Háros-szigeti ártéri erdő természetvédelmi terület

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Háros-sziget szócikkből átirányítva)
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Háros-szigeti ártéri erdő természetvédelmi terület
Ország Magyarország
Elhelyezkedése Budapest XXII. kerülete
Terület0,594 km²
Alapítás ideje 1993
Felügyelő szervezet Duna–Ipoly Nemzeti Park
Elhelyezkedése
Háros-szigeti ártéri erdő természetvédelmi terület (Budapest)
Háros-szigeti ártéri erdő természetvédelmi terület
Háros-szigeti ártéri erdő természetvédelmi terület
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 23′ 51″, k. h. 19° 01′ 32″Koordináták: é. sz. 47° 23′ 51″, k. h. 19° 01′ 32″

A Háros-sziget Budapest XXII. kerületében, a főváros déli határán alakult ki a Duna a jobb partjához közel. A folyó 1911-es szabályozása félszigetté alakította (északi részét feltöltéssel a parthoz kapcsolták), de a nevét megőrizte. Törzskönyvi száma: 265/TT/93

Földrajzi-földtani helyzete[szerkesztés]

Az egykori homokzátony a Budafok és Nagytétény közötti pleisztocén terasz előterében fekszik.


Története[szerkesztés]

Először 1567-ben említik.

Élővilága azért maradhatott viszonylag épen, mert a 20. század nagy részében katonai terület volt, amelyen nem gazdálkodtak (laktanya és kikötő volt itt). A katonai használat emlékeiként különféle hulladékok: vasbeton elemek, épületmaradványok, törmelék, gumiabroncsok, lőszerek maradtak vissza. A jelenlegi fő szennyező a Dun, amelynek árhullámai műanyag palackok tömegét hagyják a parti fák között. A területet 1993-ban, 31/1993. (XII. 2.) számú KTM rendeletével nyilvánította védetté a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter, majd 2009-ben bővítették a Háros-szigeti ártéri erdő természetvédelmi terület bővítéséről és természetvédelmi kezelési tervéről szóló 15/2009. (IX. 17.) KvVM rendelettel. Ezzel területe 59,4 hektárra nőtt.

Védett természeti értékei[szerkesztés]

A szigeten természetközeli állapotú galériaerdő nő, amiből a Duna ezen szakaszán nagyon kevés maradt meg.

Növénytársulásai[szerkesztés]

Érdekessége, hogy az alacsony ártértől a magas ártér felé haladva teljes, klimax állapotú szukcessziós sor figyelhető meg az alacsony ártéren ártéri puhafaligettel, a magas ártéren ártéri keményfaligettel.

A puhafaligetben (Salicion albae) fehérnyárliget (Senecioni sarracenici-Populetum albae) és fűzliget (Leucojo aestivi-Salicetum albae) típusú részeket is találunk; a keményfaliget a tölgy–kőris–szil ligeterdők (Ulmenion) alföldi tölgy–kőris–szil liget (Fraxino pannonicae-Ulmetum) típusába tartozik.


Növénytani ritkaságai[szerkesztés]

Igazi érdekességek:

  • ligeti szőlő (Vitis vinifera ssp. sylvestris — őshonos, védett),

A kora tavaszt a kikeleti hóvirág (Galanthus nivalis) és a ligeti csillagvirág (Scilla vindobonensis) összefüggő fehér és lila virágszőnyege díszíti.

A galériaerdőkre jellemzően rendkívül gazdag folyondárszintben a vadszőlő fajok (Vitis spp.) dominálnak. Mellettük jelentős a közönséges komló (Humulus lupulus). Az ugyancsak gazdag aljnövényzetben sok a szeder (Rubus spp.).

Állatvilága[szerkesztés]

Az emeletes élőhelyek gazdag ízeltlábú faunának adnak otthont, köztük két, hazánkban máshonnan nem ismert ugróvillás rovarfajnak. A Háros-szigetet az egykori katonai használat teljesen elzárta a külvilágtól.

A folyópart állandó lakói különféle kétéltűek (pl. a vöröshasú unka) és hüllők (pl. a mocsári teknős).

Madárvilága gazdag: sok faj itt fészkel, mások vonulásuk közben pihennek meg a védett környezetben:

A 20. században visszatelepült a szigetre az eurázsiai hód (Castor fiber).

Hasznosítása[szerkesztés]

A területet kezelő Duna-Ipoly nemzeti Park fenn akarja tartani, illetve még javítani is annak természetközeli állapotát, ezért az erdő-, illetve vadgazdálkodást nem engedélyezi.

Látogatása[szerkesztés]

Nem látogatható.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Budapest XXII. kerület honlapja