UH–60 Black Hawk

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(HH–60 Pave Hawk szócikkből átirányítva)
UH–60 Black Hawk
Sikorsky UH–60 Black Hawk
Sikorsky UH–60 Black Hawk

FunkcióTöbbcélú szállító helikopter
GyártóSikorsky Aircraft
Gyártási darabszám4000

Személyzet2-4 fő (2 pilóta és további 1-2 fegyverkezelő); 14 katona vagy 6 hordágy szállítására alkalmas
Első felszállás1974
Méretek
Hosszrotorral 19,76 m
Magasság5,13 m
Tömegadatok
Szerkezeti tömeg4819 kg
Tömeg üzemanyaggal7375 kg
Max. felszállótömeg11 113 kg
Hajtómű
Hajtómű2db General Electric T700-GE-701 gázturbina
Repülési jellemzők
Max. sebesség357 km/h
Hatósugár592 km
Hatótávolság2220 km
Legnagyobb repülési magasság5790 m
Emelkedőképesség3,6 m/s
Fegyverzet
Beépített fegyverzet2db 7.62 mm M60 gépágyú vagy M134 minigun
Háromnézeti rajz
Az UH–60A háromnézeti képe.
Az UH–60A háromnézeti képe.
A Wikimédia Commons tartalmaz UH–60 Black Hawk témájú médiaállományokat.

Az UH–60 Black Hawk a Sikorsky Aircraft által fejlesztett és gyártott, egy fő és egy farokrotoros, két gázturbinával felszerelt, közepes teherbírású, többcélú szállítóhelikopter.

A gép a Sikorsky S-70 alapján készült, amely az 1970-es évek elején kiírt Utility Tactical Transport Aircraft System tendert az YUH-60A modellel nyerte el. A közbeszerzés célja az UH–1 Huey felváltása volt. Az UH–60 Black Hawk az amerikai haderők számos ágában lát el szállítási és mentési feladatokat.

Fejlesztése[szerkesztés]

M60 géppuskával felszerelt UH-60 Black Hawkok Irakban

A Black Hawkot az amerikai hadsereg harcászati légiszállítási közbeszerzésére fejlesztették ki. A tendert 1972 januárjában írták ki az UH-1 Huey leváltására[1] A Sikorsky négy prototípust készített. A géptípus első változata, az YUH-60 1974 októberében szállt fel először. A gépet a hadsereg a konkurens Boeing-Vertol YUH-61A típussal hasonlította össze. Az első szintű értékelésben arra voltak kíváncsiak, hogy a gépet biztonságosan lehet-e üzemeltetni. A négy prototípusból hármat 1976 márciusában az amerikai hadsereghez szállítottak további tesztelésre - az utolsó gépet a Sikorsky belső fejlesztésre és berepülésre megtartotta. A közbeszerzést a Sikorsky helikoptere nyerte, és az UH-60A-t 1979-ben az amerikai hadsereg hadrendbe állította.

Az 1980-as évek vége felé a típust a 89-26179 sorszámú géptől kezdve a továbbfejlesztett UH-60L modellként gyártották. Az L modell az erősebb GE T-700-GE-701C hajtóműnek köszönhetően nagyobb emelőképességgel rendelkezett. A jelenleg is kifejlesztés alatt álló UH-60M modell még erősebb hajtóművekkel és fejlett fedélzeti elektronikával a 2020-as évekig terjeszti ki az UH-60A és -60L modellek élettartamát.

Tervezése[szerkesztés]

A Black Hawk helikoptersorozat számos küldetés elvégzésére képes: harcászati csapatszállítás, elektronikus hadviselés, légi mentés stb. A VH-60N változat VIP személyek szállítására szakosodott: kongresszusi képviselők, magas rangú politikusok. Amikor az amerikai elnök utazik egy ilyen helikopteren, akkor annak mindenkori hívójele Marine One.[2] Légideszant-hadműveletek során a Black Hawk tizenegy fegyveres katonát tud szállítani, illetve egy 105 mm-es tüzérségi ágyút tud harminc lövedékkel és négyfős kezelőszemélyzetével a megfelelő helyre juttatni. Belső rakterében 1170 kg terhet, külső függesztett teherként pedig 4050 kg terhet képes szállítani.

Egy Black Hawk ára a kiépítéstől, felszereltségtől és a megrendelt helikopterek számától függ. Az amerikai hadsereg részére szállított UH-60L Black Hawk darabja 5,9 millió dollárba kerül, míg a légierő MH-60G Pave Hawkja 10,2 millióba.[3]

Változatai[szerkesztés]

Az amerikai elnököt egy különlegesen kiépített VH-60N szállítja
Az amerikai légierő MH-60-a a kaliforniai Fox Field repülőtéren

Az UH-60-at számos változatban gyártják. Az amerikai hadseregben rendszeresített változat szárnycsonkjaira négy modult lehet felszerelni - ezek lehetnek külső üzemanyagtartályok vagy fegyverzet.[4] A többi változat ettől műszakilag és felszereltségileg is eltérhet.

UH-60 Black Hawk[szerkesztés]

  • UH-60A Black Hawk: A US Army eredeti változata. Négyfős személyzet és[5] 11 utas. T-700-GE-700 hajtómű[6]
  • UH-60A RASCAL: A NASA 25 millió dolláros Rotorcraft-Aircrew Systems Concepts Airborne Laboratory programjában vesz részt. Ez a program a helikopterek irányíthatóságát kutatja[7][8]
  • EH-60A Black Hawk: Elektronikus hadviseléshez átalakított változat.[6]
  • MH-60A Black Hawk: További avionikával, precíziós navigációs berendezéssel, infravörös kamerával és légi utántöltéssel felszerelt változat. T-700-GE-701 hajtómű.[6]
  • YEH-60B Black Hawk: Különleges radar- és avionikai felszerelésű prototípus célmegjelölési rendszerek kipróbálására.[6]
  • UH-60C Black Hawk: Parancsnoki változat.
  • EH-60C Black Hawk: Különleges elektronikai berendezésekkel és külső antennával felszarelt UH-60A.[6]
  • UH-60L Black Hawk: T-700-GE-701C vagy -701D/CC hajtóművekkel[6] felszerelt UH-60A, megerősített reduktorral és vibrálás-csillapítókkal.[2] Archiválva 2007. június 8-i dátummal a Wayback Machine-ben
  • EUH-60L: Légi deszantos parancsnokok számára kialakított elektronikai berendezések[6]
  • EH-60L Black Hawk: Továbbfejlesztett elektronikával felszerelt EH-60A.[6]
  • UH-60M Black Hawk: Széles forgószárnymetszettel, T-700-GE-701D hajtóművekkel, megerősített reduktorral, IVHMS fedélzeti számítógéppel és digitális műszerezettséggel feljavított UH-60L. Várhatóan a hadsereg összes -A és -L modelljét lecseréli.[3] Archiválva 2008. október 17-i dátummal a Wayback Machine-ben
  • UH-60Q Black Hawk: Mentőhelikopterré átalakított UH-60A.[6]

SH–60 Seahawk[szerkesztés]

  • YSH–60B Seahawk: Az SH–60B változatot megelőző kutatási modell.[6]
  • SH–60B Seahawk: Az UH–60A alapján, Mark III aviaonikával készített tengerészeti változat az amerikai haditengerészet számára.[6]
  • NSH–60B Seahawk: Állandó jelleggel repülési kísérletekre átalakított modell.[6]
  • SH–60F Seahawk: 1988-ban továbbfejlesztett haditengerészeti változat, csörlővel leereszthető szonárral felszerelve.[6]
  • NSH–60F Seahawk: A VH–60N pilótafülke modernizálási programhoz módosított SH-60F.[6]
  • HH–60H Seahawk: Támadó és védekező fegyverekkel felszerelt SH-60F. T-700-GE-401 hajtóművek.[6]
  • MH–60R Seahawk: Többféle küldetésre átalakított SH-60B. T-700-GE-401 hajtóművek.[6]
  • MH–60S Knighthawk: A haditengerészet többféle küldetésre átalakított harci támogató helikoptere. Használják kutatási-mentési feladatokra, harci mentésre, sebesültek evakuálására, légi aknásításra és hajók elleni rakétás támadásra. T-700-GE-401 hajóművek.[6]

HH/MH–60 Pave Hawk[szerkesztés]

  • HH–60G Pave Hawk
    Az amerikai légierő (USAF) számára a harci kutató és mentő feladatokra átalakított UH–60A változat, amellyel a Sikorsky HH–3E Jolly Green Giant helikoptereit váltották ki. A „Pave” az USAF többféle jelentésű fedőkódja volt az 1970-es években futó repülőgép-fedélzeti elektronikák fejlesztésére. A Pave Low és Pave Hawk helikopterek esetében ez a Precision Avionics Vectoring Equipment-t rövidíti. Többek között felszerelték egy 60 méteres 270 kg teherbírásó mentőcsörlővel és légi utántöltő felszereléssel, ami az USAF helikopterein nem volt általános.[6]
  • MH–60G Pave Hawk
    Az USAF különleges műveleti bevetéseihez átalakított változata: nagy kapacitású külső üzemanyagtartályok, légi utántöltés, infravörös kamera, modernizált radar, erősebb T–700–GE–700/701 gázturbinák.[6]
  • MH–60K Black Hawk
    Az amerikai hadsereg (US Army) különleges műveleti bevetéseihez átalakított változata, egyedül a Kentucky-i Fort Campbellben állomásozó 160. különleges műveleti légiezred (160. SOAR) alkalmazta. Továbbfejlesztett változata az MH–60L.
  • HH–60L
    Mentőhelikopterré átalakított UH–60L.[6] Külső mentőcsörlő, mentőorvosi műszerek, légkondicionálás, oxigén- és vákuum-rendszer, hordágyemelő-rendszer.[4] Archiválva 2007. május 29-i dátummal a Wayback Machine-ben
  • MH–60L
  • MH–60L Direct Action Penetrator (DAP)
    Kommandóbevetésekhez használt változat, kizárólag a 160. különleges műveleti légiezred (160. SOAR) használja. Ezt a változatot fel lehet szerelni az M230 Chain Gun 30 mm-es gépágyúval, Hydra 70 rakétablokkokal, valamint az oldalajtókból oldalra vagy előre irányítható M134D Minigun forgócsöves gépágyúkkal.[9]
  • HH–60M
    Mentőhelikopterré átalakított UH–60M.[6]
  • HH–60W Jolly Green II; Combat Rescue Helicopter (CRH)
    Az UH–60M alapjain kifejlesztett harci kutató–mentő (CSAR) helikopterváltozat. Az USAF 113 darabot rendelt meg a HH–60G Pave Hawk-ok leváltására, 2020 tavaszától kezdődött az alacsony ütemű gyártás (LRIP).[10]

Egyéb változatok[szerkesztés]

A 6016-os USCG-sorozatszámú HH–80J
A 6016-os USCG-sorozatszámú HH–80J
Az egyik Marine One
Az egyik Marine One
  • HH–60J Jayhawk
    Az amerikai parti őrség (USCG) változatát egy 60 méter hosszú, 270 kg teherbírású mentőcsörlővel szerelték fel. A változatot modernizálást követően MH–60T-re nevezték át. Összesen 42 darab épült, valamint 3 darab átépítéssel.
    VH–60D Nighthawk
    VIP felszereltségű HH–60D, az amerikai elnök szállítására használja a tengerészgyalogság (USMC), T700–GE–401C gázturbinákkal van felszerelve. Később VH–60N-re nevezték át.
    VH–60N Whitehawk
    VIP felszereltségű HH–60D, az amerikai elnök szállítására használja a USMC.
    VH–60M Black Hawk
    Becenevén a „Gold Top” („aranytetejű”). Jelentősen módosított UH–60M változat, különleges VIP-személyszállításra alkalmazzák. Az egyesített vezérkar, a Kongresszus vezetői és más védelmi minisztériumi személyeket szállítanak ezzel a változattal, a virginiai Fort Belvoir-ban települő 12. légi zászlóalj (12th Aviation Battalion) üzemelteti.

Export változatok[szerkesztés]

  • UH-60J Black Hawk: Export változat a japán tengeri önvédelmi erők számára. Az S-70-12 néven is ismert változatot a Mitsubishi Heavy Industries gyártja licenc alapján.[11]
  • UH-60JA Black Hawk: Export változat a japán szárazföldi önvédelmi erők számára. Szintén a Mitsubishi Heavy Industries gyártja.[11]
  • AH-60L Arpía III: Export változat Kolumbia számára - támadó fegyverzet (könnyű rakéták és gépágyúk), modernizált elektronikai rendszer, infravörös kamera, radar.
  • AH-60L Battle Hawk: Export változat az ausztrál hadsereg számára.
  • UH-60P Black Hawk: Export változat Dél-Korea számára, kiépítésében hasonlít az UH-60L-hez.[6]

Üzemeltetői[szerkesztés]

 Amerikai Egyesült Államok
Az Amerikai Egyesült Államok Légiereje Az Amerikai Egyesült Államok Légiereje
Az Amerikai Egyesült Államok Haditengerészete Az Amerikai Egyesült Államok Haditengerészete
Ausztrál Királyi Légierő Ausztrál Királyi Légierő
Osztrák Légierő Osztrák Légierő
  • 9 db S–70A–42 Black Hawk
Bahreini Királyi Légierő Bahreini Királyi Légierő
Brazil Légierő Brazil Légierő
Chilei Légierő Chilei Légierő
  • Csak egy gép
Dél-Koreai Légierő Dél-Koreai Légierő
Egyiptomi Légierő Egyiptomi Légierő
Fülöp-szigeteki Légierő Fülöp-szigeteki Légierő
  • elnöki légi ezred (polgári S–70)
Izraeli Légierő Izraeli Légierő
Japán Japán Önvédelmi Erők
Japán Légi Véderő Japán Légi Véderő
Japán Tengerészeti Véderő Japán Tengerészeti Véderő
Jordán Királyi Légierő Jordán Királyi Légierő
Kolumbiai Légierő Kolumbiai Légierő
  • több mint 90 gép
Marokkói Királyi Légierő Marokkói Királyi Légierő
  • 2 gépe van a Marokkói Királyi Csendőrségnek
Mexikói Légierő Mexikói Légierő
  • 6 gép
Kínai Légierő Kínai Légierő
Szaúdi Királyi Légierő Szaúdi Királyi Légierő
Thai Királyi Légierő Thai Királyi Légierő
  • 7 gép áll szolgálatban, további kettőre leadták a rendelést
Török Légierő Török Légierő
  • 20 db S–70A, 30 db S–70A–28, 48 db S–70A–17/S–70A–19 Black Hawk

 Szlovákia − 2015-ben rendelt Szlovákia kilenc darab UH–60M változatú helikoptert a Mi−17-esek a leváltására 261 millió USD értékben.[12] Az első két helikoptert 2017-ben adták át a Szlovák Légierőnek.[13] Az utolsó három gép – 2020 januárjában érkezett meg Szlovákiába.[14] A helikoptereket az eperjesi 51. helikopteres repülőszázad üzemelteti. További két gép áll rendelés alatt a rendőrség számára. Ezeket különleges műveletekre szánják. A gépeket 2023 végéig adják át.[15]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Leoni, Ray (2007), Black Hawk: The Story of a World Class Helicopter, AIAA, ISBN 1-56347-918-4
  2. VH-60, Global Security
  3. H-60, Global Security
  4. Army Technology - UH-60 Black Hawk Sikorsky S-70A - Multi-Mission Helicopter. [2007. június 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. március 26.)
  5. Archivált másolat. [2007. május 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. március 26.)
  6. a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v DoD 4120-15L, Model Designation of Military Aerospace Vehicles
  7. Science Blog - NASA. [2007. október 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. március 26.)
  8. Az UH-60A RASCAL első repülése. [2006. november 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. március 26.)
  9. 160th's web page. [2007. június 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. március 26.)
  10. Sikorsky HH-60W Combat Rescue Helicopter Program Awarded Second Low Rate Initial Production Contract as Flight Tests Progress. [1], 2020. február 27. (Hozzáférés: 2020. december 13.)
  11. a b Mitsubishi Heavy Industries UH-60J page. [2008. január 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. március 26.)
  12. Black Hawki lecą na Słowację | DEFENCE24. web.archive.org, 2015. szeptember 12. [2015. szeptember 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. július 8.)
  13. Altair Agencja Lotnicza. www.altair.com.pl. (Hozzáférés: 2022. július 8.)
  14. a.s, Petit Press: V Prešove pristáli posledné tri vrtuľníky Black Hawk (szlovák nyelven). presov.korzar.sme.sk. (Hozzáférés: 2022. július 8.)
  15. Slovenské špeciálne policajné jednotky začnú onedlho používať vrtuľníky Black Hawk, potvrdil minister Naď (szlovák nyelven). Startitup.sk, 2021. október 31. (Hozzáférés: 2022. július 8.)

További információk[szerkesztés]