Hérault (folyó)
| Hérault | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Országok |  Franciaország |
| Földrajzi adatok | |
| Hossz | 148 km |
| Vízhozam | 43,7 m³/s |
| Vízgyűjtő terület | 2500 km² |
| Forrás | Aigoual-hegy, Cévennek |
 é. sz. 44° 06′ 55″, k. h. 3° 33′ 00″44.115278°N 3.550000°E | |
| Torkolat | Földközi-tenger |
| é. sz. 43° 16′ 57″, k. h. 3° 26′ 38″43.282500°N 3.443889°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Hérault témájú médiaállományokat. | |
Az Hérault (ejtsd: éro) folyó Franciaország déli részén, Okcitánia (korábban Languedoc-Roussillon) régióban.
Ismertetése
[szerkesztés]A Cévennek déli részén, az 1565 m magas Aigoual-hegy lábánál, 1228 m tengerszint feletti magasságban ered, Gard és Lozère megye határán. Vízgyűjtő területe 2500 km², ebből 2100 km² Hérault megyéhez tartozik.[1]
Kezdetben Gard megyében folyik délkelet, majd dél felé. Déli, délnyugati irányba végigfolyik Hérault megyén és Agde-nál, pontosabban annak Le Grau-d’Agde nevű városrészénél ömlik a Földközi-tengerbe. Hossza 148-150 km. A folyót a hideg évszakban nagy vízhozam, nyáron nagyon alacsony vízszint, tavasszal és ősszel pedig hirtelen és heves áradások jellemzik.[2]
Négy szakasza
[szerkesztés]
Az Hérault völgyét négy szakaszra lehet osztani. Északon, Gard megyében a Cévennek meredek, erdővel borított hegyoldalai között kanyarog, itteni jelentősebb mellékfolyója az Arre. Alig hagyja el Ganges-nál (már Hérault megyében) a Cévenneket, a folyó – és itteni mellékfolyója, a Vis is – szurdokvölgyekben (gorges de l'Hérault) vágja át magát a mészkőfennsíkokon. Vad folyása Laroque-tól több mint 25 km-en át tart, mielőtt Aniane községnél, a pont du Diable híd után megszelidül. Eddig tart az első, kb. 80 km-es szakasz. A vízgyűjtő területnek ez a része a legcsapadékosabb (a magasságtól függően 1000-2000 mm/év), itt keletkeznek a folyó hirtelen, nagy áradásai.[3]
A középső szakasz jelentős jobb oldali mellékfolyója, a Lergue Gignac alatt, Canet-nál éri el a folyót. A Lergue völgyének jellegzetessége a permi üledékes kőzetek egy vasoxid tartalmú fajtája, itteni nevén a ruffe, amely a táj általános vörös színét adja. A vidéket a Salagou-tó (víztározó) jelenléte és a a folyó völgyében kialakult szőlőtermesztés jellemzi.[4] Az alsó szakasz (Paulhan és Saint-Thibéry között) három mellékfolyója a Boyne, a Peyne és és a Thongue. Itt a folyó esése már nagyon csekély, a csapadék mennyisége éves átlagban már csak 600-800 mm, a déli legalsó szakaszon még kevesebb.
Bessantól az utolsó 12 km-es szakasz hajózható. Ezen a részen a folyót a Canal du Midi (Déli-csatorna) keresztezi, amit zsilipeléssel oldanak meg; az Hérault vizének egy részét a Canal du Midi használja. Agde-tól a torkolatig egy tengeri csatorna épült, mint a Földközi-tengerbe ömlő más folyóknál is, amelyet halászati és vitorláshajók használnak.[5]
Mellékfolyók
[szerkesztés]
Jelentősebb mellékfolyói a forrástól lefelé:
Arre (24 km), Vis (58 km), Rieutord (26 km), Lergue (45 km), Boyne (25 km), Peyne (33 km), Thongue (33 km).[6] A Rieutord kivételével mind a jobb parton ömlenek a folyóba.
Közlekedés
[szerkesztés]A vízgyűjtő terület legfontosabb közútja az A75-ös (Méridienne nevű), észak-déli irányú Clermont-Ferrand–Béziers autópálya, mely itt részben a Lergue völgyét követve halad dél felé. Ebből Clermont-l’Hérault mellett, Ceyras-nál indul ki kelet felé a Montpellier-be vezető (Hérault nevű) A750-es autóút. Hídja, a Pont du Languedoc Gignac-nál ível át a folyón, 100-200 m-re az 1770-es években épült, de csak 1810-ben befejezett, jelenleg is használatban lévő kőhídtól.[7][8]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Atlas departemental des zones inondables de L’Hérault – Bassin versant de L’Hérault pp. 9. anguedoc-roussillon.developpement-durable.gouv.fr (archív). (Hozzáférés: 2025. március 22.)
- ↑ Dominique Garcia: L'Hérault, un fleuve-frontière durant la Protohistoire (books.openedition.org, hozzáférés: 2025-03-20)
- ↑ Rivières et lacs. leuve-herault.fr. (Hozzáférés: 2025. március 8.).
- ↑ Le territoire. fleuve-herault.fr. (Hozzáférés: 2025. március 10.)
- ↑ River HéraultFrench Waterways in Detail. french-waterways.co. (Hozzáférés: 2025. március 23.)
- ↑ L'Hérault. sandre.eaufrance.fr. (Hozzáférés: 2025. február 28.)
- ↑ Le pont de Gignac Note sur «Contes et légendes en Languedoc» (etudesheraultaises.fr/, hozzáférés: 2025-03-21)
- ↑ Pont du Languedoc (google.com/maps, hozzáférés: 2025-03-25)
Források
[szerkesztés]- Fleuve Hérault. fleuve-herault.fr. (Hozzáférés: 2025. március 8.)
- Le territoire. fleuve-herault.fr. (Hozzáférés: 2025. március 10.)
- Rivières et lacs. leuve-herault.fr. (Hozzáférés: 2025. március 8.)
