Háros-szigeti ártéri erdő természetvédelmi terület
| Háros-szigeti ártéri erdő természetvédelmi terület | |
| Ország |  Magyarország |
| Elhelyezkedése | Budapest XXII. kerülete |
| Terület | 0,594 km² |
| Alapítás ideje | 1993 |
| Felügyelő szervezet | Duna–Ipoly Nemzeti Park |
| Elhelyezkedése | |
 Háros-szigeti ártéri erdő természetvédelmi terület
Pozíció Budapest térképén
| |
| é. sz. 47° 23′ 51″, k. h. 19° 01′ 32″Koordináták: é. sz. 47° 23′ 51″, k. h. 19° 01′ 32″ | |
A Háros-sziget Budapest XXII. kerületében, a főváros déli határán alakult ki a Duna a jobb partjához közel. A folyam 1911-es szabályozása félszigetté alakította (északi részét feltöltéssel a parthoz kapcsolták), de a nevét megőrizte. Törzskönyvi száma: 265/TT/93
Földrajzi-földtani helyzete[szerkesztés]
Az egykori homokzátony a Budafok és Nagytétény közötti pleisztocén mészkő terasz előterében fekszik. (Rajta Budatétény terül el. A terasz a Tétényi-fennsík része.)
Története[szerkesztés]
Először 1567-ben említik.
Élővilága azért maradhatott viszonylag épen, mert a 20. század nagy részében katonai terület volt, amelyen nem gazdálkodtak (laktanya és kikötő volt itt). A katonai használat emlékeiként különféle hulladékok: vasbeton elemek, épületmaradványok, törmelék, gumiabroncsok, lőszerek maradtak vissza. A jelenlegi fő szennyező a Duna, amelynek árhullámai műanyag palackok tömegét hagyják a parti fák között. A területet 1993-ban, 31/1993. (XII. 2.) számú KTM rendeletével nyilvánította védetté a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter, majd 2009-ben bővítették a Háros-szigeti ártéri erdő természetvédelmi terület bővítéséről és természetvédelmi kezelési tervéről szóló 15/2009. (IX. 17.) KvVM rendelettel. Ezzel területe 59,4 hektárra nőtt.
Védett természeti értékei[szerkesztés]
A félszigeten szinte érintetlen, természetközeli állapotú galériaerdő nő, amiből a Duna ezen szakaszán nagyon kevés maradt meg.
Növénytársulásai[szerkesztés]
Érdekessége, hogy az alacsony ártértől a magas ártér felé haladva teljes, klimax állapotú szukcessziós sor figyelhető meg az alacsony ártéren ártéri puhafaligettel, a magas ártéren ártéri keményfaligettel.
A puhafaligetben (Salicion albae) fehérnyárliget (Senecioni sarracenici-Populetum albae) és fűzliget (Leucojo aestivi-Salicetum albae) típusú részeket is találunk; a keményfaliget a tölgy–kőris–szil ligeterdők (Ulmenion) alföldi tölgy–kőris–szil liget (Fraxino pannonicae-Ulmetum) típusába tartozik.
Növénytani ritkaságai[szerkesztés]
Igazi érdekességek:
- ligeti szőlő (Vitis vinifera ssp. sylvestris — őshonos, védett),
- nyári tőzike (Leucojum aestivum),
- téli zsurló (Equisetum hyemale).
A kora tavaszt a kikeleti hóvirág (Galanthus nivalis) és a ligeti csillagvirág (Scilla vindobonensis) összefüggő fehér és lila virágszőnyege díszíti.
A galériaerdőkre jellemzően rendkívül gazdag folyondárszintben a vadszőlő fajok (Vitis spp.) dominálnak. Mellettük jelentős a közönséges komló (Humulus lupulus). Az ugyancsak gazdag aljnövényzetben sok a szeder (Rubus spp.).
Állatvilága[szerkesztés]
Az emeletes élőhelyek gazdag ízeltlábú faunának adnak otthont, köztük két, hazánkban máshonnan nem ismert ugróvillás rovarfajnak. A Háros-szigetet az egykori katonai használat teljesen elzárta a külvilágtól.
A folyópart állandó lakói különféle kétéltűek (pl. a vöröshasú unka) és hüllők (pl. a mocsári teknős).
Madárvilága gazdag: sok faj itt fészkel, mások vonulásuk közben pihennek meg a védett környezetben:
A 20. században visszatelepült a szigetre az eurázsiai hód (Castor fiber).
Hasznosítása[szerkesztés]
A területet kezelő Duna-Ipoly Nemzeti Park fenn akarja tartani, illetve még javítani is annak természetközeli állapotát, ezért az erdő-, illetve vadgazdálkodást nem engedélyezi.
Látogatása[szerkesztés]
Nem látogatható.
Jegyzetek[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- Budapest XXII. kerület honlapja
- Háros-szigeti ártéri erdő TT. Duna-Ipoly Nemzeti Park. [2019. január 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. január 14.)
Külső hivatkozások[szerkesztés]
- Tavasz a Hároson - (Dunai Szigetek blog, 2015.04.22.)