Hársfadíszbogár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Hársfa-tarkadíszbogár szócikkből átirányítva)
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Hársfadíszbogár
Az imágó
Az imágó
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Altörzs: Hatlábúak (Hexapoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Alosztály: Szárnyas rovarok (Pterygota)
Alosztályág: Újszárnyúak (Neoptera)
Öregrend: Fejlett szárnyas rovarok (Endopterygota)
Rend: Bogarak (Coleoptera)
Alrend: Mindenevő bogarak (Polyphaga)
Öregcsalád: Díszbogárszerűek (Buprestoidea)
Család: Díszbogárfélék (Buprestidae)
Nem: Lamprodila
Motschulsky, 1860
Faj: L. rutilans
Tudományos név
Lamprodila rutilans
(Fabricius, 1777)
Szinonimák
  • Lampra rutilans
  • Ovalisia (Scintillatrix) rutilans
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Hársfadíszbogár témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Hársfadíszbogár témájú médiaállományokat és Hársfadíszbogár témájú kategóriát.

A hársfadíszbogár vagy hársfa-tarkadíszbogár (Lamprodila rutilans) a rovarok (Insecta) osztályának bogarak (Coleoptera) rendjébe, ezen belül a mindenevő bogarak (Polyphaga) alrendjébe és a díszbogárfélék (Buprestidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés]

A hársfa-tarkadíszbogár melegkedvelő faj, főleg Közép-Európa déli területein és a Földközi-tenger környékén fordul elő. Ritka rovar.

Megjelenése[szerkesztés]

A hársfa díszbogár 1,2-1,5 centiméter hosszú. Fémfényű, zöld színű, aranyló vagy kékes csillogással, az előtor hátának oldalai és egy sáv a szárnyfedők oldalszegélye mentén rézvörösek. Elszórtan sötét, hosszúkás foltocskák díszítik. Egyike a legszebb kárpát-medencei bogaraknak.

Életmódja[szerkesztés]

A hársfadíszbogárnak az öreg hársfasorok és az elegyes erdők, ahol korhadt hársfák is találhatók, alkotják az otthonát. A modern erdészeti technológiával fenntartott erdőkben a hársfadíszbogárnak nincs már életlehetősége. A teljes lárvafejlődés a hársak korhadó törzsében zajlik le, amelyben a lárvák járatokat rágnak. A járatok a fajra jellemzőek: laposak, kígyózók és hátulról előrehaladva kiszélesednek. Bebábozódás előtt a lárva kijárónyílást készít a bogár számára, amely a bábból kibújva elhagyja a fa törzsét. Tápláléka élő és elhalt növényi anyagok.

Források[szerkesztés]