Hólyaghúzó anyagok

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Elnevezésük onnan ered, hogy súlyos kémiai égést képesek okozni, ami fájdalmas hólyagokat eredményez az érintettek testén.
Közepes mustárgáz égést szenvedett első világháborús katona. Nyakán, hónalján és kezén láthatóak a jellegzetes hólyagok.

A hólyaghúzó anyagok, vagy másképpen hólyagképző anyagok olyan kémiai vegyületek, amelyek súlyos bőr-, szem- és nyálkahártya-irritációt és fájdalmat okoznak. Elnevezésük onnan ered, hogy súlyos kémiai égést képesek okozni, ami fájdalmas hólyagokat eredményez az érintettek testén. Bár a kifejezést gyakran használják nagyszabású, kémiai vegyszer ömlések vagy kémiai harcanyagok okozta égésekkel kapcsolatosan,[1] néhány természetben előforduló anyag, mint például a kantaridin is hólyagképző szer (vesicant).[2] Egyes, természetben előforduló anyagok - mint amilyen a furanokumarin - is okoznak hólyaghúzó-szerű hatásokat indirekt módon, például úgy, hogy nagymértékben megnövelik a bőr fényérzékenységet. A hólyaghúzó anyagok orvosi felhasználása is ismeretes, például szemölcs eltávolítás; azonban még kis mennyiségben lenyelve is végzetes lehet.[2]

Vegyi hadviselésben alkalmazott hólyaghúzó anyagok[szerkesztés]

A legtöbb hólyaghúzó anyag az alábbi három csoportba sorolható:

Esetenként, a foszgén oxim is a hólyaghúzó ágensek között szerepel, jóllehet, helyesebben inkább csalánméregnek nevezik.

Hatások[szerkesztés]

A fegyverként használt hólyaghúzó anyagok számos életveszélyes tünetet okozhatnak, beleértve:

  • Súlyos bőr-, szem-, illetve nyálkahártya-irritáció és fájdalom.
  • Bőr eritéma (bőrpír) nagy, folyadékkal telt hólyagokkal, amelyek lassan gyógyulnak, és akár el is fertőződhetnek.
  • Könnyezés, kötőhártya-gyulladás, szaruhártya-károsodás.
  • Enyhe légzési nehézségtől kezdve akár markáns légúti károsodás.

Minden jelenleg ismert hólyaghúzó anyag nehezebb a levegőnél, és könnyen felszívódik a szemen, a tüdőn és a bőrön keresztül. A kén-mustárok hatásai általában késleltetettek; a gőznek való kitettség 4-6 óra elteltével válik nyilvánvalóvá, a bőrnek való kitettség 2-48 óra múlva. A lewisite hatásai azonnaliak.

Források[szerkesztés]

  1. Center for Disease Control. [2005. január 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2005. január 15.)
  2. ^ a b Cantharidin and Meloids: a review of classical history, biosynthesis, and function Archiválva 2005. szeptember 3-i dátummal a Wayback Machine-ben

Ez a szócikk részben vagy egészben a Blister agent című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Külső hivatkozások[szerkesztés]