Hátborzongató völgy
Az esztétikában a hátborzongató völgy (angol nyelven: uncanny valley, japán nyelven: 不気味の谷 bukimi no tani) egy feltételezett kapcsolat egy tárgy emberhez való hasonlósága és a tárgyra adott érzelmi reakció között. A koncepció azt sugallja, hogy az olyan humanoid tárgyak, amelyek tökéletlenül hasonlítanak a valódi emberi lényekre, a nyugtalanság és az ellenszenv furcsa vagy furcsán ismerős érzéseit váltják ki a megfigyelőkből. A „völgy” az emberi megfigyelőnek a másolattal szembeni affinitásának csökkenését jelzi, egy olyan viszonyt, amely egyébként a másolat emberi hasonlóságával növekszik.
Példák találhatók a robotikában, a 3D-s számítógépes animációkban és az élethű babákban. A virtuális valóság, a kiterjesztett valóság és a fotorealisztikus számítógépes animációk egyre nagyobb elterjedésével a „völgyet” az alkotás valósághűségére reagálva idézték, ahogy az a valóságtól való megkülönböztethetetlenséghez közelít. A hátborzongató völgy hipotézis azt jósolja, hogy egy majdnem emberinek tűnő entitás azt kockáztatja, hogy hideg, hátborzongató érzéseket vált ki a nézőkből.
Etimológia
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Maszahiro Mori robotikaprofesszor 1970-ben azonosította először a fogalmat, és a "不気味の谷現象" ("bukimi no tani genshō") kifejezéssel fogalmazta meg.[1] 1978-ban Jasia Reichardt Robots: Fact, Fiction, and Prediction című könyvében a kifejezést hátborzongató völgyként fordította le.[2] Idővel ez a fordítás a fogalmat akaratlanul is összekapcsolta Ernst Jentsch 1906-os A hátborzongató pszichológiájáról című esszéjében megalkotott pszichoanalitikus fogalommal, a hátborzongatóval,[3][4] amelyet aztán Sigmund Freud 1919-es A hátborzongató (Das Unheimliche) című esszéjében[5] híres kritikával illetett és kibővített.
Hipotézis
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Mori eredeti hipotézise szerint, ahogy egy robot megjelenése egyre emberibbé válik, egyes megfigyelők érzelmi reakciója a robotra egyre pozitívabbá és empatikusabbá válik, egészen addig a pontig, amíg el nem éri azt a pontot, amelyen túl a reakció gyorsan erős undorba fordul. Ahogy azonban a robot megjelenése egyre kevésbé válik megkülönböztethetővé az embertől, az érzelmi reakció ismét pozitívvá válik, és megközelíti az ember-ember empátiaszintet.[7]
Ez az a terület, ahol a valamennyire emberi és a teljesen emberi entitás közötti megjelenésű és mozgású robot által kiváltott taszító reakció a hátborzongató völgy. Az elnevezés azt a gondolatot ragadja meg, hogy egy majdnem ember kinézetű robot egyes emberek számára túlságosan furcsának tűnik, a furcsaság érzését kelti, és így nem váltja ki a produktív ember-robot interakcióhoz szükséges empátiás választ.[7]
Elméleti alap
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Számos elméletet javasoltak a jelenség hátterében álló kognitív mechanizmus magyarázatára:
- Párválasztás: Az arc és a test látható, e tulajdonságokat előre jelző vonásai alapján az alacsony termékenységű, rossz hormonális egészségű vagy nem hatékony immunrendszerrel rendelkező társak kiválasztásának elkerülésére irányuló, kifejlődött kognitív mechanizmus aktiválásával averziót vált ki.[8]
- Kórokozók elkerülése: A hátborzongató ingerek aktiválhatnak egy olyan kognitív mechanizmust, amely eredetileg arra fejlődött ki, hogy a potenciális kórokozóforrások elkerülését motiválja az undorválasz kiváltásával. „Minél emberibbnek tűnik egy organizmus, annál erősebb az ellenszenv a hibáival szemben, mivel (1) a hibák betegségre utalnak, (2) az emberibbnek tűnő organizmusok genetikailag közelebb állnak az emberhez, és (3) a genetikai hasonlósággal nő a betegséget okozó baktériumok, vírusok és más paraziták elkapásának valószínűsége.”[8] Az androidok, robotok és más animált emberi karakterek vizuális anomáliái riadalmi és undorító reakciókat váltanak ki, hasonlóan a hullákéhoz és a láthatóan beteg egyedekéhez.[9][10]
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Mori, M. (2012). "The uncanny valley". IEEE Robotics and Automation. 19 (2). Translated by MacDorman, K. F.; Kageki, Norri. New York City: Institute of Electrical and Electronics Engineers: 98–100. doi:10.1109/MRA.2012.2192811.
- ↑ Kageki, Norri (2012. június 12.). "An Uncanny Mind: Masahiro Mori on the Uncanny Valley and Beyond". IEEE Spectrum. New York City: Institute of Electrical and Electronics Engineers. Hozzáférés: 2015. április 1.
- ↑ Jentsch, Ernst (1906. augusztus 25.). "Zur Psychologie des Unheimlichen" (PDF). Psychiatrisch-Neurologische Wochenschrift (német nyelven). 8 (22): 195–198. 2019. október 2. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2022. december 13.
- ↑ Misselhorn, Catrin (2009. július 8.). "Empathy with inanimate objects and the uncanny valley". Minds and Machines. 19 (3). Heidelberg, Germnany: Springer: 345–359. doi:10.1007/s11023-009-9158-2. S2CID 2494335.
- ↑ Freud, Sigmund (2003). The Uncanny. Translated by McLintock, D. New York City: Penguin Publishing. 123. o. ISBN 9780142437476.
- ↑ Tinwell, Angela (2014. december 4.). The Uncanny Valley in Games and Animation. CRC Press. 165–. o. ISBN 9781466586956. Hozzáférés: 2015. január 13.
- 1 2 Mori, M (2012) [1970]. "The uncanny valley". IEEE Robotics & Automation Magazine. 19 (2): 98–100. doi:10.1109/MRA.2012.2192811.
- 1 2 Rhodes, G. & Zebrowitz, L. A. (eds) (2002). Facial Attractiveness: Evolutionary, Cognitive, and Social Perspectives, Ablex Publishing.
- ↑ Roberts, S. Craig (2012). Applied Evolutionary Psychology. Oxford University Press. 423. o. ISBN 9780199586073.
- ↑ Moosa, Mahdi Muhammad; Ud-Dean, S. M. Minhaz (2010. március). "Danger Avoidance: An Evolutionary Explanation of Uncanny Valley". Biological Theory. 5 (1): 12–14. doi:10.1162/BIOT_a_00016. ISSN 1555-5542. S2CID 83672322.
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
- Miklósi, Ádám and Korondi, Péter and Matellán, Vicente and Gácsi, Márta. "Ethorobotics: A New Approach to Human-Robot Relationship". Frontiers in Psychology, 2017, 8, p. 958
- Your Brain on Androids UCSD news release about human brain and the uncanny valley.
- Almost too human and lifelike for comfort—research journal for an uncanny valley PhD project
- Relation between motion and appearance is communication between androids and humans
- Wired article: "Why is this man smiling?", June 2002.
- The Uncanny valley Archiválva 2022. január 19-i dátummal a Wayback Machine-ben - a visual explanation of the hypothesis with the application in gaming.
