Hétkopoltyús tehéncápa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Hétkopoltyús tehéncápa
Akváriumi példány az argentínai Buenos Airesben
Akváriumi példány az argentínai Buenos Airesben
Természetvédelmi státusz
Adathiányos
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Porcos halak (Chondrichthyes)
Alosztály: Cápák és ráják (Elasmobranchii)
Csoport: Modern cápák (Neoselachii)
Öregrend: Cápák (Selachimorpha)
Rend: Szürkecápa-alakúak (Hexanchiformes)
Család: Szürkecápafélék (Hexanchidae)
Nem: Notorynchus
Ayers, 1855
Faj: N. cepedianus
Tudományos név
Notorynchus cepedianus
(Péron, 1807)
Szinonimák
Szinonimák
  • Heptanchus indicus (Agassiz, 1838)
  • Heptanchus pectorosus (Garman, 1884)
  • Heptrachias pectorosus Garman, 1884
  • Heptranchias cepedianus (Péron, 1807)
  • Heptranchias haswelli Ogilby, 1897
  • Heptranchias pectorosus Garman, 1884
  • Heptranchias spilotus Lahille, 1913
  • Notidanus ferox Pérez Canto, 1886
  • Notidanus indicus Agassiz, 1838
  • Notidanus medinae Philippi, 1902
  • Notidanus wolniczkyi Philippi, 1902
  • Notorhynchus borealis Gill, 1864
  • Notorhynchus cepedianus (Péron, 1807)
  • Notorhynchus maculatus Ayres, 1855
  • Notorhynchus ocellatus Devincenzi, 1920
  • Notorhynchus platycephalus (Tenore, 1809)
  • Notorynchus indicus (Agassiz, 1838)
  • Notorynchus macdonaldi Whitley, 1931
  • Notorynchus maculatum Ayres, 1855
  • Notorynchus maculatus Ayres, 1855
  • Notorynchus pectorosus (Garman, 1884)
  • Notorynchus platycephalus (Tenore, 1809)
  • Squalus cepedianus Péron, 1807
  • Squalus platycephalus Tenore, 1809
Elterjedés
Elterjedési területeElterjedési területe
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Hétkopoltyús tehéncápa témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Hétkopoltyús tehéncápa témájú kategóriát.

A hétkopoltyús tehéncápa (Notorynchus cepedianus) a porcos halak (Chondrichthyes) osztályának a szürkecápa-alakúak (Hexanchiformes) rendjébe, ezen belül a szürkecápafélék (Hexanchidae) családjába tartozó egyetlen élő faj.

Előfordulása[szerkesztés]

A Föld számos trópusi és mérsékelt övi tengerében fellelhető; kivételt képeznek az Észak-Atlanti-óceán és a Földközi-tenger. Az Atlanti-óceán délnyugati részén, vagyis Brazília és Argentína tengervizeiben, valamint ugyanez óceán délkeleti részén, azaz Namíbiától egészen a Dél-afrikai Köztársasághoz tartozó East Londonig megtalálható ez a cápafaj. A Csendes-óceánban Japántól Új-Zélandig, és a kanadai Brit Columbiától Chiléig található meg. Az indiai előfordulása talán hibás adatokon alapul.

Megjelenése[szerkesztés]

Az átlagos testhossza 150 centiméter, de akár 300 centiméteresre is megnőhet; 192-208 centiméteresen felnőttnek számít. A legnehezebb kifogott példány 107 kilogrammos volt. Nagytestű és széles fejű cápafaj, melynek tompa az orra és tömzsi a testalkata. A hátuszonya a testéhez képest eléggé kicsi; a farok alatti uszonya ennél is kisebb. A fogainak számozása: 15-16/13. A háti részének színe a vörösesbarnától az ezüstös-szürkéig vagy az olajbarnáig változik. Az alapszínen számos fekete folt látható. A hasi része krémszínű. 123-157 csigolyája van.

Életmódja[szerkesztés]

Ezt a cápát az emberre potenciálisan veszélyesnek tartják. Főleg csontos és porcos halakkal táplálkozik, de ha lehetősége van mindent felfal. A dögöket sem veti meg. Éjszaka különösen aktív. Főleg szubtrópusi cápafaj, mely a 17°C-os vízhőmérsékletet kedveli. 0-570 méteres mélységek között mozog, de általában 80 méter mélyen tartózkodik. A kontinentális selfterületek és a vízalatti sziklaszirt oldalak lakója.

A legidősebb kifogott példányt 49 évesre becsülték.

Szaporodása[szerkesztés]

Ál-elevenszülő cápafaj, vagyis kölykei a méhében kelnek ki. A nőstény testében 82-95 kis cápa is lehet. A vemhesség, körülbelül 12 hónapig tart. A megfigyelések szerint kétévente párosodik. Az újszülött hétkopoltyús tehéncápa 40-53 centiméter hosszú.

Felhasználása[szerkesztés]

A hétkopoltyús tehéncápának ipari mértékű a halászata. A húsa fogyasztható, a bőre a bőriparban hasznosítható és a májából vitaminokat készítenek. A sporthorgászok is kedvelik. A városi akváriumok részére is fognak be belőle.

Képek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]