Hévízi-csatorna
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
| Hévízi-csatorna | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Országok | Magyarország |
| Földrajzi adatok | |
| Hossz | Jelenlegi medrében, az Egyesített-övcsatornával 13 km |
| Forrásszint | 110 m |
| Vízhozam | Az Északi árapasztó zsilipnél 0,5-0,6 m³/s |
| Forrás | Hévízi-tó |
| Torkolat | Zala (folyó) |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Hévízi-csatornán a Hévízi-tó vízkészlete – a tápláló források jelentős vízhozama révén – igen gyorsan, néhány nap alatt teljesen kicserélődik. A víz egy 10-12 m szélességű csatornán keresztül folyik le a tóból és 13 km megtétele után a Zala-folyóba ömlik, miután az Ingó-berek nádasa megszűrte. A Hévízi-tóból kilépő meleg víz egyedi életkörülményeket teremt a csatornában, ami mind Magyarország, mind Európa-szerte egyedülálló. A trópusi folyókra emlékeztető növényflórát rendkívül gazdag halfauna egészíti ki, mely a környékbeli horgászok és természetbarátok kedvelt célpontjává teszi a csatornát.
Egyéb elnevezések
Hévíz-patak, Hévízi-folyás, Hévízi-lefolyó, Meleg-ér, Hévízi-árok
A csatornát tápláló egyéb fontosabb vízfolyások
- Óbereki-csatorna, Páhoki-csatorna, Gyöngyös-patak, Páhoki-Patak,
- A Balaton-berek számtalan kis csatornájának vizei a 3 fő keresztcsatornán keresztül