Háfszidák

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Háfszidák
12291574
Háfszidák zászlaja
Háfszidák zászlaja
Hafsid1400.png
Fővárosa Tunisz
Vallás szunnita iszlám
A Wikimédia Commons tartalmaz Háfszidák témájú médiaállományokat.

A Háfszidák (arab الحفصيون al-Ḥafṣzijún) berber származású[1] szunnita iszlám uralkodó dinasztia volt a középkorban Ifríkijában, a mai Líbia nyugati részében, a mai Tunéziában és a mai Algéria Keleti részében. A dinasztia tagjai 1229-től 1574-ig uralkodtak.

Történetük[szerkesztés]

A dinasztia névadója Mohamed bin Abu Hafsz volt,[2][3] egy berber a marokkói maszmuda törzsből. Őt az 1198 és 1213 közt uralkodó almohád kalifa, Mohamed al-Naszír nevezte ki Ifríkija kormányzójának. A Hafszok nagyhatalmú csoport voltak az almohád birodalomban. Ősük, Omár Abu Hafsz al-Hentati a tízek tanácsának tagja volt, és az Almohádokat hatalomra segítő Ibn Tumart közeli társa. Eredeti neve Feszga Oumzal volt, és ez változott később az "Abu Hafsz Omar ibn Jahja al-Hentati" névre, hiszen Ibn Tumartnak az volt a szokása, hogy nevet adott azoknak a közeli barátainak, akik elfogadták a tanítását.[4]

Mint kormányzók, a Háfszidák állandó fenyegetés alatt álltak a Banu Ganiják részéről, akik azoknak az almorávida fejedelmeknek voltak a leszármazottai, akiket az Almohádok legyőztek és elűztek a trónról.
A Háfszidák 1229-ig voltak az Almohádok megbízta kormányzók Ifríkijában, amikor kinyilvánították a függetlenségüket. A dinasztiaalapító Abu Zakaríja szultán (1229–1249) újjászervezte Ifríkija közigazgatását, és Tuniszt a birodalom gazdasági és kulturális központjává fejlesztette. A birodalom sok muszlimot fogadott be Andaluszból, akik a reconquista – az Ibériai-félsziget visszahódítása Kasztília és Aragónia által – űzött el. A szultán 1242-ben meghódította a Tlemszeni Királyságot is, vazallusává téve az ott uralkodó Zijanidákat. Kiterjesztette állama határait a középső Magrebre, és ellenőrzése alá vonta a granadai Naszridákat is.

Utóda, Mohamed al-Musztanszír (1249–1277) 1256-ban felvette a kalifa címet, és apja politikáját folytatta. Uralkodása alatt történt a jól szervezett, de elbukott nyolcadik keresztes hadjárat. Ennek vezetője, IX. Lajos francia király a katonái közt halt meg vérhasban Tunisz közelében 1270-ben, miközben a seregét járvány tizedelte.

A 14. században a birodalom meggyengült. A tlemszeni Zijanidákat sikerült alávetni, de 1347 és 1357 közt a birodalmat kétszer is meghódította a marokkói Marinidák. Komoly veszteséget okoztak a népességben és a birodalom erejében a pestisjárványok. Végül azonban a Háfszidák visszaszerezték a birodalmukat.

A dinasztia idején jelentősen bővült a kereskedelem a keresztény Európával,[3] de elterjedtebbé vált a keresztény hajók elleni kalózkodás is, különösen II. Abz Ferisz Abd al-Aziz uralkodása (1394–1434) idején. A Háfszidák 1429-ben megtámadták Máltát. Nem sikerült meghódítaniuk a szigetet, de háromezer rabszolgát zsákmányoltak.[5] A hasznot nagy építkezésekre, a művészet és a kultúra támogatására költötték. A kalózkodás azonban gyakran provokált ki aragóniai és velencei ellencsapásokat a tunéziai parti városok ellen.

A dinasztia Utmán uralkodása (1435–1488) alatt érte el fénykorát. Fejlődött a karavánkereskedelem a Szaharán keresztül és Egyiptommal, és a tengeri kereskedelem Velencével és Aragóniával. A beduinok és a városok jórészt függetlenekké váltak, a Háfszidák közvetlen irányítása alatt csak Tunisz maradt és Kaszentína.

A 16. században a Háfszidák egyre jobban belebonyolódtak a Spanyolország és az Oszmán Birodalom támogatását élvező berber korzárok közti hatalmi harcba. 1534-ben az oszmánok meghódították Tuniszt, és egy évig meg is tartották, kiverve a háfszida uralkodót, Mulej Hasszánt. Egy évvel később V. Károly német-római császár foglalta el Tuniszt, és visszaültette helyére a háfszida uralkodót, mint hűbéresét.[6] Ettől fogva az oszmán fenyegetés miatt a háfszidák Spanyolország hűbéresei maradtak. Az oszmánok 1569-ben megint elfoglalták Tuniszt, és négy évig tartották. Don Juan de Austria 1573-ban foglalta vissza. 1574-ben megint az oszmánok foglalták el Tuniszt. Az utolsó háfszida kalifát, IV. Mohamedet Konstantinápolyba vitték, ahol kivégezték a Spanyolországgal való kollaborálásért, és mert az oszmán szultán Mekka és Medina birtokosaként igényt tartott a kalifa címre. A dinasztia túlélte az oszmán vérengzést, mert egy ágát a spanyolok a Kanári-szigetekre menekítették.

Uralkodók[szerkesztés]

Uralkodó
Születési idő
Halálozási idő
Élethossz
Uralkodási idő
Uralkodási évek
Megjegyzés
I. Jahiá 1203 1249 szeptembere 46 év emír: 12291249 20 év
I. Mohammed 1228 1277 49 év emír: 12491277 28 év
II. Jahiá 1249 1280 31 év emír: 12771279 2 év
I. Ibráhim 1234 1283 49 év emír: 12791283 4 év
Abd al-Azíz ? 1283 ? év emír: 1283 1 év
I. Ahmed ? 1284 ? év emír: 12831284 1 év
I. Omár ? 1295 ? év emír: 12841295 11 év
II. Mohammed 1279 1308. szeptember 17. 29 év emír: 12951308 13 év
I. Abú Bakr ? 1309 ? év emír: 13081309 1 év
I. Khálid ? 1311 ? év emír: 13091311 2 év
I. Zakarijá 1253 1317 64 év emír: 13111317 6 év
III. Mohammed ? 1318 ? év emír: 13171318 1 év
II. Abú Bakr ? 1346. október 19. ? év emír: 13181346 28 év
II. Ahmed ? 1350 ? év emír: 13461347 1 év
Marokkói uralom 13471350
Al-Fadl ? 1350 ? év emír: 1350 1 év
II. Ibráhim 1336 1369 33 év emír: 13501369 19 év
II. Khálid ? 1371 ? év emír: 13691371 2 év
III. Ahmed 1329 1394. június 6. 65 év emír: 13711394 23 év
Abd al-Aziz 1361 1434 73 év emír: 13941434 40 év
IV. Mohammed ? 1435. szeptember 16. ? év emír: 14341435 1 év
Oszmán 1418. október 28. 1488 szeptembere 69 év emír: 14351488 53 év
III. Jahiá ? 1489 ? év emír: 14881489 1 év
Abd al-Múmin ? 1490 ? év emír: 1489 1 év
II. Zakarijá ? 1494 ? év emír: 14901494 4 év
V. Mohammed ? 1526 ? év emír: 14941526 32 év
VI. Mohammed 1500 1549 49 év emír: 15261534 8 év
Oszmán uralom 15341535
VI. Mohammed (2x) 1500 1549 49 év emír: 15351542 7 év
IV. Ahmed ? 1575 ? év emír: 15421569 27 év
Oszmán uralom 15691573
VII. Mohammed ? 1574 ? év emír: 15731574 1 év
1574-től oszmán uralom

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. C. Magbaily Fyle, Introduction to the History of African Civilization: Precolonial Africa, (University Press of America, 1999), 84.
  2. C. Magbaily Fyle, Introduction to the History of African Civilization: Precolonial Africa, (University Press of America, 1999), 84.
  3. a b Berry, LaVerle: Hafsids. Libya: A Country Study. Library of Congress. (Hozzáférés: 2011. március 5.)
  4. Kitab al-Ansab fi Marifat al-Ashab, al-Baydaq reviewed by Abdelwahab Benmansour 1971, pp32
  5. The Maltese Cross: A Strategic History of Malta. Greenwood Publishing Group, 36-37. o. (2006. november 18.). ISBN 0313323291 
  6. Roger Crowley, Empires of the Sea, faber and faber 2008 p.61

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Hafsid dynasty című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]