Hór (fáraó)
| Hór | ||||||||||||||||||||||||
| Auibré | ||||||||||||||||||||||||
 | ||||||||||||||||||||||||
| Hór ká-szobra a kairói Egyiptomi Múzeumban | ||||||||||||||||||||||||
| Uralkodása | i. e. 1777-1775 (Ryholt), pár hónap (Baker), 7 hónap i. e. 1760 körül (Verner), i. e. 1732 körül (Schneider) | |||||||||||||||||||||||
| Prenomen |
3w-ỉb-rˁ Auibré „Ré barátja” A torinói királylistán:
3wt-ỉb-rˁ Autibré | |||||||||||||||||||||||
| Nomen |
ḥr(.w) „Hórusz” | |||||||||||||||||||||||
| Főfelesége | Nubhotepti[1][2] | |||||||||||||||||||||||
| Gyermekei | Habau (?), Dzsedheperu (?), Nubhoteptikhred (?) | |||||||||||||||||||||||
| Sírja | Dahsúr | |||||||||||||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Hór témájú médiaállományokat. | ||||||||||||||||||||||||
Hór Auibré ókori egyiptomi fáraó volt a XIII. dinasztia idején, i. e. 1777–1775 között (Kim Ryholt kronológiája szerint),[2] vagy csak pár hónapig i. e. 1760 vagy 1732 között.[3] Főleg nagyrészt érintetlenül fennmaradt sírjának köszönhetően ismert, melyet 1894-ben fedeztek fel, benne ritka, életnagyságú faszoborral.
Említései[szerkesztés]
Hór Auibré nevét említi a XIX. dinasztia idején összeállított torinói királylista.[1] Ezen a papiruszon neve a hetedik oszlop 17. sorában szerepel (Gardiner számozása szerint a 6. oszlop 17. sora).[4] A torinói papiruszt leszámítva Hór nevének nem volt ismert előfordulása 1894-ig, mikor Jacques de Morgan felfedezte az uralkodó csaknem érintetlen dahsúri sírját.[1]
1894 óta a fáraó további említései is előkerültek, többek közt egy ismeretlen helyről származó edényfedél és egy ma Berlinben őrzött táblácska, mindkettőn Hór neve áll.[1] I. Amenemhat listi piramisánál, ahonnan számos fajansztáblácska előkerült XIII. dinasztiabeli királyok nevével, Hór nevével is találtak egyet.[5] Taniszban gránit architráv került elő Hór és utódja, Habau kártusával. Ez valószínűleg Memphiszből származhatott és a hükszoszok idején került a Delta vidékére.[1] Kim Ryholt ez alapján úgy tartja, Habau Hór fia és társuralkodója volt.
Uralkodása[szerkesztés]
Ryholt és Darrell Baker szerint Hór Auibré a XIII. dinasztia 15. uralkodója volt.[1][2] Detlef Franke és Jürgen von Beckerath ezzel szemben úgy tartja, a 14. királya volt dinasztiájának.[6][7][8][9] Semmi bizonyíték nem került elő arra nézve, hogy rokonságban állt volna elődjével, Renszenebbel, így Ryholt és Baker azt feltételezi, uszurpálta a trónt.
Uralkodásának pontos hossza nem ismert, mert a torinói papirusz ezen a helyen hiányos. Ryholt legújabb elemzése szerint a papiruszon az uralkodás hosszából annyi olvasható, hogy „… és 7 nap”,[2] a korábban elfogadott olvasat, Alan Gardiner 1950-es évekbeli olvasata szerint „… és 7 hónap”.[10] Ennek alapján Miroslav Verner és Darrell Baker úgy vélik, Hór igen rövid ideig ült a trónon, Ryholt olvasata azonban hosszabb időszakot is lehetővé tesz; szerinte 2 évig uralkodott.[1][2] Az mindenképpen valószínű, hogy Hór csak kevés ideig uralkodott, arra nem volt elég ideje, hogy piramist építtessen, ami ebben a korban még mindig a királyok szokásos temetkezési helye volt. Rövid uralkodása ellenére is úgy tűnik, sikerült biztosítania, hogy fiai, Habau és Dzsedheperu kövessék a trónon.
Sírja[szerkesztés]
Hór főként szinte teljesen érintetlen sírjáról ismert, melyet a Georges Legrainnel és Gustave Jequier-vel Dahsúrban dolgozó Jacques de Morgan fedezett fel 1894-ben.[11] A sír egyszerű aknasír, amely a XII. dinasztiához tartozó III. Amenemhat piramisának északkeleti sarkában épült.[12] Eredetileg Amenemhat udvarának egy tagja számára készült, később bővítették ki Hór számára; ekkor kő sírkamra és előkamra épült hozzá.[1]
Bár a sírt már az ókorban kirabolták, így is megtaláltak benne egy naoszt, melyben a király életnagyságú, fa ka-szobra állt. Ez a szobor az egyiptomi művészet egyik legismertebb példája, és az egyik legjobb állapotban fennmaradt, legszebb kidolgozású ókori faszobor; példája egy olyan műfajnak, amely egykor gyakori lehetett az egyiptomi művészetben, mostanra azonban kevés maradt fenn belőle ilyen jó állapotban. A szobor a kairói Egyiptomi Múzeumban található, katalógusszáma CG259.[12]
A sírban megtalálták az uralkodó részben aranyozott, korhadt fakoporsóját is. A király múmiáját megfosztották ékszereitől, koporsójában csak a csontváz maradt. Hór halálakor a negyvenes éveiben járhatott. A fa halotti maszkról, melynek szemét bronz foglalatú kőből alakították ki, az aranyozást a sírrablók leszedték, a király koponyája azonban benne maradt. Megtalálták Hór kanópuszládáját is, benne a kanópuszedényekkel. A sírból ezek mellett előkerültek még kis szobrok, fa- és alabástromvázák, cserépedények, ékszerek, két alabástromsztélé kék festett hieroglifákkal, valamint légycsapók, jogarok és fabotok egy hosszú fa tokban, darabokra törve. A sírból fegyverek is előkerültek, köztük egy gránit buzogányfej és egy aranyozott tőr.[11]
Hór sírja mellett találták meg Nubhoteptikhred hercegnő teljesen érintetlen sírját. A hercegnő vagy Hór lánya volt,[13] vagy III. Amenemhaté.[12]
Név, titulatúra[szerkesztés]
- A fáraók titulatúrájának magyarázatát és történetét lásd az Ötelemű titulatúra szócikkben.
| Hórusz-név |
|
ḥtp-ỉb-t3.wỉ Hotepibtaui „Aki elégedetté teszi a Két Föld szívét” |
|||||||||||||||
| Nebti-név |
|
nfr-ḫˁw Noferhau „Kinek megjelenései tökéletesek” |
|||||||||||||||
| Arany Hórusz-név |
|
nfr-nṯr.w Noferneteru „Az istenek legtökéletesebbje” |
|||||||||||||||
| Felső‑ és Alsó‑Egyiptom királya |
|
3w-ỉb-rˁ Auibré „Ré barátja” |
|||||||||||||||
| Ré fia |
|
ḥr(.w) „Hórusz” |
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b c d e f g h Darrell D. Baker: The Encyclopedia of the Pharaohs: Volume I - Predynastic to the Twentieth Dynasty 3300–1069 BC, Stacey International, ISBN 978-1-905299-37-9, 2008, p. 112-113-114
- ↑ a b c d e K.S.B. Ryholt, The Political Situation in Egypt during the Second Intermediate Period, Carsten Niebuhr Institute Publications, vol. 20. Copenhagen: Museum Tusculanum Press, 1997, excerpts available online.
- ↑ Thomas Schneider: Lexikon der Pharaonen
- ↑ Alan H. Gardiner: The Royal Canon of Turin, Oxford 1959, Vol. III, 6.14, Warminster 1987, ISBN 0-900416-48-3.
- ↑ Dieter Arnold: The Pyramid Complex of Amenemhat I at Lisht, The Metropolitan Museum of Art New York 2015, ISBN 9781588396044, p. 59, pl. 93
- ↑ Thomas Schneider: Ancient Egyptian Chronology - Edited by Erik Hornung, Rolf Krauss, And David a. Warburton, available online, see p. 176
- ↑ Detlef Franke: Zur Chronologie des Mittleren Reiches (12.-18. Dynastie) Teil 1 : Die 12. Dynastie, in Orientalia 57 (1988)
- ↑ Jürgen von Beckerath: Untersuchungen zur politischen Geschichte der Zweiten Zwischenzeit in Ägypten, Glückstadt, 1964
- ↑ Jürgen von Beckerath: Chronologie des pharaonischen Ägyptens, Münchner Ägyptologische Studien 46. Mainz am Rhein, 1997
- ↑ Alan Gardiner, editor. Royal Canon of Turin. Griffith Institute, 1959. (Reprint 1988. ISBN 0-900416-48-3)
- ↑ a b Jacques de Morgan: Fouilles a Dahchour, mars-juin, 1894, Vienna, 1895. Available online.
- ↑ a b c Verner, Miroslav. The Pyramids: The Mystery, Culture, and Science of Egypt's Great Monuments. Grove Press. 2001 (1997). ISBN 0-8021-3935-3
- ↑ Dodson, Aidan, Hilton, Dyan. The Complete Royal Families of Ancient Egypt. Thames & Hudson (2004). ISBN 0-500-05128-3, p.111
Fordítás[szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Hor című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.