h-index

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
14 publikációval rendelkező szerző -indexe: a publikációk a hivatkozások szerint csökkenő sorrendbe rendezettek. Bejelöltük az ezen adatpontok alá illeszkedő legnagyobb négyzetet (a bal alsó sarka az origóban): a -index ennek a négyzetnek az oldalhossza.
A 10, 9, 8, 7, 6, 5, 4, 3, 2, 1 hivatkozási gyakoriság esetén a Hirsch-tényező 5, mivel öt publikációt ≥ ötször, a többit pedig ≤ ötször idéztek. A hatodik publikációt is ötször idézték, de azzal nem lehet számolni, mert a Hirsch-tényező hatra nőne, és az öt idézet már nem lenne elég.
100, 100, 2, 2, 2, 2, 2, 2, 2, 2 hivatkozás esetén a Hirsch-tényező 2, mivel két publikációt legalább kétszer a többit legfeljebb kétszer idéztek.
100, 100, 9, 8, 3, 2, 2, 1, 1, 0 hivatkozás esetén a Hirsch-tényező 4, mivel négy publikációt legalább négyszer, a többit pedig legfeljebb négyszer idézték.

A -index kulcsfontosságú adat a tudós globális szakmai megítéléséhez. A mérőszám a tudós publikációira történő hivatkozások bibliometrikus elemzésén alapul. Magas -indexet eredményez, ha a tudós publikációinak jelentős részét gyakran idézik más publikációkban. A Jorge E. Hirsch(wd) fizikus által 2005-ben javasolt értékelési indexet Hirsch-indexnek, Hirsch-tényezőnek, Hirsch-együtthatónak, vagy -számnak is nevezik.

Egy tudós -indexe az idő múlásával nem csökkenhet, csak nőhet; de nem haladhatja meg a tudós publikációinak számát.

A -index posztumusz is növekedhet. Korlátja a szerző publikációinak száma.

Definíció[szerkesztés]

Egy tudós -indexe az adott tudós azon publikációinak száma, amire legalább -szor hivatkoztak.

Ez mindig azt a legnagyobb számot jelenti, amely megfelel ennek a követelménynek. A következő definíció ezzel egyenértékű: egy adott tudósnak akkor a Hirsch-indexe, ha az összesen tanulmánya közül -t legalább -szor, míg a többi tanulmányt legfeljebb -szor idézték.

Az index meghatározásához a szerző összes publikációját a hivatkozás gyakorisága szerinti csökkenő sorrendbe rendezzük, majd megkeressük azt az -edik publikációt, amelyre kevesebb mint -szer hivatkoztak. Ekkor .

Hirsch szerint a sikeres tudós húsz év kutatói tevékenység után 20-as -indexet ér el. A húsz évnyi kutatómunka után elért 40-es -index azt a kiemelkedő tudóst mutatja, akivel valószínűleg csak a legjobb egyetemeken és nagy kutatólaboratóriumokban találkozunk. Húsz év kutatói tevékenység után csak a kivételes személyiség -indexe nagyobb 60-nál.

Néhány számítási példa[szerkesztés]

A példákban mindegyik szerzőnek egyenként 10 publikációja van:

  • 10, 9, 8, 7, 6, 5, 4, 3, 2, 1 hivatkozás esetén a Hirsch-tényező 5, mivel öt publikációt legalább ötször, a többit legfeljebb ötször idéztek. A hatodik publikációt is ötször idézték, de azt nem számolhatjuk bele, mert a Hirsch-tényező hatra nőne, és az öt idézet már nem lenne elég.
  • 100, 100, 2, 2, 2, 2, 2, 2, 2, 2 hivatkozás esetén a Hirsch-tényező 2, mivel két publikációt legalább kétszer, a többit legfeljebb kétszer.
  • 100, 100, 9, 8, 3, 2, 2, 1, 1, 0 hivatkozás esetén a Hirsch-tényező 4, mivel négy publikációt legalább négyszer, a többit legfeljebb négyszer idéztek.

Időbeli lefutás[szerkesztés]

Háttér[szerkesztés]

A tudományos eredmények értékelésére szolgáló -indexet 2005-ben Jorge E. Hirsch, Argentínában született amerikai fizikus vezette be a Proceedings of the National Academy of Sciences(wd) című folyóiratban.

A h -index ma már számos referencia-adatbázisban megtalálható, pl. a Google Tudósban – ha a szerző rendelkezik ott profillal.

Példa különböző adatbázisokból kiindulva[szerkesztés]

A -index meghatározásához használt adatbázis hatása jól szemléltethető Stephen W. Hawking (1942–2018) elméleti fizikus példáján. Az adatok gyűjtése 2017. június 15-én történt:

Adatbázis
Publikációk száma
Hivatkozások száma h -index
Google Tudós 908 121 425 118
Scopus 148 0 29 985 0 66
Web of Science CC 179 0 37 484 0 78

Továbbfejlesztés[szerkesztés]

A -indexet nemcsak a szerzők, hanem intézmények, munkacsoportok, országok vagy folyóiratok mutatójaként is használják. A változatokat bizonyos célokra is használják (lásd lejjebb).

Jellemzők[szerkesztés]

A -indexnek van néhány előnye a többi mérőszámmal szemben (például egy szerző hivatkozásainak teljes számával vagy az impakt faktorral), mivel egyetlen, gyakran idézett publikáció hivatkozásszáma nem gyakorol nagy befolyást az indexre. Ez azonban hátrány is lehet, mivel előfordul, hogy egy-egy úttörő cikk nem kap megfelelő súlyt (mintegy harmonikus egyeztetés van az idézetek értékelésében). Emellett nem veszik figyelembe sem a társszerzők számát, sem azt, hogy a hivatkozott publikáció eredeti mű-e vagy áttekintő cikk. Általánosságban meg kell jegyezni, hogy az idézetek egy publikáció (különbözően indokolt) „népszerűségét” mérik, és nem feltétlenül tudományos relevanciáját; a korán elhunyt Évariste Galois -indexe alapvető matematikai munkái ellenére csak 2 lett volna, Albert Einsteiné pedig 4 lett volna az Annus Mirabilis-tanulmányok(wd) után.

Fiatal kutatók egy adott témában átalában alacsonyabb -indexszel rendelkeznek az idősebbeknél (hiszen kevesebb publikációt jelentettek meg). Azokban a tudományágakban, ahol kevesebb publikáció – és hivatkozás – jelenik meg, a h -index alacsonyabb, mint a gyakran publikáló tudományágakban. A magas termelékenységet nem feltétlenül jutalmazza magasabb index, a -index ugyanis legfeljebb akkora lehet, mint a publikációk száma.

Problémák, kritika[szerkesztés]

Az alapadatok összegyűjtése nagy nehézséget jelent. A Hirsch (Web of Science from Clarivate) által javasolt adatbázisban többek között a könyvkiadványok is alig szerepelnek, ami erősen befolyásolja a mérés eredményét. Különösen a társadalom- és bölcsészettudományok területén más publikáció, így a könyvismertető is fontos anélkül, hogy gyakran idéznék, és így figyelembe vennék őket a -indexben. Ha viszont a felmérést kibővítjük egy ellenőrizetlen, nagyobb tudományos publikációs adatbázissal (pl. Google Tudós), akkor a -index manipulálható, könnyen növelhető nagy számú önreferencia révén, ahogy azt a Grenoble-i Egyetemen 2011-ben be is bizonyították.[1] Ezért a -index mellett mindig meg kell adni az alapul szolgáló adatbázist és a felmérés dátumát.

Gondot okoz még az azonos nevű szerzők megkülönböztetése,[2] ami például az ORCID-azonosító használatával küszöbölhető ki.

A -index és más, összehasonlítható bibliometrikus mérőszámok jelentősége a tudósok pályájában olyan optimalizálási stratégiákhoz vezet, amelyek negatívan befolyásolják a tudományos kultúrát. Hatékony lehet például egy kiadványt több részre bontani, és egyenként, önidézéssel, önérdekből kiadni. Egy másik lehetséges stratégia egy 10–15 tudósból álló csoport („gondolatiskola") kialakítása, amely saját folyóiratot jelentet meg, és abban gyakran idézik egymást. Az idézőkörhinta(wd) (más néven hivatkozási kartell) szintén a személyes tényező javításának egyik módja. Ekkor tudósok egy csoportja összeáll, hogy publikációkban egymást idézzék, vagy a csoport tagjait társszerzőnek tekintsék (vélhetőleg sűrűn hivatkozott) publikációkban. Ez a gyakorlat aláássa a tudomány komolyságát, éppen ezért kezdeményezték a -index feladását, vagy a -index számos hiányának korrigálását. [3][4][5][6][7][8]

További kritika azt a tényt illeti, hogy a -index nem mond semmit a kutatási eredmény alkalmazásáról. A következő kritikai megjegyzések különösen érvényesek az (eredetileg) erősen alkalmazásfókuszú tudományágakra; ilyen a klímavédelem, a természetvédelem vagy az erdészet és a mezőgazdaság. Előfordul, hogy a tudományos eredmények nem kerülnek be a gyakorlatba, és a tudósok gyakran nem elégítik ki megfelelően a szakemberek információigényét. Ennek egyik lehetséges oka az, hogy a mai tudományos értékelési rendszer a -indexet és társait használja, amely a kutatói munka tudományos körökben való megítélésére és nem a gyakorlati eredményre fókuszál. Meg kell említeni, hogy az úgynevezett „gyakorlati eredmény” mennyiségi vagy minőségi értékelésére jelenleg nincsenek indexek. A kutatók érdeke a magas -index, míg a gyakorlati eredmény kevésbé releváns a tudós karrierje szempontjából. Itt kell megemlíteni, hogy a szabadalmak bejegyzése, a termékfejlesztésen keresztüli pénzügyi ellentételezés és a vállalatok közvetlen támogatása éppen az alkalmazott tudományt díjazza. A gyakorlatban (természetvédelem, mezőgazdaság, vízgazdálkodás stb.) azonban az idegen nyelvű kutatási eredményeket kevésbé olvassák. A anyanyelvi publikáció és a szabadon hozzáférhető nyomtatott kiadvány csökkenti azt a szakadékot, amely egyesek szerint a kutatás és a gyakorlat között fennáll. Az anyanyelven megjelent publikáció azonban egyes tudományterületeken kevesebb tudóshoz jut el, és ezért kevesebb hivatkozást kap. Adott regionális élőhely kezelésével kapcsolatos kérdések például nem érdeklik a világ tudományos közösségét, ezért kevésbé idézhetők. A -index hivatkozásfókuszú, így a regionális kérdések lényegesen kevesebb figyelmet kapnak a globális folyóiratokban; nagyobb valószínűséggel kerülnek regionális folyóiratokba.

Azt is kritizálják, hogy a kevesebb tudóst foglalkoztató tudományág kutatójának nehezebb nagy számú idézetet szerezni, és ezért alacsonyabb az átlagos -indexe, mint annak a kutatónak, aki népszerű tudományágban dolgozik (pl. fizika, biológia).

A -index nem mond semmit a munka minőségéről, csak a népszerűségéről (lásd fentebb). Néha még a nyilvánvaló módszertani hibákat tartalmazó cikk is sok hivatkozást kap – és ezzel növeli a szerző -indexét –, mivel a többi tudós saját cikkében rámutat a módszertani hibákra, és ezzel idézi a hibás cikket.

Magas -indexű tudósok[szerkesztés]

A legmagasabb -indexű tudósok Hirsch szerint[szerkesztés]

A Hirsch-index közzététele idejéna fizikusok között Edward Wittennek volt a legmagasabb -indexe:120. A többi fizikus 62 és 107 közötti -indexet ért el. Hirsch az 1983 és 2002 közötti idézetek alapján -indexet számított a biológia és az orvosbiológia kutatói számára is. Ebben a tudományágban 191-gyel Solomon H. Snyder volt a legmagasabb h -indexű, a rangsorban következő kilenc kutató -indexe 160 és 120 között volt.

Néhány 2021-es -index[szerkesztés]

Az alábbiak a 2021. május 7-i állapotot tükrözik a Scopus adatbázis szerint.

Tudósok, publikációs számok és h -indexek 2021-ben
Vezetéknév Szakterület Publikáció Összes hivatkozás -index forrás
Albert Einstein fizika 0 102 0 25 984 0 41 [9]
Stephen Hawking fizika 0 161 0 44 981 0 75 [10]
Didier Queloz fizika 0 494 0 29 739 0 88 [11]
Christian Drosten virológia 0 437 0 42,835 0 88 [12]
John B. Goodenough kémia 0 987 130 937 164 (2023. június 27.) [13]
Edward Witten fizika 0 303 111 651 145 [14]
Anthony Fauci immunológia 1180 118,166 178 [15]
David Baltimore virológia 0 742 125 839 179 [16]
Ronald M. Evans(wd) molekuláris biológia 0 562 136,032 180 [17]
Carlo Maria Croce(wd) rákkutatás 1298 172,299 194 [18]
Matthias Mann(wd) fizika 0 786 168,025 204 [19]
Solomon H. Snyder(wd) idegtudomány 1278 180 055 218 [20]
George M. Whitesides(wd) kémia 1370 241,022 228 [21]
Robert S. Langer(wd) vegyészmérnök 1761 217 459 229 [22]
Bert Vogelstein(wd) rákkutatás 0 625 296 736 238 [23]
Michael Grätzel(wd) kémia 1651 333 566 259 [24]

Irodalom[szerkesztés]

  • JE Hirsch: Mutató az egyén tudományos kutatási eredményeinek számszerűsítésére. In: Proceedings of the National Academy of Sciences . 102. évfolyam, 46. szám, 2005. november, ISSN 0027-8424, p. 16569–16572, doi:10.1073/pnas.0507655102, PMID 16275915, PMC 1283832 , arxiv .
  • JE Hirsch: Az egyén tudományos kutatási eredményeinek számszerűsítésére szolgáló index, amely figyelembe veszi a többszörös társszerzőség hatását. In: Scientometrics. 85, 2010, p. 741–754, doi:10.1007/s11192-010-0193-9 . ( arxiv is).
  • Richter M.: Mit mér a h-index (és mit nem)? – Kritikus gondolatok egy népszerű kutatási teljesítménymutatóról. In: WiSt – Közgazdasági tanulmányok. 47. évfolyam, 12. szám, 2018. december, 64–68.
  • A. Sidiropoulos, D. Katsaros, Y. Manolopoulos: Generalized h-index for disclosing latens facts in citation networks. In: arXiv . 2006, arxiv .
  • P. Ball: Az index feljövőben. Nature, 448. évfolyam, 7155. szám, 2007. augusztus, ISSN 1476-4687, p. 737, doi:10.1038/448737a, PMID 17700666 .

Internetes link[szerkesztés]

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. Balmer, Rudolf. „Falsche Forscheridentität: Kennen Sie Ike Antkare?”, Die Tageszeitung: taz, 2011. február 3. (Hozzáférés ideje: 2023. december 28.) (német nyelvű) 
  2. Archiválva [Dátum hiányzik] dátummal a(z) www.biochem.mpg.de archívumban Hiba: ismeretlen archívum-URL
  3. Batista P. D. (2006). „Is it possible to compare researchers with different scientific interests?” (angol nyelven). Scientometrics 68 (1), 179–189. o. DOI:10.1007/s11192-006-0090-4. (Hozzáférés: 2023. december 28.)  
  4. Sidiropoulos, Antonis, Katsaros, Dimitrios and Manolopoulos, Yannis (2007). „Generalized Hirsch h-index for disclosing latent facts in citation networks” (angol nyelven). Scientometrics 72 (2), 253–280. o. DOI:10.1007/s11192-007-1722-z. (Hozzáférés: 2023. december 28.)  
  5. Jayant S. Vaidya (2005. december 1.). „V-index: A fairer index to quantify an individual's research output capacity” (angol nyelven). BMJ 331 (7528), 1339–c–1340–c. o. DOI:10.1136/bmj.331.7528.1339-c. (Hozzáférés: 2023. december 28.)  
  6. Dimitrios Katsaros, Antonis Sidiropoulos, Yiannis Manolopous: Age Decaying H-Index for Social Network of Citations (angol nyelven). (Hozzáférés: 2023. december 28.)
  7. Anderson, R.K.S Hankin, P.D. Killworth, (2008). „Beyond the Durfee square: Enhancing the h-index to score total publication output”. Scientometrics 76 (3), 577–588. o. DOI:10.1007/s11192-007-2071-2.  
  8. Baldock, Ma, R.M.S and Orton, C.G. (2009). „The h index is the best measure of a scientist's research productivity” (angol nyelven). Medical Physics 36 (4), 1043–1045. o. DOI:10.1118/1.3089421. PMID 19472608. (Hozzáférés: 2023. december 28.)  
  9. Scopus preview - Einstein, Albert - Author details - Scopus. www.scopus.com. (Hozzáférés: 2023. december 28.)
  10. Scopus preview - Hawking, Stephen W. - Author details - Scopus. www.scopus.com. (Hozzáférés: 2023. december 28.)
  11. Scopus preview - Queloz, Didier P. - Author details - Scopus. www.scopus.com. (Hozzáférés: 2023. december 28.)
  12. Scopus preview - Drosten, C. - Author details - Scopus. www.scopus.com. (Hozzáférés: 2023. december 28.)
  13. Scopus preview - Goodenough, John B. - Author details - Scopus. www.scopus.com. (Hozzáférés: 2023. december 28.)
  14. Scopus preview - Witten, Edward - Author details - Scopus. www.scopus.com. (Hozzáférés: 2023. december 28.)
  15. Scopus preview - Fauci, Anthony S. - Author details - Scopus. www.scopus.com. (Hozzáférés: 2023. december 28.)
  16. Scopus preview - Baltimore, David - Author details - Scopus. www.scopus.com. (Hozzáférés: 2023. december 28.)
  17. Scopus preview - Evans, Ronald M. - Author details - Scopus. www.scopus.com. (Hozzáférés: 2023. december 28.)
  18. Scopus preview - Croce, Carlo Maria - Author details - Scopus. www.scopus.com. (Hozzáférés: 2023. december 28.)
  19. Scopus preview - Mann, Matthias - Author details - Scopus. www.scopus.com. (Hozzáférés: 2023. december 28.)
  20. Scopus preview - Snyder, Solomon H. - Author details - Scopus. www.scopus.com. (Hozzáférés: 2023. december 28.)
  21. Scopus preview - Whitesides, G. M. - Author details - Scopus. www.scopus.com. (Hozzáférés: 2023. december 28.)
  22. Scopus preview - Langer, Robert Samuel M. - Author details - Scopus. www.scopus.com. (Hozzáférés: 2023. december 28.)
  23. Scopus preview - Vogelstein, Bert - Author details - Scopus. www.scopus.com. (Hozzáférés: 2023. december 28.)
  24. Scopus preview - Grätzel, M. - Author details - Scopus. www.scopus.com. (Hozzáférés: 2023. december 28.)

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a h-index című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.