Hónaljverőér

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
A felső végtaghoz futó artériás törzs kezdeti szakaszai
A hónaljverőér

Hónaljverőér (arteria axillaris) - a hónaljverőér a felső végtagot ellátó verőérrendszer (artériás hálózat) kezdeti - a kulcscsonttól a nagy mellizom alsó széléig terjedő szakasza.

Helyzete[szerkesztés]

A hónaljverőér (vagy hónalji verőér) a kulcscsont alatti verőér (arteria subclavia) folytatása. (A nagy artériás értörzsek elnevezése szakaszonként történik). A hónaljárok (fossa axillaris) zsíros kötőszövetébe beágyazottan helyezkedik el, a kari idegfonat (plexus brachialis) kötegeitől körülvéve, a hónaljvénától oldalra. A hónaljárokból az elülső hónaljredő alsó szélénél kilépve a felkari artériába (arteria brachialis) folytatódik.

Ellátási területe[szerkesztés]

A válltájék és részben a mellkas oldalsó fala. (Részleteiben az apróbetűs részben).

Ágrendszere a különböző nevezéktanok szerint[szerkesztés]

(Az anatómiában a latin elnevezések egységesítését és korszerűsítését időközönként elvégzik az anatómusok. Az elfogadott anatómiai nevezéstanok (nomenclatura) azon városokról kapták a nevüket, ahol kihirdetésre kerültek. Ezek alapján megkülönböztetünk Bázeli (BNA), Jénai (JNA) és Párizsi (PNA) anatómiai nomenclaturát. Jelenleg anatómiát a legutóbb megjelent Párizsi Terminologia Anatomica alapján oktatnak, de a mindennapos orvosi gyakorlatban a legrégebbi Bázeli elnevezéstan szerint írott meghatározásokkal is találkozhatunk.)

A hónalji verőér (arteria axillaris) ágrendszere

BNA JNA PNA Magyar
a. axillaris a. axillaris a. axillaris hónalji verőér
rami subcapulares rami subcapulares rami subcapulares lapocka alatti ágak
a. thoracalis suprema a. thoracalis suprema a. thoracalis suprema legfelső mellkasi ág
a. thoracoacromialis a. thoracoacromialis a. thoraco-acromialis hollócsőr-mellkasi ág
ramus acromialis ramus acromialis ramus acromialis holócsőrnyúlványi ág
rete acromiale rete acromiale rete acromiale hollócsőrnyúlványi rece
ramus clavicularis ramus clavicularis ramus clavicularis kulcscsonti ág
ramus deltoideus ramus deltoideus ramus deltoideus ág a deltaizomhoz
rami pectorales rami pectorales rami pectorales ágak a mellizmokhoz
a. thoracalis lateralis a. thoracica lateralis a. thoracica lateralis oldalsó mellkasi artéria
rami mammarii externi rami mammarii externi rami mammarii laterales külső ágak az emlőhöz
a. subcapularis a. subcapularis arteria subcapularis lapocka alati artéria
a. thoracodorsalis a. thoracodorsalis a. thoracodorsalis hátsó mellkasi artéria
a. circumflexa scapulae a. circumflexa scapulae a. circumflexa scapulae lapocka nyakot körülölelő artéria
a. circumflexa humeri anterior a. circumflexa humeri volaris a. circumflexa humeri anterior felkarcsont-nyak körüli elülső artéria
a. circumflexa humeri posterior a. circumflexa humeri dorsalis a. circumflexa humeri posterior felkarcsont-nyak körüli hátsó artéria

Ágak és ellátási területük[szerkesztés]

  • 1. Arteria thoracalis suprema. A kulcscsont alsó széle alatt ered s az első bordaközhöz s a musc. pectoralis major- és minorhoz megy.
  • 2. Arteria thoraco-acromalis. A kulcscsontalatti tájék jellemző arteriája; a trigonum deltoideo-pectoraleban ered és oszlik is el ágaira. Ezek a következők:
    • a) Rami pectorales. A mellizmokat látják el, azonkívül hozzájárulnak a mell bőrének s az emlőmirigynek érellátáshoz is.
    • b) Ramus acromialis. A rete acromialeba megy át, s ágakat ad a vállízülethez is.
    • c) Ramus deltoideus. Egy darabon a vena cephalicával halad a sulcus deltoideopectoralisban s lejjebb a musc. deltoideusba tér be.
  • 3. Arteria thoracalis lateralis s. longa. Igen variabilis kis arteria. Nem halad szorosan együtt a hasonnevű ideggel, hanem előtte húzódik le a musc. serratus anterioron az 5.-6. bordaközig. A nagy mellizom alsó szélénél az emlőmirigyhez ad ágakat: arteia mammariae externae laterales.
  • 4. Arteria subscapularis. A hónaljverőér legerősebb ága. A fossa axillaris közepén ered s csakhamar két ágra oszlik.
    • a) Arteria circumflexa scapulae. A medialis hónaljrésen, vagyis a hosszú tricepsfej s a két teres által közrefogott hasadékon áthatolva a musc. teres minor és infraspinatus alá kerül, ezeket bő elágazással ellátja s a lapocka hátulsó felszínén felfelé húzódva az incisura colli scapulaenál hálózatszerűen közlekedik az arteria transversa scapulae ágaival (fontos anastomosis). Anastomosisa van az a. transversa colli leszálló ágával is.
    • b) Arteria thoracodorsalis. A musc. latissimus dorsi elülső széle mögött húzódik le, közte s a musc. serratus anterior közt; főkép a latissimus dorsalisban ágazik el. Ez is ad néha egy mammaria externa lateralist.
  • 5. Arteriae circumfelxae humeri. Egy elülső meg egy hátulsó van. A deltaizom alatt a karcsont sebészi nyakát veszik körül. A hátulsó sokkal erősebb az elülsőnél.
    • a) Az arteria circumflexa humeri anterior a musc. coracobrachialis alatt lép a csonthoz, s a collum chirurgicumot elölről kerülve meg, a sulcus intertubercularison túl fel- és leszálló ággal végződik.
    • b) Az arteri circumflexa humeri posterior a lateralis hónaljrésen (humerus, teres minor, teres major, caput longum tricipitis) keresztül haladva éri el a csontot; ez a deltaizom fő arteriája. A csontot hátulról kerüli meg. A circumflexák rendellenességei nem ritkák; közös törzsökkel eredhetnek, amelybe be lehet foglalva az arteria subcapularis is. A környékbeli arteriákkal (arteria circumflexa scapulae, profunda brachii, ramus deltoideus arteriae thoraco-acromialis) bőven közlekednek.

Források[szerkesztés]

Wikiforrás
A magyar Wikiforrásban további forrásszövegek találhatóak