésére induljon.
A HMS Good Hope-ot és a HMS Monmouth-ot, a Maximilian von Spee tengernagy irányítása alatt álló Scharnhorst és a Gneisenau süllyesztette el, Chile partjainál a Coronel-foki csatában 1914. november 1-jén. A hajóval együtt az egész legénység odaveszett.
Források[szerkesztés]
- Geoffrey Bennet. Coronel and the Falklands. Birlinn Limited (2000). ISBN 1-84158-045-7
- Jane's Fighting Ships of World War I. Studio Editions (1990). ISBN 1-85170-378-0
- The Coronel Memorial
Lásd még[szerkesztés]
- HMS Good Hope nevet viselő hajók listája.
.png){kind=small}
