Hószínű medvelepke

Hószínű medvelepeke
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Ízeltlábúak (Arthropoda);
Osztály:	Rovarok (Insecta);
Rend:	Lepkék (Lepidoptera);
Család:	Kvadrifid bagolylepkefélék (Erebidae);
Alcsalád:	Medvelepkék (Arctiinae);
Nem:	Spilosoma;
Tudományos név
	Spilosoma urticae; Esper, 1789
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Hószínű medvelepeke témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Hószínű medvelepeke témájú médiaállományokat és Hószínű medvelepeke témájú kategóriát.

A hószínű medvelepke (Spilosoma urticae) a kvadrifid bagolylepkefélék családjába tartozó, Eurázsiában honos éjjeli lepkefaj.

Megjelenése[szerkesztés]

A hószínű medvelepke szárnyfesztávolsága 3,4-3,6 cm. Feje és tora fehér, dúsan szőrözött, az ajaktapogató felső oldala fekete. A potroh első két szelvénye fehéren szőrözött, a továbbiak narancssárgák, ritkás fehéres szőrzettel; középen és kétoldalt három fekete pontsor látható. A hasoldal fehéres, két fekete pontsorral. Az első láb combja sárga, a fehér lábakon feketésbarna vonallal. A szárnyak hófehérek, rajtuk változó számú és nagyságú fekete ponttal, de nem ritkák a teljesen rajzolatmentes példányok sem. A fonák fehér, némi sárgás árnyalattal, az erek kissé halványbarnán fedettek. A hím csápján a fogak rövidebbek és féloldalasak.

Petéi gömb alakúak, sárgásfehérek.

Hernyója sötétbarna, fehér légzőnyílásokkal; dús, hosszú szőrzete sötétbarna. Bábja vörösbarna, szelvényközei világosbarnák.

Hasonló fajok[szerkesztés]

Az amerikai fehérmedvelepke, a tejszínű medvelepke és a felemás medvelepke nősténye hasonlíthat hozzá.

Elterjedése[szerkesztés]

Európában és Ázsia mérsékelt övi zónájában honos. Magyarországon mindenütt előfordulhat, de jóval ritkább a tejszínű medvelepkénél.

Életmódja[szerkesztés]

Mocsarak, láprétek, patakvölgyek, nyirkos erőszélek lakója.

Évente két nemzedéke nő fel, imágóit április-júniusban és július-szeptemberben lehet látni. Éjszaka aktív, a mesterséges fény vonzza. Hernyója különféle lágyszárú növények (lórom, csalán, árvacsalán, vidrafű, stb.) leveleivel táplálkozik, majd kifejletten a levelek között készített, szőrökkel kevert szövedékben bebábozódik. A második nemzedék bábként telel át.

Magyarországon nem védett.