Három Tenger Kezdeményezés

A Három Tenger Kezdeményezés (angolul: 3 Seas Initiative, 3SI, vagy Trimarium ) az Adriai-, a Balti- és a Fekete-tenger között fekvő 13 ország, az Európai Unió tagállamainak közös fellépése. Angol rövidítése: BABS (Baltic, Adriatic, Black Sea Initiative.)
Lengyel elképzelés alapján, történelmi előzmények ismeretében jött létre 2016-ban. Az államok együttműködése mindenekelőtt gazdasági célok közös elérésére irányul.
Részt vevő országok
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Tagországok: Ausztria, Bulgária, Csehország, Észtország, Görögország, Horvátország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Románia, Szlovákia és Szlovénia.
Partnerként részvevő országok: Albánia, Moldova, Montenegró és Ukrajna.
Történelmi előzmények
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A terv első előzménye a Német Császárságban 1917-ben kidolgozott pángermán Mitteleuropa-terv, amely a német háborús vereség után süllyesztőbe került. A Międzymorze (latinul: Intermarium, magyarul Tengerköz) néven ismert, Lengyelország-központú régiós együttműködési terv az 1920-as évekből, Józef Piłsudski marsalltól származik, de az első világháború utáni geopolitikai viszonyok miatt kudarcra volt ítélve. A két világháború utáni hidegháborús évtizedekben a tervet csak lengyel „disszidens” gondolkodók tartották a felszínen, a nyugat-európai emigráns lengyel sajtóban.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Andrzej Duda lengyel államfő 2015-ben hirdette meg a korábbi Międzymorzehoz vagy Intermariumhoz hasonlítható, de a 21. századi realitásokat figyelembe vevő elképzelését. Az első erre irányuló megbeszélést azonban jóval korábban New York-ban, az ENSZ közgyűlés keretében tartották 2007-ben.[1] A 12 állam együttműködését megalapozó első csúcstalálkozót 2016 augusztusában tartották meg Dubrovnikban. A második, 2017. július 5-ei varsói államfői találkozó vendégeként a kezdeményezést támogatásáról biztosította Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke.
A Három Tenger Kezdeményezés deklaráltan nem új politikai szervezet vagy tömb, hanem elsősorban gyakorlati célokat szolgáló együttműködés. A gazdasági kapcsolatok szorosabbra fűzését, a határokon átnyúló projektek megvalósítását, az infrastruktúra (közlekedés, kommunikáció, stb.) és az energiaszektor fejlesztését kívánja elősegíteni. Ma már persze a gazdasági kérdések is (mint például az energiabiztonság vagy a védelem kérdései) szorosan összefüggnek a politikai döntésekkel.
A Népszava cikke szerint: "A 2016. augusztus 25-én aláírt kezdeményezés nyilvánvaló célja Közép- és Kelet-Európa szerepének erősítése az EU-n belül. Továbbá, hogy a hagyományos Nyugat és Kelet közötti együttműködés mellett rámutassanak az Észak és Dél kooperációjának fontosságára."[2]
Klaus Johannis, Románia köztársasági elnöke a közúti, a vasúti és az energiaszállításról szólva hangsúlyozta: A kezdeményezés egyik fő célkitűzése az észak-déli folyosók megvalósítása, amelyek kiegészítenék a kelet-nyugati folyosókat.
A 2022. június 20-ai, Rigában tartott hetedik csúcstalálkozón Ukrajna megkapta az szervezet partneri státuszát, és de facto résztvevője lett a kezdeményezésnek.[3]
A 2023-as csúcstalálkozón Görögország taggá, Moldova pedig partnerré vált.[4]
A 2025-ös csúcstalálkozón Albánia és Montenegró partnerré vált.[5]
Államfői találkozók
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Dátum | Hely | Vezető | Megjegyzés | |
|---|---|---|---|---|
| 1. | 2016. augusztus 25–26. | Dubrovnik, Horvátország | Kolinda Grabar-Kitarović | |
| 2. | 2017. július 6–7. | Varsó, Lengyelország | Andrzej Duda | Vendég: Donald Trump |
| 3. | 2018. szeptember 17–18. | Bukarest, Románia | Klaus Iohannis | |
| 4. | 2019. június 5-6. | Ljubljana, Szlovénia | Borut Pahor | Vendég: Jean-Claude Juncker az európai bizottság elnöke, Frank-Walter Steinmeier német elnök, Rick Perry amerikai külügyminiszter |
| 5. | 2020. október 19. | Tallinn, Észtország | Kersti Kaljulaid | Virtuális tanácskozás |
| 6. | 2021. július 8-9. | Szófia, Bulgária | Rumen Radev | Vendég: Ekateríni Szakellaropúlu görög elnök |
| 7. | 2022. június 20-21. | Riga, Lettország | Egils Levits | |
| 8. | 2023. szeptember 6-7. | Bukarest, Románia | Klaus Iohannis | |
| 9. | 2024. április 11. | Vilnius, Litvánia | Gitanas Nausėda | [6] |
| 10. | 2025. április 28–29. | Varsó, Lengyelország | Andrzej Duda | [7] |
Projektek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Via Carpatia
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]2016 novemberében aláírták a megállapodást egy közel 3300 km-es, autópályákból és gyorsforgalmi utakból álló, 2026-ra elkészülő közlekedési folyosóról, mely a litvániai Klaipėda Balti-tengeri kikötővárost kötné össze a görögországi Szalonikivel, leágazással a romániai Konstanca és a bolgár-török határon levő Szvilengrád felé.[8]
A 2018. szeptemberben tartott csúcstalálkozón mintegy 70 közösen megvalósítandó projektet jelöltek meg, továbbá elhatározták, hogy ötmillárd euró alaptőkével közös fejlesztési alapot létesítenek. Az értekezleten hat ország részéről írták alá a szándéknyilatkozatot, magyar részről egyelőre nem. Áder János köztársasági elnök – gépe műszaki hibája miatt – nem tudott megjelenni a csúcstalálkozón.[9][10]
LNG terminálok és gázvezetékek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Szorgalmazzák a litvániai Klaipėdaban 2014-ben, a lengyelországi Swinoujsciében pedig 2015-ben átadott, valamint a horvátországi Krk-szigeten 2018-ra megépítendő LNG terminálokat összekötő észak-déli gázvezeték rendszer megépítését. Ezzel lehetővé válna az orosz földgáz alternatíváját jelentő, tengeren érkező cseppfolyós földgáz eljuttatása a kezdeményezés országaiba.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Transindex.ro portál, 2017-07-06 (Hozzáférés: 2017-07-09)
- ↑ Orbán kihagyja Trumpot? Archiválva 2017. július 8-i dátummal a Wayback Machine-ben, 2017-07-05 (Hozzáférés: 2017-07-09)
- ↑ "Україна отримала статус партнера-учасника ініціативи Тримор'я". Європейська правда (ukrán nyelven). Hozzáférés: 2025. január 12..
- ↑ "Görögország is csatlakozott a Három Tenger Kezdeményezéshez". Kitekintő.hu. Hozzáférés: 2025. január 12..
- ↑ "Address by the President Andrzej Duda opening the session of the 10th Three Seas Initiative Summit". Hozzáférés: 2026. január 21..
- ↑ "Three Seas Initiative Business Forum". 3seas.eu (angol nyelven). 2024. május 4. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2024. május 4..
- ↑ "Warsaw Summit 2025". 3seas.eu (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. augusztus 13..
- ↑ Aláírták a Via Carpatia megépítését célzó megállapodást, Körkép.sk, 2016. november 7.
- ↑ Miskolcot és Debrecent is érinti a most felálló hatalmas Három Tenger Alap (MTI / Portfolio.hu, 2018-09-18. Hozzáférés: 2018-10-19)
- ↑ Három Tenger-csúcs megállapodásokkal (Euronews.hu, 2018-09-18. Hozzáférés: 2018-10-19)
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Berlin, Brüsszel és Moszkva egyszerre aggódik a Három Tenger miatt Archiválva 2017. december 28-i dátummal a Wayback Machine-ben, Magyar Nemzet, 2017. július 14.
- Mitrovits Miklós: Három tenger – Kelet-Közép-Európa jövője? (Élet és Irodalom, LXI. évf. 27. szám, 2017-07-07, 6. oldal. Online: )
- Transindex.ro portál, 2017-07-06 (Hozzáférés: 2017-07-09)
- The Three Seas Initiative: Central and Eastern Europe takes charge of its own destiny (Visegrad Post, 2016-08-28. Hozzáférés: 2017-07-08.)
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Kisantant
- Lengyel–szovjet háború
- Lengyel–litván háború
- 1919-es csehszlovák–lengyel háború
- Lemkó Köztársaság
- Ukrán Népköztársaság
- Nyugat-Ukrán Népköztársaság
- Lengyel-csehszlovák konföderáció
- Köztes-Európa (Zwischeneuropa)
- Harmadik Európa (Trzecia Europa, Drittes Europa)
- Tengerköz (Międzymorze)