Hálózati hatás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A közgazdaságtanban a hálózati hatás (más néven hálózati externália vagy keresleti oldali méretgazdaságosság) az a jelenség, amelynek révén a felhasználó által egy áruból vagy szolgáltatásból származó érték vagy hasznosság függ a kompatibilis termékek felhasználóinak számától. A hálózati hatások jellemzően pozitívak, ami azt eredményezi, hogy egy adott felhasználó annál nagyobb értéket kap egy termékből, minél több felhasználó csatlakozik ugyanahhoz a hálózathoz. Egy termék egy további felhasználó általi elfogadása két hatásra bontható: az összes többi felhasználó számára az érték növekedése ("teljes hatás"), valamint a többi nem felhasználó motivációjának fokozódása a termék használatára ("marginális hatás").[1]

A hálózati hatások lehetnek közvetlenek vagy közvetettek. Közvetlen hálózati hatások akkor keletkeznek, amikor egy adott felhasználó hasznossága növekszik az ugyanazon termék vagy technológia más felhasználóinak számával, ami azt jelenti, hogy a termék különböző felhasználók általi elfogadása egymást kiegészíti.[2] Ez a hatás elkülönül az árral kapcsolatos hatásoktól, például a meglévő felhasználóknak az árcsökkenésből eredő előnyeitől, amikor több felhasználó csatlakozik. Közvetlen hálózati hatások a közösségi hálózati szolgáltatások, például a Twitter, a Facebook, az Airbnb, az Uber és a LinkedIn; a távközlési eszközök, például a telefon; és az azonnali üzenetküldő szolgáltatások, például az MSN, az AIM vagy a QQ esetében figyelhetők meg.[3] Közvetett (vagy csoportokon átnyúló) hálózati hatások akkor jelentkeznek, amikor "legalább két különböző fogyasztói csoport létezik, amelyek egymástól függnek, és legalább az egyik csoport hasznossága növekszik a másik csoport(ok) növekedésével.[4] Például a hardverek a kompatibilis szoftverek növekedésével értékesebbé válhatnak a fogyasztók számára.

A hálózati hatásokat gyakran összetévesztik a méretgazdaságossággal, amely az előállított egységek összmennyiségéhez viszonyított csökkenő átlagos termelési költségeket írja le. A méretgazdaságosság a hagyományos iparágakban, például a feldolgozóiparban gyakori jelenség, míg a hálózati hatások leginkább az újgazdasági iparágakban, különösen az információs és kommunikációs technológiákban érvényesülnek. A hálózati hatások a méretgazdaságosság keresleti oldali megfelelője, mivel a vevő fizetési hajlandóságának növelésével működnek, nem pedig a szállító átlagos költségeinek csökkentésével.[5]

A kritikus tömeg elérésekor bandwagon-hatás alakulhat ki. Mivel a hálózat minden egyes új felhasználóval egyre értékesebbé válik, egyre több embert ösztönöznek az elfogadásra, ami pozitív visszacsatolási hurkot eredményez. A többszörös egyensúly és a piaci monopólium a hálózati hatásokat mutató piacok két legfontosabb lehetséges eredménye. A fogyasztók elvárásai kulcsfontosságúak annak meghatározásában, hogy melyik eredményt fogják elérni.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Shapiro, Carl.. Information rules : a strategic guide to the network economy, Varian, Hal R., Boston, Mass.: Harvard Business School Press (1999. április 13.). ISBN 0-87584-863-X. OCLC 39210116 
  2. The new Palgrave dictionary of economics, Jones, Garett, Third. ISBN 978-1-349-95189-5. OCLC 1029103812 
  3. Klemperer, P.. The New Palgrave Dictionary of Economics. London: Macmillan Publishers Ltd (2018) 
  4. Hagiui, Andrei. The Palgrave Encyclopedia of Strategic Management. Cambridge, MA: Macmillan Publishers Ltd, 1104–1107. o. (2018) 
  5. The new Palgrave dictionary of economics, Living (2019). ISBN 978-1-349-95121-5. OCLC 1111663693 

További információk[szerkesztés]